Pázmány-kampusz: az egyházi vezetés továbbra is elzárkózni látszik az együttműködéstől

Miközben a polgármester a lakosság bevonásával párbeszédet próbál kezdeményezni, a felelősök hárítanak: a katolikus egyetem rektora szerint a minisztérium, a miniszter szerint az egyház az illetékes.

– Mint a beruházás egyik fontos támogatója és megkerülhetetlen partnere, a Józsefvárosi Önkormányzat képviselője, mindig hangsúlyoztam, hogy a PKKE új kampusza akkor fog valódi otthonra lelni kerületünkben, ha a szomszédaival, a több ezer palotanegyedi lakossal érdemi párbeszédet folytatva, velük konszenzusra törekedve folytatunk le közösen egy a lakóinkat érdemben bevonó, a számukra legfontosabb kérdésekről szóló társadalmi egyeztetést. Ez mindannyiunk közös érdeke – írja Veres Andrásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének címzett levelében Pikó András, Budapest VIII. kerületének polgármestere. Hasonló megkeresés történt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és Lázár János miniszter felé. Nem ez az első egyeztetésre hívó üzenet a lakosság választott képviselője részéről – a leendő kampusz előkészítésének kálváriájáról itt írtunk részletesebben –, de bizonyos szempontból az utolsó jelzés. Merthogy közösségi oldalán a levél elküldését így kommentálta a politikus:

„Nem várunk tovább: ha kell, magunk kezdünk társadalmi egyeztetésbe a Pázmány-fejlesztésről.

A Pázmány-projekt akkor fog valódi otthonra lelni a Palotanegyedben, ha a szomszédaival, a több ezer palotanegyedi lakossal érdemi párbeszédet folytatva jön létre. Évek óta ezt képviseljük, és ezt kérjük a kormánytól és a megrendelő Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától is. Bár ők évek óta elzárkóznak ettől, idén februárban úgy tűnt, hogy a minisztérium rábólint a társadalmi egyeztetésre.

Csakhogy azt is mondják, hogy a projekttel kapcsolatos minden érdemi változtatás a Magyar Katolikus Püspöki Konferencián mint megrendelőn múlik, nem rajtuk.

Akik a valódi döntéseket hozzák, ezek szerint nincsenek ott az asztalnál.”

A Szemlélek úgy értesült, hogy érkezett ugyan válasz – Kuminetz Géza, a PPKE rektora részéről –, ám az konstruktivitás helyett inkább konfrontatív stílusú üzenetet tartalmazott. Az egyetem első embere szerint egyébként is az illetékes minisztérium feladata a beruházással kapcsolatos kommunikáció, akik viszont széttárták kezüket, mondván: az egyház a megbízójuk. Az egyházi oldal tehát nem kíván nyilvánosan kommunikálni a társadalom tagjaival, mert szerintük ez nem az ő dolguk, az állami szervezet pedig nem tekinti magát tárgyalópartnernek, mondván, ők csak végrehajtják, amit az egyház kér.

A kialakult helyzetről a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke úgy fogalmazott a Szemléleknek küldött levelében: „A túlzott központosítás az önkormányzatok létét és értelmét teszi tönkre. Az erőből való politizálás és ügyintézés a gyengeség és a félelem jele – no meg az alaptalan önteltségé.”

Érdekes fejlemény, hogy az építtető kérésére

március végén felfüggesztették a Pázmány-projekt építési-engedélyezési eljárását.

A döntés hátterében akár az is állhat, hogy a magyar katolikus egyház vezetése végre mégis hajlandó egyeztetni a lakosság képviselőivel. A másik lehetőség, hogy nem szeretnék a bontás elhalasztásáért felelős személyek, ha a választások előtti időszakban túlzottan előtérbe kerülne az egyház és az állam magyar emberekkel szembeni elutasító hozzáállás.

Amíg kiderül, melyik felvetés áll közelebb a valósághoz, a Zöld Palotanegyedért elnevezésű civil szervezet – a társadalmi összefogás jegyében – április 18-án zenés rendezvénnyel szeretné felhívni a figyelmet a környezettudatos életszemléletre és a kulturális örökség védelmére. A Pollack Mihály térre tervezett eseményről ide kattintva lehet részletesebben tájékozódni.

A civilek mellett az önkormányzat sem vár tovább, ahogy ezt Pikó András polgármester megígérte: társadalmi konzultációt tartanak április 10. és május 10. között, melynek keretében április 11-re és május 7-re személyes, lakossági fórumot is szerveznek. A véleményezési folyamat részleteit ezen a honlapon ismertetik.

Különösen

elszomorító ezzel a hárító, elutasító magatartással szembesülni

akkor, amikor Ferenc pápa épp szinodálisabbá, vagyis párbeszédképesebbé igyekszik formálni a katolikus egyházat.

Szabadon elkötelezett - ez a két szó fejezi ki legjobban mindazt, aki vagyok, ahogyan gondolkodom. A párbeszéd a lételemem: rengeteget tanulok a másokkal való dialógusokból. Hiszek benne, hogy mindenkit gazdagabbá tesz, ha kevesebbet ítélkezünk és többet kérdezünk.