Esti tükör, 2021. április 4.
Idén ismét a járvány árnyékában telik a kereszténység legfontosabb ünnepe, a húsvét. Tavaly több ország temploma is zárva volt a koronavírus miatt, a miséket kocsiplatókról vagy online streamelve tartották meg. Néhány pap a kreativitás jegyében épületek teraszáról tartott szertartást vagy hívei arcképeit nyomtatta ki, hogy akkor is „velük legyen” a hitközösségük, amikor valójában nem lehet velük. Az idei húsvétkor kevesebb volt a kreativitás, több a nyitott templom, és meglehetősen szélsőséges egyházi reakciókkal találkozhattunk: hol lehúzott maszkokban énekelve ünnepelték a húsvétot, hol pedig továbbra is üresen maradtak a templomok, online követhették a szertartásokat a hívők.
Ferenc pápa húsvétvasárnap délben – a Szent Péter-bazilikában, szűk körben bemutatott ünnepi szentmiséje után – a szokásoktól eltérően nem a bazilika loggiájáról, hanem katedraoltára elől intézte hagyományos ünnepi üzenetét a katolikus hívekhez és minden jószándékú emberhez, majd megáldotta Róma városát és a világot.
Itthon húsvétvasárnap Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét, Balog Zoltán református püspök a Hold utcai református templomban, Fabiny Tamás evangélikus püspök pedig a Budavári Evangélikus Gyülekezet templomában tartotta meg istentiszteletét.
A húsvét Olaszországban teljes zárlat alatt telt, az egész ország vörös zónának minősül. A boltok zárva vannak, az éttermek csak elvitelre szolgálhatnak ki. Ugyanakkor szombaton Szicíliában kinyitottak a templomok, és egy napra átalakultak oltóközpontokká: a vakcinát a 69-79 éves korcsoport és az egyház alkalmazásában állók kaphatták meg.
Itthon azonban nincs kivételezés: az egyházi vezetők kérése ellenére sem veszi előre a minisztérium a papokat és a lelkészeket az oltási sorrendben.
Közben az oltóanyagokkal kapcsolatos egyházi etikai dilemmákról dr. Németh Gábor erkölcsteológus, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának irodaigazgatója elmondta, hogy a hívő semmiféle bűnt nem követ el az oltás elfogadásával. Sőt azáltal, hogy beoltatja magát, a közjót tartja szem előtt, melynek része az élethez való jog, az emberhez méltó életkörülmények biztosítása, és még számos más érték. Az erkölcsteológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szentszék megnyilatkozásai és gyakorlata is abba az irányba mutat, hogy lehetőleg mindenki oltassa be magát.
A járványügyi adatokból úgy tűnik, csökken a járvány harmadik hullámának az ereje: bár nagyon magas az aktív fertőzöttek száma, kevesebb új esetet regisztráltak ezen a héten, mint az előzőn. Ugyanakkor, ha meg is volt a járvány tetőzése, azt még korai lenne kijelenteni, hogy túl vagyunk a nehezén – ezt igazolják azok a drámai képek is, melyek magyar kórházak covid-osztályain készültek.
A “hogyan tovább?”-ról azonban még a szakemberek véleménye is megoszlik: Falus Ferenc szerint a nyarat még maszkban, a távolságtartásra ügyelve kell végigcsinálni, Rusvai Miklós viszont maszk nélküli szabad nyarat ígér. Szerinte az április 19-i iskolanyitás után nagyjából két héttel megtorpanást fogunk érzékelni a statisztikai adatok lefelé haladó tendenciájában, Boldogkői Zsolt viszont azt mondja, ki se kellene nyitni az iskolákat áprilisban.
Tartson bármeddig is, már most is túl hosszú idő telt el pandémiás helyzetben, korlátozásokkal, és ez bizony mentálisan is egyre nagyobb terhet jelent az arra érzékenyek számára. Bagdy Emőke pszichológusprofesszor szerint fokozottan ügyelnünk kell az öngyilkosság kérdéskörére, de beszélt arról is, hogy miként segíthetünk krízishelyzetben lévő embertársainknak, illetve mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében.
Közben Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is felcsapott diagnosztának, és ismét megállapította, hogy Magyarország kormánya beteg demokráciát működtet – főleg a sajtószabadság területén és a civil szférában vannak hiányosságok.
Közben több mint egy év után megnyitották az első színházat a new york-i Broadwayen – a maszkot viselő nézők álló ovációval hálálták meg az előadást.
Közben az oroszok a csupasz felsőtesttel lovagló, a fagyos vízben rezzenéstelen arccal megmártózó, a zord, szibériai körülmények között vadászó Putyint választották a legjóképűbb, legvonzóbb férfinak a világ legnagyobb országában.
És ha már a legnagyobbaknál tartunk: Paulus Frigyes és fia, Marcell kisiparosként építik a világ legnagyobb hangszerét – most éppen a Győri Székesegyház orgonáját. Közel négyezer síp lesz benne, a két-három milliméterestől a tízméteresig.
A természet templomában ugyan nem orgona szól, de csodás húsvéthétfői program lehet a tatai Fényes-tanösvény: a lábunk alatt, a földből felbuborékozó víz látványa, az ezernyi színben tobzódó növények, a békakoncerttel váró égerláp, a függőhíd, a kilátó rengeteg élményt nyújt a környezetet tiszteletben tartó látogatónak.
És ha holnap valóban útra kelnek, felkereshetik Magyarország három leghíresebb zarándokhelyét is: a máriapócsi, a mátraverebély-szentkúti és a máriagyűdi kegyhelyet. Megtapasztalhatják, hogy a “hazatérő zarándok tud hálát adni Istennek, tud türelmesebb lenni a környezetével, egyszóval tud jobb ember lenni.”