Címke: ajánló

A Budapesti Javítóintézet a jéghegy csúcsa. A Szőlő utcai szörnyek közülünk jönnek. Mi teremtettük, de legalábbis hagytuk működni őket. Ami ott történt, az naponta megtörténik családokban, iskolákban. A családon belüli erőszak a társadalmon belüli erőszakhoz vezető út első lépcsője. Ez igaz visszafelé is: a társadalmi és a politikai erőszak a családon belüli erőszakhoz vezet. Meskó Zsolt személyes hangvételű írása.

Fodor Ákos költő nem tartozott a közéletben nyüzsgő, önmagát jól menedzselő irodalmi figurák táborába. Az internetet nem használta, interjút alig adott, és nem állt mögötte kiadói marketinggépezet sem. Mégis, már életében megtapasztalhatta, hogy újabb és újabb nemzedékek fedezik fel a verseit. Halálának tizedik, születésének nyolcvanadik évfordulóján beszélgettünk feleségével, köteteinek szerkesztőjével, Podonyi Hedviggel.

1945 őszén Magyarország a II. világháború utáni első nemzetgyűlési választásra készült. A katolikus püspöki kar korábban, ha el is igazított közéleti kérdésekben, országgyűlési képviselő-választás előtt soha nem adott ki körlevelet. Most a testület – élén a tavasszal  elhunyt Serédi Jusztinián helyére lépett Mindszenty Józseffel – választási körlevelet fogadott el, amely csak a prímás aláírásával, de a püspöki kar nevében 1945. október 18-ai dátummal jelent meg. Balogh Margit történész írása a 80. évfordulóra.

A napokban felkavarta a közvéleményt a Szőlő utcai javítóintézetben történtekről nyilvánosságra került videó. Morális vetülete azonban nemcsak ennek van, hanem az ezt követő kommentáradatnak és kormányzati kommunikációnak is. Hodász András írása.

Az egyházi oktatás aktuális kérdéseihez számos szakértő szólt hozzá az elmúlt időszakban. Meghatározó és lényeges megállapításokat olvashattunk Székely János püspök atyától, Rubovszky Ritától és Barcsák Mariannától. Tanulságos volt megismerni Asztalos György, Bruckner László és Eperjesi Tamás reflexióit is. Zsódi Viktor piarista tartományfőnök hozzászólása a vitához.

Egészségügyi főiskolán diplomázott, majd ügyvéd lett, és harminc évet élt házasságban, melyből három gyermeke született. Miután polgári házassága véget ért, és ténylegesen megtért, jelentkezett a hittudományi főiskolára. Világi hallgatóként teológusdiplomát szerzett, majd – mivel polgári frigye a kánonjog szerint nemlétező volt – püspöke pappá szentelte. A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház káplánja, Boross László a Sexonomia & Tactologia című beszélgetéssorozat kezdeményezőjeként a nemiség katolikus olvasatát kínálja fel – tabuk nélkül.

Három évet töltött egy kórházi rácsos ágyban egy pécsi kisfiú, noha állapota már rég nem indokolta volna ezt. Szülei lemondtak ugyan róla, de az örökbefogadáshoz szükséges hivatalos lépések akadoztak. Egy ápolónő és néhány szakember kiharcolta, hogy családba kerülhessen. A sikerhez nagyban hozzájárult Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember – maga is örökbefogadó szülő – közbenjárása.

Politizálhatnak-e a papok? Megteheti-e egy püspök, hogy nyíltan kiáll egy párt mellett? Mit mondanak a vonatkozó katolikus egyházi dokumentumok, hogyan vehetnek részt a közéletben a klerikusok és a laikusok? Heidl György filozófiatörténész írása három friss példa alapján.

Érdekes jelenség figyelhető meg a közösségi oldalak kommentszekciójában: valahányszor szóba kerül a cölibátus, a hozzászólók – köztük nem hívők – gyakran vérre menő vitákat indítanak, és indulatosan érvelnek a papi nőtlenség eltörlése mellett. De vajon miért fontos ez a kérdés azoknak is, akiknek az egyház tanítása semmit sem jelent? Erszény Krisztián megfejtése.

Az egyházi iskolák nagymértékben hozzájárulnak a hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek szegregációjához – állapította meg egy helyettes ombudsmani állásfoglalás. A dokumentumot időközben visszavonták, de a kérdés velünk marad: megkérdőjelezhetetlen szent cél-e az inkluzív oktatás? Szembe lehet-e menni a szabad iskolaválasztás jogával élő szülőkkel? És mit kezd a szegényekkel kényelmes, polgári kereszténységünk? Rubovszky Rita önvizsgálatra hívó szempontjai.