Esti tükör, 2021. április 27.
„Olyan ez, mintha felmosnád a padlót otthon, és jön a gyereked, és sáros cipővel végigmegy rajta” – így érzékeltette egy koronavírusos betegeket fél éve kezelő intenzívterápiás-orvos az érzést, amikor meglátta a hétvégi nyitáskor tapasztalt tömegjeleneteket az utcákon és a teraszok közelében. Kollégája szerint nem a nyitás a probléma, hanem annak a módja: ez nem egy okos lazítás, hanem egy olyan, ami az emberek kedvére tesz, és megpróbálja azt az érzetet kelteni, hogy mindent szabad, pedig a vírus továbbra is aktív.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Falus Ferenc, aki felelőtlenségnek tartja a kormány döntését, hogy mindenféle kontroll nélkül engedte azt a népünnepélyt, ami a hétvégén kialakult. A korábbi tiszti főorvos szerint rossz pillanatban történt Magyarországon a nyitás, mert az indiai új variáns, amiben dupla mutáció van, már Csehországban és Görögországban is megjelent, és egészen biztosan el fog jutni hazánkba is.
Közben a Pfizer már javában fejleszti a koronavírus elleni tablettát: az állatkísérletek után most zajlik a klinikai tesztek első fázisa az Egyesült Államokban és Belgiumban, hatvan, 18-60 év közötti résztvevővel. A fehérjebontó enzimek termelődését megakadályozó antivirális szer PF-07321332 kódnéven fut, és a tervek szerint egy szájon át szedhető, a fertőzés első jelekor beszedendő gyógyszer lesz.
A „Mi lett volna, ha…”- val kezdődő mondatoknak nem sok értelme van, de mégis egy ilyen jutott eszembe a PF-07321332 után, amikor anyák nélkül maradt koraszülött babákról, apák nélkül maradt testvérekről, magukra maradt gyermekekről szólnak a hírek. Sok család szenvedett kíméletlen csapást a koronavírus miatt: újszülöttel magára maradt apukának kell megtanulnia az anyaszerepet, az édesapját elvesztő gyerekek között van, akit rémálmok gyötörnek, más nem érti, miért marad el örökre az apával tervezett közös balatoni bringatúra.
A pandémia nem minden következménye ilyen fatális, de így is odafigyelést érdemel: például egyre több bizonyíték utal arra, hogy a lezárás visszavethette a gyerekek nyelvi képességeinek fejlődését. A brit Oktatási Alapítvány (EEF) által végzett kutatás szerint megnőtt azoknak a négy- és ötéves gyerekeknek a száma, akiknek segítségre van szükségük a nyelvi fejlődéshez, a világjárvány leküzdésére hozott intézkedések ugyanis megfosztották a legkisebbeket a szókincs bővüléséhez nélkülözhetetlen társadalmi kapcsolatoktól és tapasztalatoktól.
A társadalmi kapcsolatokat, kortárs közösségeiket heteken át kényszerűen nélkülöző gyerekekkel kapcsolatban Kende Ágnes szociológus elmondta, hogy összehasonlítva jóval kevesebb mentális kár érte azokat, akik otthon, a szülőkkel együtt tanultak nap mint nap, mint azokat a gyerekeket, akiknek egyedül, önállóan kellett elsajátítania a tananyagot.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az iskolanyitás utáni napokban azt tapasztalta, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb volt a diákok részvétele a jelenléti oktatásban. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke hozzátette, hogy a nagyobb városokban 10 százaléktól 30 százalékig mozgott az otthon maradt tanulók száma. Tapasztalatuk szerint minél magasabban képzettek a szülők, annál jellemzőbb, hogy nem engedik vissza a gyerekeket az iskolákba.
Ezzel erősen összefügg, hogy a friss foglalkoztatási adatok szerint egyre több az állástalan 2021 elején: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) márciusban 303 631 álláskeresőt tartott nyilván, 1398-cal többet, mint az előző hónapban.
A gazdaság kilátásait vizsgálva ugyanakkor jó hír, hogy londoni elemzők szerint a magyar gazdaság növekedése előbb kezdődhet, mint a többi közép-európai gazdaságé. Legfrissebb előrejelzésük azt mutatja, hogy a növekedés üteme jövőre elérheti a 6 százalékot, bár a magyar hazai össztermék (GDP) értéke valószínűleg még 2022-ben is valamelyest elmarad a járvány előtti szinttől.
Eközben különböző iparágak 27 vállalata nyílt levélben kérvényezte az Európai Uniónál, hogy legkésőbb 2035-tól tiltsa be az új, belső égésű motorral rendelkező autók forgalmazását. A levél aláírói között a Volvo Cars autógyártóé az egyik főszerep, amely március elején jelentette be, hogy 2030-tól már csak elektromos autókat gyárt majd. A felhíváshoz a Volvo mellett csatlakozott többek között az Ikea, a Sky, az Uber, de olyan cégek is, mint a Coca-Cola európai vállalatai.
Április 30-án ünnepeljük a 120. évfordulóját annak, hogy elkészült az első megrendezett magyar film, A táncz. A Nemzeti Filmintézet kezdeményezésére a televíziók és a streamingszolgáltók is csatlakoztak a közös ünnepléshez. Összefogásuknak köszönhetően száznál is több kiváló hazai alkotást nézhetünk meg a tévében és online a magyar film napján.
A 30-as évek óta alig látott ragadozó bukkant föl Magyarországon: barátkeselyűt fényképezett egy fotós a napokban Geszt térségében, amint egy csapat réti sassal és egy parlagi sassal együtt északi irányba repült. A barátkeselyű a 18. században még rendszeresen előfordult Magyarország területén, 1932 óta azonban csak most másodszor észlelték jelenlétét.
Több évtizedes hidegrekord dőlt meg hétfőn: mostanáig április 26-án mínusz 5,3 Celsius-fok volt a hidegrekord, amit 1960-ban, Putnokon mértek – ezt múlta alul a most Zabaron rögzített mínusz 5,7 fok.
A Parlament keddi szavazása után alig maradt állami fenntartású egyetem: az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került, 11 felsőoktatási intézmény pedig alapítványi fenntartásban működik tovább. Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszter a történteket történelmi léptékű egyetemi fejlesztésnek nevezte.
Önök a Sáros cipővel, páros lábbal című cikket olvasták.
