Abortusz, gender, migráció – mire számíthatnak az amerikai keresztények Donald Trumptól?

Donald Trump második elnöki ciklusa nagy érdeklődést vált ki vallási körökben is. Jó okkal, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok régi-új elnökének volt néhány sokatmondó ígérete a választási kampányban. Most, hogy itt állunk a beiktatás kapujában, a remények és az aggodalmak is egyre hangosabbak. Nézzük, mit várhatnak a keresztények Donald Trump újabb hivatali időszakától!

Az újból megválasztott amerikai elnök a protestáns kereszténység egyik ágához, a presbiteriánus egyházhoz tartozik. Gyermekkorában családjával együtt a New York-i Marble Collegiate Church-be járt, majd üzletemberként is presbiteriánusként azonosította magát. Ugyanakkor Donald Trump személyes vallásossága vitás, egyrészt magánéleti botrányai (erről később bővebben), másrészt a felekezetek közötti lavírozások miatt. Mert bár valóban presbiteriánus nevelést kapott, politikai pályafutása beindulásával az evangelikálnak nevezett pünkösdi keresztények támogatására összpontosított. Szoros kapcsolatot alakított ki olyan protestáns vezetőkkel, mint a konzervatív vallási nézeteiről és politikai állásfoglalásairól ismert Franklin Graham és Paula White lelkészek, televíziós prédikátorok, akik fontos szerepet játszottak vallási bázisának megszilárdításában. Nem meglepő, hogy

az amerikai protestánsok Trump legmegbízhatóbb szövetségesei közé tartoznak.

A 2024-es elnökválasztás eredményei alátámasztják Donald Trump erős vallási támogatottságát. Az AP VoteCast szerint a katolikus szavazók 54%-a Trumpra, 44%-uk pedig Kamala Harrisre voksolt. Ez növekedést jelent Trump számára a 2020-as választáshoz képest, amikor a katolikus szavazók megoszlása közel egyenlő volt közte és Joe Biden között. (A nemhívő szavazók körében ugyanakkor Kamala Harris 64%-os támogatottságot élvezett.)

A keresztények közösségében kivívott népszerűségét tovább fokozta, amikor első elnöksége (2017–2021) alatt megerősítette az abortuszellenes törekvéseket. Legutóbbi kampányában ismét hangoztatta ezen elkötelezettségét, amely hozzájárult népszerűségéhez a konzervatív keresztény szavazók körében, akiknek 80%-a Trumpot támogatta. Ugyanakkor egyes elemzések szerint a fiatalabb keresztények kevésbé voltak fogékonyak a politikájára. Egy 2024 szeptemberében készült felmérés alapján a 18 éves amerikaiak 55%-a Kamala Harrisre voksolt.

Donald Trump és felesége a 2017-es beiktatás után a Vatikánban felkereste Ferenc pápát (fotó: Getty Images)

A pornóbotrány

Donald Trump vallásosságának hitelességét sokan kétségbe vonják. Magánélete többször is vitát váltott ki, a botrányok között pedig van egy, amely mindegyiknél nagyobb figyelmet kapott. A Stormy Daniels néven ismert pornószínésznővel kapcsolatos ügyben a vádak szerint Trump ügyvédje 2016-ban, nem sokkal az elnökválasztás előtt

130 ezer dolláros hallgatási pénzt fizetett

a nőnek, hogy ne hozza nyilvánosságra állítólagos kapcsolatukat, amely még Trump elnökjelöltsége előtt zajlott.

Bár a politikus tagadta az affért, és a pénzmozgást „magánjellegű tranzakciónak” nevezte, az eset óriási hullámokat vert, és sokan Trump szemére vetették ezt a keresztényhez méltatlan viselkedést. Ennek ellenére az elnök megtartotta protestáns szavazóinak jó részét, ők ugyanis a magánéleti botránynál fontosabbnak tartották az elnök politikai döntéseit és célkitűzéseit – például az abortusz korlátozását.

Tagadta a vádakat, pedig bizonyítékok szóltak ellene (fotó: Getty Images)

A washingtoni érsek kinevezése

A konzervatív bírói kinevezések folytatása, az abortuszjogok esetleges további korlátozása, és a kereszténységre történő hivatkozás valószínűleg továbbra is népszerű lesz konzervatív keresztény körökben. Ugyanakkor az új ciklusban Trumpnak

szembe kell néznie a vallási pluralizmussal

és a társadalmi igazságosság követelményeivel, amelyeket amerikai vallási vezetők is hangsúlyoznak. Itt van például a Ferenc pápa által nemrég kinevezett új washingtoni érsek. Robert McElroy a szociális igazságosság iránti elkötelezettségéről és az olyan ügyekkel kapcsolatos progresszív álláspontjáról ismert, mint a klímaváltozás, a bevándorlási reform és a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, ezek pedig ütköznek az Egyesült Államok új elnökének gazdasági liberalizációra és migrációellenességre építő politikájával.

Trump és az abortuszkérdés

Arra számíthatunk, hogy az abortusz továbbra is központi téma lesz. Trump előző ciklusában is zászlóra tűzte az abortuszkérdést, például megtiltotta a nemzetközi szervezeteknek, hogy amerikai szövetségi támogatásból finanszírozzanak magzatelhajtásokat. Csakhogy az utóbbi hónapokban a politikus nyilatkozatai változást mutattak. Elemzők szerint stratégiai okokból puhább hangnemet ütött meg a témában, és kijelentette, hogy a szövetségi szinten bevezetett abortusztilalom helyett az államok döntési jogkörét támogatná. Ez arra enged következtetni, hogy az elnök figyelembe vette a magzatelhajtás teljes tiltásával kapcsolatos ellenállást, amelyet az amerikai társadalom nagy része képvisel. Ezzel pedig csalódottságot váltott ki az erősen életpárti csoportok körében, amelyek

egyértelműbb és radikálisabb fellépést vártak tőle.

Timothy Dolan bíboros és Donald Trump az Alfred E. Smith Alapítvány vacsoráján (fotó: Getty Images)

Három lépés távolság

Donald Trump előző hivatali ideje alatt nagy hangsúlyt fektetett a vallásszabadság védelmére, főleg a keresztény közösségekére. Támogatta például azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették a vallási alapú kivételezéseket az egészségügyben vagy az oktatásban. Ezek olyan kérdéseket érintettek, mint a születésszabályozás vagy az abortusz finanszírozása, így egyes kórházak mentesülhettek olyan szolgáltatások alól, amelyek ellentétesek a keresztény meggyőződéssel. Az oktatás terén pedig az intézmények vallási alapon hozhatták meg szabályaikat, például a tanítás tartalmát vagy az alkalmazotti státuszok feltételeit. Feltehetőleg ez a jövőben is így lesz.

Egy másik fontos terület a bírósági kinevezések kérdése. Előző elnöksége alatt Donald Trump két konzervatív bírót, Brett Kavanaugh-t és Amy Coney Barrettet nevezte ki a Legfelsőbb Bíróság élére, így stabil konzervatív többsége alakult ki. Ezek után a vallási vezetők abban reménykednek, hogy Trump további döntései erősítik az általuk fontosnak tartott értékeket,

például a GENDERREL SZEMBEN A hagyományos családmodellt vagy az élet védelmét.

Ezért is található a támogatói között számos vallási vezető és hívő, akik az elnök döntéseiben közösségeik érdekeinek képviseletét látják viszont.

Ezt a támogatottságot tükrözi az is, hogy a 2025-ös kongresszus tagjai között az amerikai katolikus képviselők aránya meghaladja a 30%-ot, ami egyértelműen jelzi a vallásos közösségek befolyását az amerikai politikai életben. Ugyanakkor Trump kiszámíthatatlan lépései és a körülötte lévő botrányok kihívást jelentenek támogatói számára, és csak tovább erősítik a politikai-társadalmi megosztottságot. Ezért a vallási vezetőknek óvatosnak kell lenniük, amikor kiállnak mellette.

Így támogathatja a Szemléleket

A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.

Támogatom