A Szivárvány TV indulásának hírére sokan kulturális fenyegetést, mások történelmi áttörést kiáltottak. Vendégszerzőnk maga sem ért egyet az LMBTQ-mozgalom bizonyos megnyilvánulásaival, de helytelennek tartja a homoszexualitást a pedofíliával összemosó politikai propagandát is. Szempontok a tévécsatorna megítéléséhez, valamint többség és kisebbség együttéléséhez.
Nemrég dobta be a köztudatba a Hír TV, hogy a Magyar Nemzeti Hírközlő Hatósághoz benyújtották az első hazai LMBTQ-csatorna, a Szivárvány TV szolgáltatási engedélykérelmét. Érintettként írok az ügyben: nemcsak „gyakorló” meleg vagyok, hanem egy szinte kamaszkorba érő kisfiú biológiai apukája is. Közvetlen környezetemben vallásos katolikus és református hívek egyaránt akadnak.
Ami engem illet: nem vagyok ateista, de vallásos sem. Istenkeresőnek nevezném magam, és a kapernaumi százados bibliai történetének elemzését megelőzően, 2024 előtt nem foglalkoztam sem transzcendentális kérdésekkel, sem az evangéliummal. Munkám elkészülte óta a katolikus és az evangélikus egyház, az izraelita felekezet egyes tagjaival, valamint a Zsidók Jézusért nevű szervezettel ápolok élő viszonyt; utóbbi amerikai ágával is közösségi kapcsolatban állok. Két éve élénken foglalkoztat az első evangéliumok és a kora-kereszténység időszaka, beleértve a rabbinikus irodalmat és annak judaista kontextusát. A római centúrióról szóló tanulmányom jelenleg nemzetközi lektorálás alatt áll.
Kisfiam édesanyjával egymás múltját 17 éve jól ismerő kvázi barátokként vállaltunk közös gyermeket. Fiunk az anyukájával él, mindketten a legjobban szeretjük a világon, nevelésében kölcsönösen részt vállalunk, s felelősséget érzünk és viselünk a jövője, a világlátása, a nevelése kérdésében.
Felelős szülőként a legkevésbé sem zaklatott fel a hír, hogy egy médiavállalkozó üzleti alapon olyan csatornát indít, amely a melegekre és az őket érintő vagy érdeklő témákra fókuszál. A műsorfolyamról majd dönt a piac, a hírközlési hatóság pedig ellenőrzi, hogy az adó megfeleljen a jogrendnek.
Az LMBTQ-propaganda számos tézisével ugyanakkor nem értek egyet.
Sőt, a mozgalom egyes nézeteit – és bizonyos értelemben a többségi társadalomhoz történő közeledésének szellemét is – elhibázottnak, sőt kártékonynak tartom. De nem a gyerekekre. Hanem a melegekre és a heteró-meleg békés egymás mellett élésre.
A melegpropaganda tévedéseit és túlkapásait – például a többség megszólításának módját, a homoszexualitás mibenlétével való szembenézést, a Pride üzenetét vagy számos, a transzneműséggel kapcsolatos megnyilatkozást, az angolszász névmás-marhaságokat – valóban helyre kellene tenni. Még nem is elsősorban itthon, hanem leginkább a nyugati világban. Ahol a témában, úgy gondolom, a témát érintő sok kérdésben keresztre feszítették a józan észt. Így szerintem jogos a korrekcióra vonatkozó társadalmi igény. Ezzel együtt
Le kellene számolni a homoszexualitást a pedofíliával összemosó Fidesz-KDNP-narratívával,
illetve a Fidesz-KDNP-től még jobbra álló, a betiltásunkat vagy gettóba zárásunkat szorgalmazó nézetekkel. Szerintem sem az LMBTQ-mainstream, sem a Fidesz-KDNP törekvései, sem a homofóbia képviselői nem szolgálják a társadalmi békét.
Mi, melegek is a Teremtő arcát hordozzuk, nem esküdtünk össze sem az élet, sem a többségi társadalom ellen, és vannak jogaink, ha már anno nem dobtak le bennünket a Tajgetoszról, mert nekünk ezt a vonzalmat dobta a gép.
„Mindenki azt szeret és úgy, ahogy szeretne, egészen addig, amíg azzal nem sért jogszabályt és nem sért másokat.” Országjárásának egyik állomásán ezt válaszolta Magyar Péter egy édesapának, akinek meleg fia ma Amerikában él. Adnám, ha ez a gondolat a jövőben nemzeti minimum lehetne.
És hogy a csatorna bejelentett indulása kapcsán miért nem aggódom a fiamért? Mert azt sok gyerek nem, vagy ha mégis, úgy legtöbbjük csak brahiból fogja nézni. Aki pedig nem brahiból kapcsol oda, ott már eldőlt a meccs.
1. A csatorna nézői leginkább felnőtt melegekből és olyan felnőtt nem melegekből fognak állni, akik (barátok vagy családtagok miatt) érintettek a témában.
2. Továbbá mindazok, akik házikedvencet tartanak, és a jószág – ha nem tiltott hely neki a kanapé – néha rálép vagy ráfekszik a távirányítóra, az meg összevissza kapcsolgat.
3. Valószínűleg nézői lesznek olyan fiatalok is, akik előbb-utóbb meleggé válnak.
4. Végezetül nézője lesz a teljes magyar széljobb, a Vadhajtások, a Pesti Srácok, a Kuruc.info, az Origo, a Demokrata, a Magyar Nemzet, a Mandiner; a Mi Hazánk összes politikusa és az LMBTQ-ellenes radikális jobbosok Ábrahám Róberttől Dúró Dóráig, és persze olyan influenszerek, mint Skrabski Fruzsina vagy Máthé Zsuzsa, mert számukra az LMBTQ-démon életben tartása politikai létérdek.
Az utóbbi mondat szarkazmus, és kisebb részben a poén kedvéért sütöttem el. Szeretném ugyanis hinni, hogy a nevezettek narratíváiban nemcsak hangulatkeltés, hanem igazság és méltánylandó félelem is akadhat. És nem helyes elzárkózni ezen felfogásoktól.
Mert akkor ez is buborékfújás és a fejünk rózsaszín homokba dugása.
Természetesen nem a korábban általuk kipécézett melegek elleni személyeskedő támadásokat tekintem jogosnak – azok megítélése a hatóság vagy a bíróságok dolga –, hanem a melegek láthatóságával kapcsolatos aggodalmaikat. Beszélgetnünk kellene tudni ezekről – a jószándék jegyében, a mindkét oldali buborékban való egybites tobzódás helyett. Ezért remélem, hogy a tévé az ő gondolataiknak is helyet fog adni, sőt meg is hívják és néha szembe is ültetik őket, különböző nézeteket vallókat. Abban is bízom, hogy a csatorna a szórakoztató tartalmak mellett a homoszexualitás mibenlétét bemutató kortárs tudományos kutatásoknak, elméleteknek is teret ad.
Ami a fiatalabb korosztályt illeti: megélt tapasztalatom alapján azt állítom, hogy a melegeket nem a propaganda gyártja. Aki szerint igen, annak javaslom, gondoljon vissza kamaszkori emlékeire:
őt rá kellett beszélni, hogy meztelen nőket tartalmazó naptárakat böngésszen, vagy szexi nők közelébe férkőzzön a metrón?
Engem sem más beszélt rá arra, hogy a Juventus egykori sztárjával, Franco Causióval tapétázzam ki a szobámat. Amit a legkevésbé sem focirajongásból tettem. A melegek teremnek. Minden korban és minden időben. A tudomány pedig máig nem tudja megmondani biztosan, hogy mitől és mitől nem.
Életem első melegpropaganda-filmjét 25 évesen láttam Londonban. A SOHO Village nevű melegbárban ismerkedtem meg azzal az indiai fickóval, Sunnyval, aki megmutatta. Aki egy Ruby nevű, a hallását szinte teljesen elveszített hajdani tangeri táncosnőtől bérelt alagsori szobát Vauxhallban. Ahol én nem melegfilm-élményt, hanem a testiség hús-vér tapasztalatát kerestem. A film nem volt más, mint side effect.
Gyerekeinkre nem a melegpropaganda jelenti az igazi veszélyt, hanem az, ha a problémáikkal magukra hagyjuk őket. Mert tényleg brutális az az ingerdömping, amivel a korszellem szőnyegbombázza őket. Telefonom csengőhangját például a kisfiam választotta. Ez nem más, mint a „Hazbin Hotel” című rajzfilm „Loser, Baby” című dala, amit akkor mutatott meg, amikor épp a rakparton vezettem. Nagyon tetszett, és annyira fülbemászó volt a dallama, hogy először nem is figyeltem a szövegre. Hazaérve aztán végighallgattam. Vele. Ekkor szembesültem azzal, hogy a dal klipjében hallható szöveg és a klip egyes részei a legelvetemültebb kortárs angol drogos pornószleng. Olyannyira, hogy bizonyos kifejezéseket az interneten sem biztos, hogy könnyen megtalálna. A dalt egy olyan budai alapítványi iskola udvaráról hozta, ahová rendezett életű, középosztálybéli családok gyermekei járnak…
Amikor anyukájával egyeztetve eldöntöttük, hogy itt az ideje megvenni neki egy korának megfelelő felvilágosító olvasmányt, és a fiammal elmentem a Libribe,
az eladó egy népszerű kamaszfelvilágosító könyvet nyomott a kezembe, mely a „kötözős szex” fejezetnél nyílt ki, amikor felütöttem.
Nem vagyok egy prűd pali, de majdnem megnyílt alattam a föld. Az eladó azzal szabadkozott, hogy a kiadványt úgy állította össze a szerző, hogy minden olyasmit elmagyarázzanak benne, amivel egy kiskamasz ma már akár hallomásból találkozhat.
Ez a 21. század valósága. Nekünk pedig nem az a feladatunk, hogy a gyerekeinket elfalazzuk az élettől, hanem hogy szeressük őket, és hogy érezzék, megbízhatnak bennünk, mert nem tudnak olyat tenni, és nem tud olyan történni velük, ami megváltoztatná a szeretetünket. Ehhez az egyetlen út az, ha időt szánunk rájuk. Ha a fenti szülői feladatunknak eleget teszünk, az megágyaz annak a bizalmi viszonynak, amely biztosítja, hogy a gyerek az értékrendünket is átvegye, vagy az legalábbis hatással legyen rá. Ezért ha a fiam belenézne a majdani Szivárvány TV-be, akkor minden, a látottakkal kapcsolatos kérdésére válaszolni fogok. A fentebb és a lentebb írtak szellemében.
Egyik vezérelvem például, hogy aki elfogadást kér, annak tekintettel kell lennie a többség hagyományaira és félelmeire. Ezért a befogadásért legelébb a – velünk egyébként nagyobbrészt megértő – többséghez fűződő viszonyunkkal kell tennünk.
Nemcsak a saját érzékenységünket és sérelmeinket kell számon tartanunk, hanem meg kell próbálnunk érteni a többség érzékenységét és félelmeit is.
Én például – itt a terjedelem miatt nem részletezendő okokból – ellenzem az azonos nemű párok házasságát; az LMBTQ-mainstream nézeteknél szigorúbban tekintek a melegek általi örökbefogadásra; és életemben először tavaly – a kormány elleni megmozdulás jegyében – vettem részt a meleg büszkeség budapesti menetén. Korábban azért nem vonultam fel, mert nem tudok azonosulni a Pride mai üzenetével, és számomra ízléstelen részei is akadtak.
Ha tehát a Szivárvány TV a fenti szellemiséget fogja inkább közvetíteni, akkor örülök neki, és támogatni fogom. Ha viszont csak a mai nyugati queer fősodor narratíváját fogja tolni, akkor adandó alkalommal és nyilvánosan fogom ekézni.
*
„A szükséges dolgokban egység, a kétségesekben szabadság, de mindegyikben szeretet”. A Szemlélek a Szent Ágostonnak tulajdonított gondolat jegyében igyekszik fórumot teremteni a legkülönfélébb véleményeknek. Ezért, bár vendégszerzőink publicisztikái nem feltétlenül tükrözik lapunk álláspontját, az építő párbeszéd jegyében szívesen befogadjuk őket.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
