Esti tükör, 2021. április 19.
Páneurópai konzultációra hívják az uniós intézmények az európai polgárokat. Arra ösztönzik az embereket, hogy a mostantól elérhető online platformon keresztül járuljanak hozzá saját jövőjük alakításához, és a közösségi médiában is népszerűsítsék a kezdeményezést.
„Felkérjük az európaiakat, hogy szóljanak fel, foglalkozzanak aggályaikkal és mondják el nekünk, milyen Európában akarnak élni” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Javaslatokat, elvárásokat lehet megfogalmazni, rendezvényeket, eseményeket szervezni és azokon részt venni, a legkisebb közösségi szinttől a nemzeti, határokon átnyúló találkozókig. A futureu.europa.eu nevű weboldal az EU mind a 24 hivatalos nyelvén, így magyarul is elérhető.
Elérhető lehet év végére a koronavírus-gyógyszer is, orrspray, tabletta vagy injekció formájában – ezt Szlávik János infektológus mondta, aki nem hiszi, hogy olyan irányba fordulnának a dolgok, hogy egy negyedik hullámmal számolni kellene az országban, csak a mutánsok okozhatnak meglepetéseket. Ugyanakkor a jó hír az, hogy egyelőre a jelenlévő mutánsok ellen a jelenlegi védőoltások jó hatékonyságúak.
Tulajdonképpen a védőoltások mellett érvelt Duda Ernő virológus, a Szegedi Tudományegyetem tanára is, amikor sokakat megbotránkoztatva arról beszélt, hogy lényegében halálra ítéli magát, aki úgy dönt, hogy dacból nem akar oltást – előbb-utóbb meg fog fertőződni. Véleménye szerint most a gyerekek sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint voltak tavaly: ha most bejut a vírus egy osztályba, azt mindegyikük megkapja. „Minél hangosabban beszél vagy énekel valaki, annál nagyobb a veszélye, hogy fertőz. A szünetekben és az iskolába érkezéskor, távozáskor zajló, hangos beszélgetések közben mindenki megkapja a vírust, ha csak egyetlen fertőzött is bekerül közéjük. Egy focimeccs is attól rettenetesen veszedelmes, hogy ott üvölt mindenki”.
Röst Gergely szerint a nyitás járványmatematikája azt üzeni, hogy megérné még egy kicsit türelmesnek lenni. Persze, mindenki várja már, hogy visszaálljon az élet a rendes kerékvágásba, azonban még mindig sokan fertőződnek meg napról napra, és a kórházak leterheltsége is magas. Járványügyi szempontból persze az ideális az lenne, ha olyan magas átoltottságot érnénk el, hogy már egy nagy nyitás se tudna rontani az adatokon, de ezzel szembenállnak a nyitást sürgető gazdasági és társadalmi érdekek.
Gazdasági és társadalmi érdekek indokolták a mai iskolanyitást is, annak ellenére, hogy szakmai szervezetek, orvoscsoportok, és a Civil Közoktatási Platform is veszélyesnek tartja. A CKP közleménye szerint a kormány annak ellenére ragaszkodott az előre meghirdetett időponthoz, hogy „nem kellene már olyan sokat várni a sokkal nagyobb biztonsághoz”. Jelenleg azonban a viszonylag nagy átoltottság ellenére a szülők többsége még nincs beoltva, a második ütemben oltott tanároknál még nem kezdődött el a védettség kialakulása – írták. A nyitást veszélyesnek tartják, de megértik, hogy sok szülő támogatja: „Van, aki anyagi okokból – hiszen más országokkal ellentétben a kormány nem segítette az erre szolgáló alapból az otthon maradásra kényszerülő szülőket –, van, aki azért, mert a hosszú otthontanulás szülőnek is, gyereknek is lelkileg megterhelő, sokan pedig attól félnek, hogy a gyerek lemarad a tanulásban”.
Lemaradás biztosan érzékelhető lesz azoknál a gyerekeknél, akik az iskolanyitás ellenére nem mentek ma iskolába: volt olyan osztály, ahol 26 diákból 24-en hiányoztak. A tanárok zöme ugyan bement órát tartani, de van olyan iskola, ahol a pedagógusok közül csak egy ember vállalta a jelenléti oktatást.
És ez nem véletlen: a magyar iskolákból a nyitással könnyen orosz rulett lehet…
Hogy a szülők és a pedagógusok félelme mennyire jogos, és hogyan alakulnak a következő időszakban a járványügyi mutatók, arra a szennyvíz koronavírus-koncentrációjából talán előre is következtethetünk: a 15. héten a korábbi hetekben megfigyelt, enyhén csökkenő tendencia folytatása tapasztalható. A legtöbb városban stagnál vagy enyhén csökken a mértéke, Miskolcon azonban további növekedést rögzítettek.
Közben kitört a háború az európai fociban. Tizenkét európai futballklub megalapította az új szuperligát, melynek keretében a mostani Bajnokok Ligája helyett hétközben játszanának meccseket lényegesen több pénzért. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) már a hivatalos bejelentés előtt fenyegetőzött, hogy az érintett csapatokat kizárja a nemzeti bajnokságukból, a játékosaik pedig akár az Európa-bajnokságokon és a világbajnokságokon sem szerepelhetnek majd.
Közben a kormány módosítja a lex CEU-t. Az Európai Bíróság ugyanis tavaly ősszel több szempontból jogsértőnek találta, hogy előírták, csak olyan külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely a székhelye szerinti országban is képzést folytat. A Palkovics László innovációs miniszter által benyújtott módosítás „egy más európai országban már bevált, hatályos jogszabály magyar jogrendbe történő átültetésére tesz javaslatot”.
Civilek is egy kormánydöntés módosítását kérik: szeretnék elérni az április végén lejáró kilakoltatási moratórium meghosszabbítását. Ennek érdekében A Város Mindenkié lakhatási és hajléktalan érdekvédelmi csoport levélküldő kampányt indított az aHang felületén. A civil szervezet szerint a járvány alatt bevételi forrásaiktól elesett emberek elveszíthetik lakásukat is, és sokan az eddig is zsúfolt hajléktalanellátó intézményekbe kényszerülnek majd.
A McKinsey Global Institute is arra hívta fel a figyelmet legújabb tanulmányában, hogy nőhet a társadalmi egyenlőtlenség, a munkanélküliség a járvány után, ha nem avatkoznak be, ugyanis a koronavírus-járvány okozta a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági válságot, amely egyszerre befolyásolja a keresletet és a kínálatot.
A tavaly decemberben bevezetett korlátozások hatására januárban 5 százalékig nőtt a munkanélküliség, de a veszélyhelyzeti intézkedések lépcsőzetes feloldása és a szezonális ágazatok termelésének újraindulása az álláskeresők egy jelentős részét fel fogja szívni – ezt Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára mondta. Hozzátette, hogy a tavalyi visszaesés után ismét több mint 4,5 millió magyar embernek van munkája, de akik mégsem tudnak a versenyszférában elhelyezkedni, azok a közfoglalkoztatás keretében dolgozhatnak.
Közben sikerült a történelmi repülés a Marson – a korábbi halasztás után levegőbe emelkedett a Perseverance marsjáróval a bolygóra küldött Ingenuity marshelikopter. A küldetést a Wright-fivérek repüléséhez hasonlítja a NASA. „Elmondhatjuk, hogy egy ember által vezérelt eszköz a történelem során először sikeres repülést hajtott végre egy másik bolygón”– mondta az irányítóteremben az adatok és a fotók beérkezése és gyors értékelése után Mimi Aung, a marshelikopteres projekt vezetője.
Történelminek talán nem nevezhető, de tény, hogy a német Zöldek először állítanak kancellárjelöltet a szeptemberben esedékes szövetségi választásokra. Miközben versengés zajlik az utódlásért két nehézsúlyú veterán politikus, Armin Laschet CDU-elnök és Markus Söder CSU-vezető között, előfordulhat, hogy nevető harmadikként az 1980-ban született Annalena Baerbock váltja Angela Merkelt.
Kikapcsolódásként hallgassunk madárcsicsergést vagy vízcsobogást – egy friss amerikai kutatás szerint a természet hangjai a csökkentik a fájdalomérzetet, javítják az ember hangulatát és kognitív képességeit, jót tesznek mentális egészségének.
