Bár hálával fogadták a kormány kezdeményezését, a bangladesi katolikus püspökök attól tartanak, hogy az állami támogatás hosszú távon politikai befolyásgyakorláshoz vezethet – ezért elutasították a papoknak felajánlott havi juttatást.
A Bangladesi Katolikus Püspöki Konferencia a közelmúltban bejelentette: nem kíván részt venni abban az új állami programban, amely havi pénzügyi támogatást biztosítana a vallási felekezetek papjainak. A programot a Tarique Rahman vezette új kormány hirdette meg, választási ígéretének megfelelően. A rendszer értelmében a muszlim, a buddhista és a keresztény egyházak vallási vezetői, papjai havi juttatásban részesülnének.
A püspökök hangsúlyozták: értékelik, hogy a kormány a katolikus papokra is gondolt, mégis úgy döntöttek, hogy nem fogadják el a támogatást. Bejoy D’Cruze dhakai érsek, a püspöki konferencia elnöke kijelentette: „Alázattal visszautasítjuk a papok számára felajánlott juttatást.” Indoklása szerint a katolikus lelkipásztorok hivatásukból fakadóan nem fizetésért végzik szolgálatukat: életüket Istennek szentelik, és megélhetésüket hagyományosan a hívek adományaiból biztosítják. Ez a gyakorlat a hívek részéről is a hit és a közösségi felelősség megélésének része.
A döntés hátterében nemcsak elvi, hanem politikai megfontolások is állnak. Sebastian Tudu püspök nyíltan figyelmeztetett, hogy az állami finanszírozás veszélyeket hordozhat.
„Ha elfogadnánk a juttatást, a jövőben a kormány vagy a politikai szereplők megpróbálhatnának nyomást gyakorolni ránk, vagy felhasználni bennünket”
– fogalmazott. Tudu hangsúlyozta, hogy a katolikus klérus tagjai nem tekintik magukat állami alkalmazottaknak, és fontosnak tartják az egyház függetlenségének megőrzését – különösen egy olyan országban, ahol a keresztények kis létszámú kisebbséget alkotnak.
Banglades több mint 180 milliós lakosából 600 ezer keresztény, közülük 400 ezer katolikus. Az egyház nyolc egyházmegyében működik, 119 plébániával és több mint 400 pappal. A papok jelentős része nem csupán lelkipásztori munkát végez, hanem részt vesz az oktatásban, az egészségügyben, valamint az ifjúsági és a szociális programokban – vagyis az egyház társadalmi szerepe jóval túlmutat a liturgikus szolgálaton.
A püspökök nem csupán elutasították a juttatást, hanem javaslatokat is tettek arra, hogyan lehetne az állami forrásokat hatékonyabban felhasználni. Azt indítványozták, hogy a támogatás inkább közösségi és szociális célokat szolgáljon, például:
- szegény gyermekek oktatásának támogatása
- egészségügyi ellátás fejlesztése
- idősek, özvegyek és fogyatékkal élők segítése
- templomok és temetők építése, felújítása
A döntés egy politikailag érzékeny időszakban született. A 2024-es tömegtüntetések nyomán megbukott a korábbi miniszterelnök, Sheikh Hasina kormánya, majd egy átmeneti időszak után 2026 februárjában új választásokat tartottak. Ezek eredményeként Tarique Rahman került hatalomra. Az új vezetés több reformot is ígért, köztük a vallási közösségek támogatását.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
