Ha napjainkban paphiány van, mi lesz néhány évtizeden belül? Vagy megújulás, vagy valami más.
Nem először mutatunk rá a Szemlélek felületén, hogy egyre kevésbé fenntartható a jelenlegi magyarországi római katolikus – latin rítusú – egyházi struktúra: miközben egyre csökken a papok létszáma, az átlagéletkoruk folyamatosan növekszik. Utóbbi adat nem feltétlenül következne előbbiből, ha megfelelő létszámú lenne az utánpótlás. Miután a tavasz beköszöntével sorra jelennek meg az egyházmegyék felhívásai, mely szerint várják a papi szolgálatra elhívást érzők jelentkezését, megnéztük, miként alakul a szeminaristák létszáma. Röviden: drámaian.
135 – jelenleg összesen ennyi szeminarista lakik a hazai katolikus papnevelő intézetekben a honlapjaikon elérhető adatok szerint. Hogy ez sok vagy kevés, az önmagában nehezen eldönthető. Az viszont beszédes, hogy 2000-ben még 420-an készültek papi hivatásra a hazai szemináriumokban – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még 2019-re vonatkozóan is 216 papnövendékről adott hírt, mostanra van olyan papképző hely, amit be is zártak.
Ráadásul ez a 135-ös létszám is úgy jön ki, hogy belevettük a görögkatolikus papnövendékeket is, ahol 34 fő közül 10 fiatal még csak előkészítő, jelölti évét tölti a szemináriumban. De ott vannak, és ez pozitív hír. Vácon is van egy előkészítő éves jelölt, rajta kívül hat évfolyamon összesen hat fiatalember tanul és formálódik, ami azt jelenti, hogy átlagosan egy személy képez egy teljes évfolyamot.
A honlapok adatainak frissessége ugyan megkérdőjelezhető, de rákérdeztünk az egri főegyházmegyei szeminárium egyik elöljárójánál, és megerősítette, hogy náluk stimmelnek a leírtak: hat papszentelés előtt álló diakónus mellett mindössze kettő fő a szeminaristáik létszáma – öt évfolyamra és egy hatalmas épületkomplexumra elosztva ez az egyik legbeszédesebb adat.
A hat évfolyamos rendszert alapul véve a latin rítusú papnövendékek száma éppen 100,
de ebben külhoni egyházmegyék kispapjai is benne vannak (Nyitrai Egyházmegye, Nagyszombati Főegyházmegye, Szabadkai Egyházmegye, Temesvári Egyházmegye, Nagybecskereki Egyházmegye), a Neokatekumenális Út missziós szemináriumának papnövendékeivel együtt.
Ne feledjük, hogy a saját papképzést folytató szerzetesrendek is hozzátesznek a papnövendékek létszámához: a ferenceseknél például 2 diakónus és 5 egyszerű fogadalmas közül 6 fő készül jelenleg a papi hivatásra – egyikük laikus testvéri szolgálatra érez meghívást.
Örömteli tény, hogy a latin rítusú diakónusok közül várhatóan 22 személyt fognak pappá szentelni 2024-ben – ilyen szempontból papszentelésekben gazdag, erős év lesz az idei. Ám ha nem jelentkezik legalább 22 személy ugyancsak idén a magyarországi szemináriumokba, akkor úgy is csökkenni fog a papnövendékek száma, ha nem számolunk a létező lemorzsolódással.
Összességében tehát úgy tűnik az adatokból, hogy
24 év alatt a negyedére esett, az utóbbi 5 év során pedig mintegy megfeleződött a szeminaristák létszáma,
amely így napjainkban a lélektani 100 fős határ körül (inkább alatt) járhat.
Valóban Lélek-tani állapot ez, amely arra hív, hogy őszintén keresse a katolikus egyház a kialakult helyzet okait, egyben a megújulás lehetőségét. Mert ha nem lesz megújulás, akkor jelenlegi papjainkon egyre növekedni fog a feladatok általi nyomás, túlterhelődnek, kimerülnek, a jelenleg működő szemináriumok bezárása, összevonása pedig már most is időszerűnek tűnik.
Ez aligha jó irány.
A Váci Egyházmegye friss toborzó videója:
