Az AI számtalan előnye mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kockázati tényezőket sem – itt az idő a mesterséges intelligencia használatának szabályozására.
Az Európai Unió (EU) március 13-án szavazta meg a mesterséges intelligencia problémákat felvető használatának szankcionálására irányuló kezdeményezést. Minden jel arra utal, hogy az EU nem nézi tovább ölbe tett kézzel az AI negatív hatásait.
Mi a gond a mesterséges intelligenciával?
A március közepén elfogadott törvény célja, hogy biztosítsa a mesterséges intelligencia megbízhatóságát, biztonságát, és az uniós alapjogok tiszteletben tartását, miközben támogatja az innovációt. Vagyis a törvényalkotással az EU szeretné elősegíteni az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia elterjedését, miközben megfékezi a kibertámadásokat, és csökkent más kockázatokat. Miért van erre szükség? Például az olyan visszaélések miatt, mint az adatgyűjtés vagy a személyi jogok megsértése – gondoljunk csak bele, mennyi „okoseszköz” vesz körbe minket, és ezek milyen jellegű adatokat gyűjtenek rólunk! Létezik például olyan intelligens televízió, amelyik még kikapcsolt állapotban is rögzíti a lakásban a hangokat. Habár az ilyen jellegű adatgyűjtést a nagyvállalatok főként marketingcélra használják, számos adatot szivárogtatnak ki politikai megfontolásból is. Vagyis az
AI előtt semmi nem maradhat titokban.
Hogy megértsük, milyen kockázatokról van szó, Brando Benifei olasz európai parlamenti (EP) képviselőt idézzük:
– Amikor a mesterséges intelligencia kockázatairól beszélünk, akkor minden szem a döntéshozók felé fordul: mit teszünk mi az emberek védelme érdekében? Már tudjuk, hogy a technológiai nagyvállalatok visszaélnek az okoseszközökkel, és információt gyűjtenek a felhasználókról, akár a mobiltelefonunkon, akár a laptopunkon keresztül. Ezért az EU konkrét választ javasolt az AI által jelentett veszélyekre, mint a személyesadat-kereskedelem. Szeretnénk, ha kiaknáznák a mesterséges intelligenciában rejlő pozitív potenciált a kreativitás és a termelékenység terén, de küzdeni fogunk az emberek védelméért és szabadságot fenyegető veszélyek ellen is.
Jöjjenek az új szabályok!
A jogszabály hatályba lépésével tilos lesz az olyan mesterségesintelligencia-rendszerek alkalmazása, amelyek elfogadhatatlan mértékben veszélyeztetik az emberek biztonságát – ilyen lehet egy közösségimédia-platform, egy okosóra vagy egy otthoni AI-berendezés, mondjuk egy okostelevízió. Persze nem a konkrét tárgyak betiltásról van szó, hanem az általuk végzett információgyűjtés korlátozásáról. A szabályozás magába foglalja, hogy tilos lesz követni az emberek valós idejű tartózkodását, kivéve súlyos bűnözők esetén. Tilos lesz nemi, faji, etnikai, állampolgári, társadalmi-gazdasági státusz, vallási, politikai, szexuális irányultság alapján kategorizálni a felhasználókat. Tilos lesz AI által közösségi média profilokat gyártani.
Tilos lesz arcfelismerő adatbázisokat létrehozni
adattovábbítás céljából, hiszen ez sérti az emberi jogokat és a magánélethez való jogot. Ezzel kapcsolatban egy romániai EP-képviselő, Dragos Tudorache érdekes gondolatot osztott meg az AI társadalomformáló hatásáról. Elmondása alapján a mesterséges intelligencia korlátlan használata megváltoztathatja az emberiséget.
– Ez a modern technológia nyilvánvalóan képes rá, hogy radikálisan átalakítsa társadalmunkat, mind jó, mind pedig rossz irányba. Előnyt jelenthet, hogy az emberek gyorsabban tudnak fejlődni az AI által, viszont félelmet kelt, mert sérti a személyes jogainkat. Ezért nekünk arra kell koncentrálunk, hogy az AI mindennapi használata a pozitív társadalmi változás irányába haladjon, és ezzel az emberiség javát szolgálja.
Mit mond az egyház?
Mára tisztán látjuk, hogy a világ vezetői nem utasítják el a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket, viszont határozottan harcolnak a visszaélések ellen. Ezt pedig az egyház sem hagyhatja válasz nélkül, hiszen már nemcsak informatikai újításokról beszélünk, hanem etikai kérdésről is. Ferenc pápa több alkalommal nyilatkozott a modern technológia jótékony használatáról, arra biztatva a keresztényeket, hogy éljenek az online kommunikációs lehetőségekkel, és terjesszék az evangéliumot mindenhol. Ugyanakkor nem ismerünk semmilyen konkrét dokumentumot, enciklikát vagy pápai levelet, amely egyértelműen állást foglal az AI felhasználás mellett vagy ellen.
Az egyház hivatalos álláspontja a mesterséges intelligenciáról változó:
vannak vallási vezetők, akik támogatják a mesterséges intelligencia fejlesztését, potenciált látnak benne az emberiség számára, ami hozzájárulhat az emberi élet jobbá tételéhez, mások viszont aggódva figyelik az AI negatív felhasználását a munkahelyek elvesztése, az etikai kérdések (pl. autonóm fegyverek használata, adatvédelem, társadalmi egyenlőtlenségek fokozása) miatt. Mikor kaphatunk egyértelmű irányt az egyháztól arra vonatkozóan, hogyan kezeljük a rohamosan terjedő technológiai eszközöket? Ameddig várunk, addig is a világ első AI-szabályzata, az EU szankciója irányt mutathat számunkra.
Fotó: European Parlament
