A kérdést lehet botrányosnak, felháborítónak, vagy akár provokatívnak is nevezni, de tekinthetjük vitaindítónak, elgondolkodtatónak, együtt gondolkodásra inspirálónak is.
Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi út a válaszkeresés és a világ megismerése szempontjából is nehezebb, de keresztényként a kizárólagosan járható. Mert Isten gyermekeként létezve mi van akkor például, ha a külső szabályok nincsenek összhangban a belső meggyőződéssel? A Shoeshine-on megjelent írás az abortusztilalom, az egyház és a társadalom kapcsolatát járja körül, a jelen keresztény és társadalmi kontextusában gondolkodva Életről és Szeretetről.
„Az abortuszról való vita végeláthatatlan, lehet beszélni róla vallási, etikai, jogi, politikai, társadalmi, gazdasági és rengeteg más szempontból is”
„nagy szükség van az evangelizációra; az abortuszra vonatkozó szabályokat szigorítják, és ez a veszteség, a kontrollálás érzését kelti sokakban; ezek az állami szabályozások pedig egyes társadalmakra érvényesek, de közvetlenül hatnak a személyes életünkre.”
„A teljes abortusztilalom nem szünteti meg az abortuszt, csak az egészségügyileg biztonságos abortuszt.”
„ha egy jelenlegi fejlett társadalomban teljes abortusztilalmat vezetnek be, akkor a terhességmegszakítások teljes témája átkerül a fekete zónába. Piaca nyílik az illegális abortuszoknak, nő a képzetlen emberek által végzett végzetes beavatkozások és a sérült vagy magára hagyott gyermekek száma.”
„Ha egy nő csak azért nem veteti el a gyermekét, mert tilos, annak megvan az a pozitívuma, hogy megmenekül egy élet, de úgy gondolom, hogy ha csak eddig nézünk, és nem tesszük fel a kérdést, hogy milyen áron, akkor nem Isten országát építjük.
„Ha valaki nem ismeri Istent és nem hiszi legbelül, hogy az abortusz bűn, akkor nem kívánt terhesség esetén két lehetősége van egy olyan társadalomban, ahol tilos az abortusz. Az első, hogy megszüli a gyermeket, a terhesség alatt adott esetben nincs lelki támasza, traumatikus az egész helyzet, csapdában érzi magát, és a szülőnek és a gyermeknek is lelki és akár anyagi nehézségekkel teli élete lesz. A második, hogy illegális abortuszt vesz igénybe. Tegyük fel, hogy a beavatkozás sikeres, az anya nem hal bele, nem fertőződik el és nem is tartóztatják le. Hit nélkül akkor is mindkét út traumatikus és szeretethiányos.”
„az abortusz legális és biztonságos környezetben is traumatikus a legtöbb nőnek, hiszen szembe megy az isteni szeretettel, és ezt lényünk legmélyén érezzük. Sokan keresnek utána gyógyulást, vigasztalást, bűnbocsánatot. Szerencsés esetben rátalálnak Isten szeretetére és bocsánatára, de ebben nagyon nagy szerepe van a mi segítségünknek is, hogy ne ítélkezzünk, hanem közvetítsük a Szeretetet és mondjuk el, hogy van megváltás és bűnbocsánat.”
„ha éljenezzük a teljes abortusztilalmat és befejezettnek tekintjük a kérdést, akkor magukra hagyjuk az embereket. Megszületik egy élet, de az anya közelebb kerül Istenhez? A megszületett gyermek ismerni fogja Isten szeretetét?
A tiltás a könnyebb út, de szerintem keresztényként nem tekinthetjük a legjobb megoldásnak.
Ez csak szőnyeg alá söprés. Az evangelizáció, a hit közvetítése sokkal nehezebb, több energiát igényel, időnként kellemetlen, de csak akkor fognak megszűnni az abortuszok, ha mindenki belső hitből fakadóan, szeretetből akarja a megfogant gyermekét. Ez pedig nem működik tiltással, csak evangelizációval. Jézus nem azt mondta, hogy tiltsátok meg az embereknek, hogy bűnt kövessenek el, hanem hogy „menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot” (Mk 16,15) és „tegyétek tanítványommá mind a népeket!” (Mt 28,19).”
„Isten az Élet, és csak Benne bontakozhat ki biztonságban és örömben minden emberi élet, az anyáé és a gyermeké is.
Ne csak az élet biológiai létét védjük, hanem tegyünk a lélek, az Istenben való élet védelméért is!
A pro life (életigenlő) csoportok sokszor csak addig jutnak el, hogy szülessen meg minden magzat, de semmilyen más körülményt nem vesznek figyelembe, például az anya és a baba lelki segítését, vagy a születés utáni életminőség biztosítását. Nagy szükség lenne rá, hogy ne csak a magzatok élete, hanem minden élet védelme mellett elköteleződjenek, például a szegények és a marginalizált, vagy az életformájuk és gondolkodásuk miatt diszkriminált társadalmi csoportok mellett.”
„a teljes tiltásnak csak praktikus eredményei lehetnek, a probléma gyökerét, az emberi szíveket nem változtatja meg. A nagybetűs Life, az Élet a mi Istenünk. Ha Róla beszélünk és hitet ébresztünk az emberekben, az sokkal lassabb és nehezebb, de gyümölcsözőbb folyamat, mint a tiltás. Arra vágyom, hogy az abortuszok megszűnését próbáljuk inkább úgy elérni, hogy előbb-utóbb
a hit által a magzat megtartásának döntése a szívekben szülessen meg,
ne csak a törvények kényszerítő ereje miatt, mert az sok további problémát szül, és csak nagyon részleges győzelem.”
