Hármas alá – így értékelik a magyarok a hazai keresztény egyházak kommunikációját

Mutatjuk reprezentatív kutatásunk eredményeit.

Egy magazin esetében szokatlan kihívást vállalt fel a Szemlélek 2022 tavaszán: meghallva olvasóink jelzéseit – melyek akkor, az országgyűlési választások előtt főként a keresztény egyházak és az államhatalom vélt vagy valós összefonódásáról szóltak –, elindítottuk első online felmérésünket. Nem tudtuk, hogy mibe vágjuk a fejszénket, de hamarosan kiderült: mintha egy szelepet nyitottunk volna meg, úgy záporoztak felénk a gondolatok, vélemények, tapasztalatok.

Akkor 2688 kitöltő válaszait, és 844-ük saját szavaival megfogalmazott véleményét tudtuk összegyűjteni

és eljuttatni azokhoz, akik a legtöbbet tehettek akkor a változásért: a történelmi keresztény felekezetek vezetőihez.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága nevében Dr. Tóth Tamás elutasította tanulmányunk átvételét, arra hivatkozva, hogy az nem reprezentatív. Az evangélikusok és a reformátusok nyitottan, érdeklődve álltak a felméréshez: velük közvetlen és érdemi párbeszéd alakult ki, amely együttműködést eredményezett:

mostani, egyház és kommunikáció témában összeállított kérdőívünket a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatával egyetértésben készítettük el

(miközben a Magyarországi Evangélikus Egyház ugyancsak örömmel fogadta megkeresésünket, ám éppen egy saját felmérésbe kezdett).

Mivel nem láttuk annak realitását, hogy egyházaink hivatalos képviselői – akár a mi online felmérésünk továbbgondolásaként, akár teljesen új témákba belevágva – igyekeznének megkérdezni a híveiket és a nem hívőket bizonyos fontos kérdésekben, ezért úgy döntöttünk, hogy ezúttal online felmérésünkkel párhuzamosan megrendelünk egy országosan reprezentatív közvélemény-kutatást is, melyben ugyanazokra a kérdésekre kerestük a választ, mint saját, online kérdőívünkben. Ebben a cikkben ennek a reprezentatív kutatásnak az eredményeit összegezzük, amit majd egy későbbi írásunkban hasonlítunk össze online felmérésünk eredményeivel. Ahogyan tavasszal, úgy most is közös tanulmányban fogjuk nyilvánosságra  hozni mindkét kutatás részletes eredményeit.

Lássuk, mi olvasható ki a Forecast Marketingkutató Kft. által 500 fő bevonásával készített, a 18 év feletti magyar népességre vetített, reprezentatív kutatásból:

A válaszadók összetétele

A telefonon megkérdezett válaszadók kicsit több, mint fele (53,2 százaléka) nő volt, 18,2 százaléka budapesti, 42,4 százaléka Nyugat-, 39,4 százaléka pedig Kelet-Magyarországot képviselte. A három korcsoport (18-39, 40-59 és 60 év felett) nagyjából ugyanolyan arányban (35,4; 33,6 és 31 százalék) vett részt a felmérésben, viszont közülük a valamilyen okból tartósan otthon lévők (nyugdíjasok, GYES-en, GYED-en lévők, háztartásbeliek, munkanélküliek) voltak a legtöbben, őket követték a beosztott szellemi dolgozók (27,6 százalék). A legtöbben átlagos vagy átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek.

A vallásra és a hitfelekezetre is rákérdeztünk:

a válaszadók 69,6 százaléka vallotta magát kereszténynek;

3,2 százaléka más felekezethez tartozónak mondta magát; 15,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem vallásos, 11,6 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.

És akkor lássuk a konkrét eredményeket!

Mozgósításból megbukott

Az egyik legerőteljesebb visszajelzés az elmúlt évek nagyszabású keresztény rendezvényeivel kapcsolatban érkezett. A válaszadók 93,8 százaléka nem vett részt, vagy nem érezte megszólítva magát sem az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK), sem a reformáció emlékéve, sem az úrvacsora éve által. A NEK által megszólítottak 3,4 százalékos (a magukat kereszténynek vallók között 4,3 százalékos) mértéke pedig még kiábrándítóbb, ha azt nézzük, hogy Magyarországon a katolikus felekezet a legnagyobb (a 2011-es népszámlálás adatai szerint több, mint háromszor annyian vannak, mint a sorban második reformátusok, és tizenhétszer annyian, mint az evangélikusok).

Sajnos a fiataloknál még rosszabb a helyzet: a 18-39 éves korosztály 97,2 százalékának egyik rendezvény sem keltette fel az érdeklődését, a NEK pedig csupán 0,6 százalékukat érdekelte (itt volt a legnagyobb az eltérés az átlaghoz képest) – ez különösen fontos és erős jelzés arra vonatkozóan, hogy őket másképpen kell megszólítani.

Amire fittyet hánynak a kitöltők

Társadalmunk elvallástalanodásának egyik indexe lehet a “Milyen mértékben befolyásolja Önt morális döntései meghozatala során a keresztény egyházak hivatalos kommunikációja?” kérdésre kapott válaszok összesítése. A válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán jelölhették meg preferenciáikat, és 64,2 százalékuk az 1-est választotta, azaz hogy semmilyen mértékben.

A kérdés már csak az, hogy mire támaszkodik a ma embere erkölcsi kérdésekben, ha nem a történelmi egyházak által évszázadok vagy évezredek által kimunkált válaszokra? És vajon mi lehet ennek az érdektelenségnek az oka?

Nem jött be

A – nagy többségében – keresztény megkérdezettek markáns hányada (58,2 százalék) helyteleníti a gyakorlatot, hogy a keresztény egyházak a bulvármédiából ismert celebekkel népszerűsítsék magukat. 20,4 százalékukat hidegen hagyja a kérdés, és csupán 7,4 százalékuk helyesli azt (10,2 százalékuk inkább helyteleníti, 3,8 százalékuk pedig inkább helyesli).

Erős jelzést kaptak tehát egyházaink, hogy ebből az utcából vissza kellene fordulni.

Hitelesség, politikai függetlenség, társadalmi hatás, népszámlálási kommunikáció

Ezekben a témákban jóindulattal is csak átlag fölöttien teljesítenek a keresztény egyházak: az 1-től 5-ig terjedő skálán 3,2; 2,9; 3,0; 2,9 átlagpontokat kaptak az alcímben említett kategóriák (és a felmérés idején még ki sem jött a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pedagógussztrájkkal kapcsolatos legutóbbi közleménye…). A számokból jól látható, hogy

az egyházak elveszítették egykori társadalmi súlyukat.

Amiben – látszólag – jók vagyunk

Megkérdeztük, hogy úgy általában melyik hazai történelmi keresztény felekezet kommunikál a legjobban, és az eredmény – ha nem is egyértelmű, de – biztató. A válaszadók 62 százalékban a római katolikusokat jelölték meg, őket követték 27 százalékkal a reformátusok, az evangélikusokat 6,6 százalék jelölte meg, utolsó előttiként a görögkatolikusok kaptak 3,2 százalékot, és az ortodoxok 1,2 százalékot. Először nagyon megörültünk a szerkesztőségben az eredménynek (legtöbbünk római katolikus felekezetű), de aztán eltöprengtünk azon, hogy ha ilyen jónak tartják az emberek a római katolikusokat, akkor a többi kérdésben miért nem jött ki jobb eredmény (például, hogy a NEK miért nem szólította meg az emberek többségét, vagy – ahogy mindjárt látni fogják az olvasók – a legismertebb keresztény püspöknek, Erdő Péternek a neve miért csak a válaszadók 11,2 százalékának jutott eszébe).

A felmérést végző szakemberekkel konzultálva, illetve látva, hogy a számok nagyjából leképezik a felekezetek nagyságának egymáshoz viszonyított arányait, arra a következtetésre jutottunk, hogy valószínűleg inkább az egyházak kommunikációs láthatóságát, avagy ismertségét értékelték a válaszadók, az egyházak üzenetei azonban nem feltétlenül hatottak rájuk olyan mértékben, hogy az egyéb kérdésekben mérhetővé vált volna. Nem akarunk azonban találgatásokba bonyolódni, a kérdés megérne egy további felmérést, de addig is örüljünk ennek az eredménynek!

Még mindig a látszat

Két olyan “feladatot” is kaptak a megkérdezettek, amelyekre “fejből” kellett válaszolniuk, nem listából kellett választaniuk: az egyik arra vonatkozott, hogy sorolják fel azokat a jelenleg is aktív keresztény magyar püspököket, akik eszükbe jutnak; a másiknál ugyanezt a kérdést tettük fel, de a keresztény értékrendű médiumok (TV, rádió, nyomtatott lap, internetes portál) tekintetében.

Az elsőt Erdő Péter “nyerte” 11,2 százalékkal, őt követte Kiss-Rigó László és Veres András, fej fej mellett, 1,8-1,8 százalékkal; az első református-említés Balog Zoltán volt, rá a válaszadók 1,2 százaléka emlékezett; a görögkatolikusok közül Orosz Atanáz jutott elsőként eszébe a válaszadóknak (0,4 százalék), az evangélikusok közül pedig Fabiny Tamást említették (szintén 0,4 százalék).

A keresztény hírforrások közül legtöbben a katolikus Mária Rádiót említették,

8,2 százalékkal. Mögötte jóval lemaradva következett a szintén katolikus Új Ember című hetilap, majd holtverseny alakult ki a Katolikus Rádió és az M1 tévécsatorna között a harmadik helyért, 2,4 százalékkal. A Szemlélek olyan médiumokkal került egy sorba, mint a katolikus egyház hivatalos hírforrásaként ismert Magyar Kurír, vagy a pártalapítvány által finanszírozott Vasárnap.hu. Meglepetésünkre azonban nem jelent meg a listában az évek óta komoly erőfeszítéseket tevő Shoeshine, vagy a vallásos körökben az egyik legnagyobb keresztény portálnak tartott 777blog (de olyan „keresztény” kultúrharcot folytató médium sem, mint a Mandiner). Végül meg kell említenünk, hogy olyan érdekességek is helyet kaptak a keresztény értékrendűek között, mint a TV2, a Népszava, vagy a Paprika 2, sőt, olyan nem létező médiumok is felkerültek a listára, mint a “Fax TV”, vagy a már megszűnt Echo TV.

Eddig a százalékok, melyeknek azonban egyik kategória esetében sem lehet túlságosan örülni. Kiegészítő információt kértünk ugyanis a közvélemény-kutatást végző cégtől, és kiderült, hogy a püspökök esetében a teljes mintából 404 fő egyáltalán nem tudott felsorolni senkit, míg a médiumok esetében kicsit jobb volt a helyzet:

500 főből 361 fő nem tudott semmilyen választ adni a kérdésre.

A számok úgy jönnek ki, hogy 1-1 tájékozottabb ember viszont többet is fel tudott sorolni.

Összeadtuk a kérdésekre leadható válaszok átlagát (ahol lehetett), majd visszaosztottuk a kérdések számával. Az eredmény: 2,63, vagyis jóindulattal erre már egy 3-as alát kaptunk annak idején. De ha ehhez hozzátesszük a nyitott kérdések eredményeit, a végső érdemjegy inkább a kettes fölé…

Összességében elmondható tehát, hogy keresztény egyházaink nem buktak meg a vizsgán, de fontos kérdés, hogy az Örömhír terjesztésével hivatalosan is foglalkozók vajon megelégszenek-e, megelégedhetnek-e ezzel az eredménnyel?