Dudás Róbert Gyula

Egy balatoni nyaralás során a leglehetetlenebb helyzetben mutatkozott meg szerzőnk számára, hogy mitől a világ legnagyobb kalandja a családos lét. Mert hétköznap együtt élni nem kunszt. Na, de három hétig éjjel-nappal összezárva?!

Néhány nappal ezelőtt egy fénykép járta be a sajtót. A mohácsi csatához kapcsolódó bátai megemlékezésen Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés Tisza párti alelnöke kezet nyújtott Kövér Lászlónak. A parlament korábbi elnöke azonban nem viszonozta a gesztust. A kézfogás kultúr- és politikatörténete, majd állásfoglalás a mostani esetről.

Néhány napja jelent meg Horváth Tibor cikke a Szemléleken, amelyben – joggal – vetett fel kérdéseket a Bús Balázsért bemutatott szentmiséről. Az eset azonban az előzetes letartóztatásban lévő fideszes politikus személyén túlmutató kérdéshez vezet: tulajdonképpen kiért lehet misét bemutatni? Van-e olyan ember, akiről az egyháznak azt kell mondania, hogy érte nem imádkozunk?

Szent István mai ünnepén első királyunkra és több mint ezeréves államiságunkra emlékezünk. De vajon mi a magyar? És ki a magyar ma, 2026-ban, Európában? Történész szerzőnk ezekre az egyszerűnek tűnő, valójában nehezen megválaszolható kérdésekre keresi a választ.

Az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról beterjesztett törvényjavaslatot sokan az „ügynökakták megnyitásaként” emlegetik, egyháztörténész szerzőnk szerint azonban többről van szó. A jogszabály átalakítaná a kutatás szabályait, lerövidítené az adatvédelmi határidőket, megszüntetné a kutatást tiltó nyilatkozatokat, és előírná a még lappangó állambiztonsági iratok összegyűjtését.

Ki volt becstelen együttműködő, kit zsaroltak meg, és ki próbált csak túlélni egy diktatúrában? A kormány októberben nyilvánosságra hozza az „ügynökaktákat”, ám a téma kutatója szerint a dokumentumok önmagukban nem mesélik el a teljes történetet. Szerzőnk ezért örül a Szemlélek kezdeményezésének, mondván, az igazság feltárásához nemcsak aktákra, hanem történészi szemléletre és józan mérlegelésre is szükség van.

Ahogy hétfőn hírül adtuk, a X. Szent Piusz Papi Testvérületként (SSPX) ismert szakadár katolikus közösség vezetése ma négy új püspök felszentelését tervezi. A lépés kvázi önigazolásaként jelent meg június 24-én a közösség új, Profession of Catholic Faith című hitvallása. Katolikus teológiát is végzett történész szerzőnk elemzése a programadó nyilatkozatnak is beillő szövegről.

Miközben a magyar katolikus egyház egyre nagyobb hangsúlyt helyez a missziókra, alig esik szó egy olyan területről, amely mindig is a felelősségi körébe tartozott: a magyar diaszpóráról. A tengerentúlon az egykor virágzó magyar katolikus közösségek többsége pap nélkül maradt, miközben Észak-Amerikában több mint másfél millió hazánkfia él. Vajon nem a szétszóródott magyar közösségek jelentik-e napjaink egyik legelhanyagoltabb missziós területét?

Ha egy pártlista vezetője a választások után nem ül be a parlamentbe, az politikai, hitelességi és bizalmi kérdést egyaránt felvet – csakúgy, mint ennek az ellenkezője. Mérlegen Orbán Viktor és Semjén Zsolt döntése, kitekintéssel Magyar Péter két évvel ezelőtti helyzetére, figyelemmel a katolikus társadalmi tanításra is.