Esti tükör, 2021. május 19.
Egyre több áldozatot követelő, egyenlőtlen küzdelem zajlik a Gázai övezetben: a világ egyik legjobban felfegyverzett hadserege küzd az izraeli megszállás ellen harcoló palesztinok ellen. ENSZ-szakértők szerint háborús bűncselekményeket követhettek el az elmérgesedő izraeli-palesztin konfliktus szereplői, tevékenységüket a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) kellene kivizsgálnia. A szakemberek azt vetik Izrael szemére, hogy rakétákkal és gránátokkal löveti a Gázai övezet sűrűn lakott térségeit, ugyanakkor palesztin fegyveres csoportok is hasonló módon, „szándékosan és kíméletlenül” lövik rakétákkal Izrael lakott területeit.
Az Európai Unió tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólítja fel az izraelieket és a palesztinokat, illetve a humanitárius hozzáférés biztosítását kéri a Gázai övezetben – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell hozzátette, hogy a tűzszünet esetében nemcsak egyetértés, hanem teljes körű végrehajtás is szükséges. Közös uniós álláspont kialakítása azonban nem sikerült: az Európai Unió 27 tagországa közül egyedül Magyarország nem támogatta a nyilatkozatot.
A német külügyminiszter nem érti, Magyarország miért vétózta meg a gázai fegyverszüneti javaslatot. Heiko Maas szerint az Európai Unió „nagyon egységes” az izraeli-palesztin konfliktus elmélyülésének megítélésében: 26 tagállam egyetértett abban, hogy „az a legfontosabb most, hogy elhallgassanak a fegyverek, és ne legyen több halálos áldozat. Csupáncsak Magyarország látta ezt másként, ki tudja, miért.”
A magyar kormány szerint kiegyensúlyozatlan az izraeli-palesztin konfliktust elítélő közös EU-nyilatkozat – erről Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár beszélt, hozzátéve, hogy szerinte Izraelt egy terrorszervezet támadta meg, és Izraelnek joga van megvédenie magát.
Közben lassul a járvány terjedése a világban, de még mindig Magyarország áll a halálozási lista élén, ugyanakkor megfigyelők felhívták a figyelmet, hogy nagyon nincs összhangban az operatív törzs szerint koronavírusban elhunytak száma a KSH által közölt halálozási adatokkal.
Természetesen a koronavírus-világjárvány a születések számára is hatással volt: bár sokan baby boomot vártak, nem ez történt. 2021. januárjában – amikor a járvány idején fogant első kisbabák születtek – 21 ország adatai alapján átlagosan 11 százalékkal csökkent az 1000 emberre jutó születésszám 2020 januárjához képest. Hazánkra viszont nem ez a tendencia jellemző: márciusban például 7759 újszülött született, ami 9,5 százalékos növekedést jelentett a 2020-as adathoz képest.
Közben Szlávik János azt mondta, hogy a gyermekvállalásra készülők minél hamarabb oltassák be magukat. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa szerint hamarosan vége lesz a harmadik hullámnak: a járványügyi helyzet rendkívüli mértékben javul, nagyban csökken az aktív fertőzöttek száma, és a kórházak intenzív osztályain is kevesen vannak. Az oltásokkal kapcsolatban elmondta: ellenőrzés alatt áll, hogy két oltás keverése valóban erősebb a reakciót vált-e ki, vagyis AstraZeneca-oltást követő Pfizer-oltással nagyobb védettséget lehet-e elérni.
Egy magyarországi település múltját a genetika segítségével is kutatják. Letkés lakói DNS-mintát adtak, hogy megtudják, mióta élnek ott az őseik. Itthon ez az első ilyen genetikai vizsgálat, és az sem elképzelhetetlen, hogy egészen az Árpád-korig vissza tudnak majd vezetni egy-egy családot. Érdekesség, hogy volt olyan letkési mintaadó, akinek genetikai mintája – kis mértékben ugyan, de – a beduinokkal mutatott rokonságot.
A világjárvány arra kényszerítette a vállalatokat, hogy felülvizsgálják a munkarendet a nagyobb hatékonyság érdekében. Az Aucklandi Egyetem kutatása szerint a négynapos munkahétnek köszönhetően a dolgozók akár 20 százalékkal is jobban teljesíthetnek, így nem kizárt, hogy néhány éven belül már pénteken bezárnak az irodák. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait már Magyarországon is vizsgálják, hiszen a rövidített munkahetet gyakorlatban kipróbáló országokban nemhogy romló mutatókat, hanem 40 százalékos termelékenységnövekedést tapasztaltak.
A legtöbb egyetemen online fejezik be a tanévet, annak ellenére, hogy a múlt hét óta a felsőoktatási intézményekben is lehetne jelenléti oktatás. Az egyetemek többségében már megkezdődött a vizsgaidőszak is, zömében online, de jelen állás szerint diplomaosztókat és doktori avatásokat egyáltalán nem szerveznek, a diplomaszerzés igazolásának kiadása pedig elektronikus úton működik.
A diploma megszerzésének feltétele a nyelvvizsga – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) becslése szerint azonban idén akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt. A szervezet ezért a tavalyihoz hasonló nyelvvizsga-amnesztiát szorgalmaz a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak.
Pünkösdi zsoltárkoncertet ad a Kaláka és Sebestyén Márta Tizenöt zsoltár címmel, május 24-én a Deák téri evangélikus templomban. A hangversenyen tizenöt zsoltár hangzik fel mai feldolgozásban, zenés áhítat keretében.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
