A tangó jelentős kulturális és spirituális hatással bíró zene, illetve tánc. Ferenc pápa a mai napig szívesen hallgatja, és korábban maga is kiváló táncos volt. Az egyházfő közelgő, 88. születésnapja alkalmából jótékonysági tangóestet szerveznek a budapesti Párbeszéd Házába. Neulinger Ágnes írása.
Aki szeretne megismerkedni a tangóval, annak érdemes meghallgatnia a műfaj legnagyobb énekesének tartott Carlos Gardel szomorú hangulatú zenéjét, Juan d’Arienzo energikus tangóját (ő Ferenc pápa kedvence is) vagy Ástor Piazzolla tangóalapú, dzsesszelemeket is tartalmazó modern komolyzenéjét. A maiak közül kiemelkedő a Gotan Project zenekar neotangója, amely sikeresen ötvözi a hagyományokat a könnyedebb, elektronikus hangzással. Bár a tangózene állandóan fejlődik – folyamatosan születnek új művek, még a pápához is írtak zeneszámot –, azok a művek, amelyek a leggyakrabban szerepelnek a tangóestek és táncházak programján, alapvetően a 30-as, 40-es és 50-es évekből származnak.
A tangó ma ismert formája a XIX. század végi Buenos Airesben és Montevideóban alakult ki, de eredete elér egészen az Argentínába és Uruguayba behurcolt rabszolgákig és az ide érkező európai bevándorlókig.
Ekkor a tangó a szegénységben élő emberek táncos szórakozása volt, amelyet élőzene kísért.
A tangót a középosztály az első lemezfelvételeknek köszönhetően az 1910-es évek második felétől ismerte meg, innentől kezdve népszerűsége folyamatosan nőtt.
A tangótánc improvizatív, három legfőbb ága – a klasszikus tangó, a keringőre emlékezető vals és a gyorsabb milonga – ritmusában tér el egymástól. Emellett a milonga szó jelentése kettős: azon túl, hogy a tangó egy fajtáját fejezi ki, táncházat is jelent. Eszerint egy milongaeseményen táncolhatunk tangót, valst és milongát. Az argentin tangó ugyanakkor nem azonos a versenytáncból ismert tangóval. Eltérő alapelveken nyugszanak, más lépéseket és zenét használnak, más hangulatot fejeznek ki, és másképp alakul a kapcsolat a vezető és a követő táncos között.
A tangó aranykorát Argentínában élte az 1936 és 1958 közötti években, amely egybeesett Jorge Bergoglio, a későbbi pápa fiatalkorával. Austen Ivereigh brit író és újságíró pápáról szóló életrajzi könyvében olvasható, hogy
a fiatal Jorge nagyon szerette a társaságot, és rajongott a tangóért.
Ferenc pápa több interjúban is beszélt arról, milyen mélyen kapcsolódik a tangóhoz, igaz, ma már csak zenehallgatóként. (A Szemlélek interjúja Austen Ivereigh íróval ezen a linken olvasható).
A fiatalkori élmények hatása, a tangós kultúra jelen van abban, ahogy Ferenc pápa az emberekhez viszonyul. A tangó az egység tánca, melyet teljes mellkaskontaktusban táncolnak egy est alatt sok táncpartnerrel. Ez közel hozza egymáshoz a táncosokat, megköveteli a nyitottságot. „Ez elfogadó, a másik iránt pozitív, az egységet igen, de a különbözőségeket nem kereső közösség, amelyben az emberek nagyon figyelnek egymásra.
Ez jellemző a szentatyára is, aki ebből a közegből hozza azt is, hogy számára természetes a fizikai közelség.
Magyarországon inkább kezet fognak az emberek, vagy a közelebbi ismerősök puszit adnak egymásnak, de ott mindenki megöleli a másikat. A legnépszerűbb köszönésük is az, hogy »egy ölelés«. Abban a kultúrkörben sokkal természetesebb és elvárt a testi közelség” – magyarázta egy korábbi interjúban Nagykáldi Levente, a hazai argentin tangós közösség egyik meghatározó szervezője, tangótanára, zenésze és teológusa. A tangósok közösségének „egyszer Ferenc pápa is tagja volt, és bár most már nem aktív táncos, aki ennek a közösségnek egyszer tagja lett, az mindig a része marad. Ezért a tangótáncosok körében vallási meggyőződéstől függetlenül igen népszerű Ferenc pápa” – tette hozzá.
A tangó jelentőségét tudományos kutatások is elismerik. Patricia McKinley és kanadai kollégái szerint
a tangózás hozzájárulhat a fizikai, a mentális és az érzelmi egészséghez, jólléthez.
Más vizsgálatok szerint a tangó – a meditációhoz hasonlóan – hatékony kiegészítője lehet a depresszió kezelésének, emellett alkalmas arra is, hogy a másik emberre figyelve meghaladjuk önmagunkat.
Az argentin tánc hazánkban is népszerű, Budapest az egyik legjelentősebb olyan város, ahol rendszeresek a nagy tangófesztiválok, -maratonok. Aki tangózni szeretne, az a magyar fővárosban biztosan talál legalább egy helyet minden nap, ahol táncolhat.
Tíz évvel ezelőtt a pápa 78. születésnapját több ezer tangós ünnepelte tánccal a Szent Péter téren. Tavaly pedig első alkalommal szervezett adventi jótékonysági tangóestet a hazai argentin tangós közösség a jezsuiták budapesti lelkiségi és kulturális központjába, a Párbeszéd Házába. Az alkalmat ugyanott idén is megrendezik, december 15-én, vasárnap 16 órától – lesz ingyenes tánctanulás, élőzenés milonga (argentin táncház) és tangóbemutató. Az eseményen összegyűlt adományból karácsonyi ajándékok készülnek az arlói romamisszió, a határon túliak anyaországi nyaralását szervező Gyökerek tábor, valamint a Jezsuita Menekültszolgálat, illetve az általuk támogatott gyermekek javára. (Részletek ezen a linken.)
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
