Esti tükör, 2021. május 2.
Világszerte kilencedik hete nő a fertőzöttek és hatodik hete a halottak száma, ez pedig azt jelenti, hogy nagyon messze van még a világjárvány leküzdése – ezt Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke mondta a világjárvány helyzetéről tartott sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy a világjárvány leküzdéséhez globális összefogásra van szükség, mert miközben a fejlettebb országokban már többé-kevésbé visszaszorult a járvány, a szegényebb országokban továbbra is gyors ütemben terjed a fertőzés.
Közben itthon a koronavírus-járvány harmadik hulláma leszállóágba került – ezt Galgóczi Ágnes mondta, hozzátéve, hogy még nem szabad lazítani, továbbra is fontos az oltási program folytatása, mivel azáltal elkerülhetők az újabb súlyos járványhullámok. A Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője emlékeztetett, hogy a korlátozó intézkedéseknek, valamint a védőoltási programnak köszönhetően javulnak a járványügyi adatok, folyamatosan csökken az aktív fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen lévők száma.
A lélegeztetőgép szó sokakban félelmetes érzést kelt, pedig nem a lélegeztetőgéptől kell tartani, hanem a betegségtől, hiszen ennek súlyosságától függ az életünk – ezt Molnár Zsolt intenzív terápiás szakorvos mondta, hozzátéve, hogy a gépi lélegeztetés összeegyeztethetetlen az élettannal, mégis életet menthet. A Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Intézetének és a poznani egyetemnek a professzora úgy látja, hogy a járvány kitörésével az intenzív osztályok és az ott dolgozók kerültek rivalda fénybe, pedig nem a szakmát, az orvost, a fiskális szempontokat, hanem végre a „mi a jó a betegnek?” elvét kéne érvényesíteni, az „egyéb” szempontok helyett a beteget helyezni a középpontba. Ha ez sikerül, akkor az is egyértelművé válik, hogy a betegnek a nap 24 órájában egy rá figyelő, felkészült és kipihent szakmai gárdára, orvosra, ápolóra, gyógytornászra, dietetikusra, gyógyszerészre, pszichológusra, stb van szüksége. A jelenlegi covidos helyzetben azonban, immár hónapok óta, iszonyú teher sújtja az intenzíves orvosokat, ápolókat, valamennyi egészségügyi dolgozót.
A Covid-trauma nemcsak Magyarországon, hanem világszerte aggodalomra ad okot, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén áprilisban külön kampányt is indított: egy kisfilmben próbálja felhívni a figyelmet a segítő szakmák nehézségeire, egy holland pszichológus segítségével pedig mindenki számára elérhető relaxációs technikákat publikáltak.
Az egészségügyi és szociális dolgozókra ugyanis hatalmas lelki teher hárul a járványhelyzetben – ha ezek az emberek mentálisan összeomlanak, vége az ellátásnak is. Sokan mégsem mernek segítséget kérni. Az érintetteknek egyre több helyen hoznak létre elsősegély-vonalakat, ahol a telefonálók nagy része a kimerültségre és az állandó bizonytalanságra panaszkodik, miközben azt hiszik, mások jobban bírják. Sokszor 24 órát is dolgoznak, talpig védőruhában, egy korty víz nélkül próbálják ellátni a rájuk bízott betegeket. Minden erőfeszítésük ellenére naponta így is több pácienst veszítenek el, köztük olyanokat is, akikkel néhány órával korábban még beszélgettek.
A hazai, feltűnően magas Covid-halálozási arányhoz Forster Tamás kardiológus szerint hozzájárul a magyarok kiemelkedő elhízottsági szintje: emberéletek ezreivel fizetünk az életmódunk miatt. Az Obesity Review 2020-as vizsgálata szerint az elhízás 100 százalék feletti mértékben növeli a kórházba kerülés esélyét, és közel 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg, akik súlyfelesleggel kerülnek intenzívre. Falus András genetikus az ezerszer ismételt megelőző módszerek (vitamindús, alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztása, a stressz kerülése, rendszeres testmozgás) mellett említette, hogy a lelki tényezők is sokat számítanak. Fontosnak tartja, hogy nevetést, mosolyt, vidámságot csempésszünk a mindennapjainkba – ez természetes antidepresszánsként hat, így nem az evésbe fogunk menekülni.
Hétvégén 74 ezer középiskolás ballagása maradt el: a járványhelyzet miatt a végzősöknek erről a mérföldkőnek számító életeseményről is le kellett mondaniuk. A 10 millió Fa Alapítvány azonban elhatározta, hogy az idén elmaradó középiskolai ballagások helyett a saját eszközével, több ezer gyümölcsfa elültetésével zárja le az érettségizők diákéveit. A középiskolai ballagókat szimbolizáló őshonos, magyar gyümölcsfa csemeték szerte az országban eresztenek gyökeret, hoznak majd gyümölcsöt, együtt fejlődnek és érnek a 2021-es évfolyammal.
A 2021-es évfolyam számára holnap kezdődnek az érettségi vizsgák. Az első napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 71 ezren, emelt szinten mintegy kétezren adnak számot tudásukról. Mindkét esetben 240 perc áll a tanulók rendelkezésére, és maximum 100 pontot lehet elérni mindkét szinten.
Az érettségi azonban az átlagosnál is nagyobb kihívást jelent azok számára, akiknél nincs szélessávú internet és megfelelő számítógép, otthon pedig nincs tanulásra alkalmas hely – ilyen akadályokkal szembesültek az elmúlt hónapokban azok az érettségizők, akik az ország mélyszegénységgel sújtott részein élnek, komoly anyagi gondokkal küzdő családokban. A hátrányos helyzetű roma középiskolásokat, egyetemistákat többek között nyelvórákkal, készségfejlesztő tréningekkel, ösztöndíjjal segítő Romaversitas Alapítvány oktatási vezetője, Paskó Ildi elmondta, hogy bőven volt munka a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó civil szervezeteknél a távoktatás hónapjai alatt, de sikertörténetek is akadnak: van olyan végzős gimnazista, aki Hajdú-Bihar megye egyik legszegényebb kistelepüléséről juthat be a jogi egyetemre.
Sikertöténet az is, hogy kimagasló helyen szerepel a Szegedi Tudományegyetem a Center for World University Rankings (CWUR) 2021/2022-es rangsorában. A vizsgált közel 20 ezer intézmény közül idén bekerült a világ vezető egyetemeinek top 3,5 százalékába. Magyarországi viszonylatban az SZTE a második legjobb magyar egyetem lett.
Május első vasárnapja az anyák napja. De mikor lesz egy nőből anya? A statisztikai adatok szerint évről évre egyre később. Magyarországon évek óta nő azok aránya, akik 40 felett vállalnak gyermeket, és általában egyre kijjebb tolódik az anyák átlagéletkora első gyermekük születésekor.
Kedves emlékeiket osztották meg azok a rendvédelemben dolgozó édesanyák és gyermekeik, akik a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ünnepi videójában meséltek kapcsolatukról.
És az anyák napja ugyan családi ünnep, de például a Budapesti Közlekedési Központ is beszállt az édesanyák köszöntésébe: budapesti óvodások kétszáz rajzzal járultak hozzá a tömegközlekedési megállókban látható rendhagyó köszöntéshez.
A közlekedési dolgozók művészetek iránti fogékonysága a Milleniumi Földalatti Vasút fennállásának 125. évfordulóján is megnyilvánul: a Vers a peronon elnevezésű kezdeményezés keretében egy héten át kortárs költők versei szólnak az állomásokon.
Kortárs költők versei minden bizonnyal a Miskolci Nemzeti Színházban is megszólalhatnak, de ők most a művészet és a környezetvédelem kapcsolatára irányítják a figyelmet. 2019-ben indították útjára a Jövő Nézőiért – Zöld Színház Projektjét, melynek célja, hogy a kulturális intézmények példaértékű összefogással, közösen tegyenek a jelen és jövő nézőiért. A kezdeményezéshez már 21 színház csatlakozott és kötelezte el magát a környezettudatosság mellett. A tagok olyan alapcélokat tűztek ki maguk elé, mint a szemléletformálás, valamint a zöld programokban való aktív részvétel. Ezenkívül a teátrumok a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a hatékonyabb energetikai működésre, a hulladékkezelésre, újrahasznosításra és üzemeltetésre, de a művészeti kivitelezés során is fontos szempont lesz majd a környezettudatosság.
Erre azért is szükség van, mert ha semmi nem változik, tíz év múlva kimerülhetnek a magyar termőföldek. Bardócz Zsuzsanna biokémikus szerint „mezőgazdaságunk jelenleg gyarmati sorban tart minket, hiszen főleg alapanyagot termelünk, amit máshol dolgoznak fel”, vagyis nem csak az alapanyagokat adjuk el olcsón, de még mi fizetünk a talaj, a víz, a levegő elszennyezésével. Az akadémikus szerint, ha a jelenlegi vegyszerhasználat tovább nő, és semmi nem történik a talajok regenerálásáért, akkor nem igazán várható, hogy 10 év múlva többre lesznek alkalmasak, mint a növények helybentartására, mert akkorra a talajélet teljesen eltűnik, illetve átalakul.
Közben megválasztották a világ legszebb bankjegyét: a mexikói 100 pesós nyerte a nemzetközi bankjegy-szépségversenyt. A versenyre 2020-ban kibocsátott új bankjegyekkel lehetett nevezni – a győztes 100 pesós Juana Inés de la Cruzt, Mexikó nemzeti hősnőjét és költőjét ábrázolja többek között, a bankjegy hátoldalán pedig pillangók is láthatóak.
Azon a fotón viszont, melyet a nógrádi Diósjenő önkormányzata tett közzé, valószínűleg egy medvelábnyom látható, a település határában. Felhívták a figyelmet, hogy a turisták kijelölt útvonalon járják az erdőt, kerüljék az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat, és megjegyezték, hogy a medvével nem kell barátkozni.
Mostantól igazi londoni taxin utazhatnak a Heim Pál Gyermekkórház betegei: egy autókereskedő vállalat igazi londoni taxikat ajánlott fel a kórháznak, hogy súlyosan beteg gyerekek és mozgássérült emberek a Covid-19 járvány idején is biztonságban eljuthassanak a kórházon kívülre, vagy éppen szeretteikhez. A fejalánlott LEVC (London Electric Vehicle Company) típusú London Taxi belül két önálló légtérrel rendelkezik. Ez azért fontos, mert így a levegő a sofőr felőli részen és az utastérben nem keveredik.
„Többé vagy kevésbé, de mindannyian szenvedünk a bizonytalanság miatt, félünk a betegségtől, féltjük a szeretteinket. Krisztushoz tartozó emberként azonban nem szeretnénk, hogy a félelem határozza meg a mindennapjainkat” – ez olvasható abban a felhívásban, melyben a budapest-szentimrevárosi Szent Imre-plébánia meghirdette az „Örömolimpiát”, amelyen valóban a részvétel számít. A szervezők fontosnak tartják, hogy saját magunkban is tudatosítsuk: minden nehézség ellenére van minek örülnünk. A játék célja: megerősíteni egymást abban, hogy a mindennapi örömök itt vannak körülöttünk. Ezért mindenkit arra buzdítanak, hogy a nehézségek közepette is keressék ezeket.
