Világszerte nőtt a katolikusok száma – pillantás a statisztikák mélyére

A vatikáni statisztikák számai nem minden esetben támasztják alá azokat a tendenciákat, amelyeket tapasztalunk, vagy amelyeket a hírek alapján feltételeznénk. Érdemes kicsit elmélyedni a világegyház helyzetét számszerűsítő adatokban. Barta István összefoglalója.

A vatikáni Központi Egyházi Statisztikai Hivatal a közelmúltban kiadta éves jelentését 2023-ról, amelyben a katolikusok számára és eloszlására vonatkozó legfrissebb adatokat foglalta össze. Bár egyetlen kiragadott esztendő adataiból nem rajzolódnak ki hosszú távú tendenciák, a hazánkban érzékelhető változásokhoz képest bizakodásra okot adó folyamatokat is észrevehetünk a számok mögött. A világon például ebben az időszakban a hívek száma 1,15%-kal gyarapodott (1,39 milliárdról 1,406 milliárdra).

Ennek az adatnak az értékeléséhez fontos tudni, hogy ugyanabban az időszakban a világ népessége „csak” 0,88 %-kal nőtt. A talán meglepőnek is nevezhető tendencia mögött két fő okot feltételezhetünk: a növekedés forrása lehet a katolikus családokban születő gyermekek nagyobb száma, illetve a sikeres evangelizációs tevékenység. Nagyobb időtávra történő kitekintésben elmondható, hogy

a világ katolikusainak aránya az elmúlt 25 évben 17,4%-ról 17,7%-ra emelkedett.

A leggyorsabb növekedés Afrikában tapasztalható, ahol a változás a világátlag közel háromszorosát mutatja. Ezzel a fekete kontinens katolikusainak száma lényegében utolérte Európáét: mindkét földrészen a világ híveinek egyötöde él, mintegy 280 millió fő (miközben Afrika lakossága az Európában élőknek kétszerese). Amerikában találjuk a világ legnagyobb katolikus népességgel rendelkező országát, Brazíliát, amely otthont ad az összes katolikus 13%-ának, de a nagy lélekszám ellenére az egész kontinensen (Észak-, Közép- és Dél-Amerika) a növekedés csak 0,9% volt.

A brazil egyház erejét jelzi, hogy még Magyarországra is eljutnak közösségeik, például a Shalom és a Fazenda da Esperança. Előbbi üzemelteti a HungaRio kávézót a fővárosban, utóbbi pedig a Somogy vármegyei Csákány településen tart fenn drog- és függőségterápiás közösségi központot.

A katolicizmus szempontjából hagyományosan szerényebb jelenléttel jellemezhető Ázsia gyarapodási adata 0,6%. Kiemelést érdemel a kontinens legnépesebb egyházával büszkélkedő Fülöp-szigetek, ahol 93 millió hívő él, valamint India 23 millió katolikusa. Összehasonlításképpen: Afrika két kiemelkedően katolikus országában, Kongóban és Nigériában összesen sem találunk ennyi katolikust.

Az egyes földrészek vizsgálata során talán a legfigyelemreméltóbb lehet, hogy Európában a vizsgált időszakban 0,2%-os növekedést mértek a Vatikán statisztikusai. Ez a százalékos arány nem tűnik magasnak, mégis 560-570 ezer embert jelent, ami különösen a – legfeljebb – stagnáló demográfiai adatok és a hagyományosan vallásos országokban a hívek számának fogyása ismeretében különösen is érdekes.

Magyarázhatná a változást a bevándorlás, de az érkezőknek csak kis része származik katolikus országból.

A statisztika kitér a klerikusok számának alakulására is, és megállapítja, hogy a világon 77-tel több püspök működött (összesen 5430), akiknek mindegyikére negyedmillió világi hívő esik. Nem ilyen kedvező a helyzet a papi hivatások számát tekintve, hiszen itt világviszonylatban 734 fős (0,2%-os) csökkenést kellett elkönyvelni. A legnagyobb mértékben (átlagosan 2,7 %-kal) Afrikában emelkedik a papi pályát választók száma. A legjelentősebb visszaesés Európában megy végbe (1,6%-os). A két adat megmagyarázza, hogyan fordult meg a misszió iránya, és miért találkozhatunk Magyarországon is egyre gyakrabban Afrikából származó papokkal. (Egyikükkel nemrég interjút készítettünk.)

A szerzetes és az egyházmegyés papság terén szembetűnő, hogy a hosszú ideje tartó apadás legfőbb oka Európa, mert míg a többi földrészen stagnálás vagy emelkedés mérhető, itt a szentelések egyre ritkábbak.

Aggasztó adat, hogy a szeminaristák száma sokkal nagyobb mértékben (-1,8%) apad az egész világon,

így a fogyó papság utánpótlása nem látszik biztosítottnak. A felszentelt (részben családos) világiaknál, vagyis az állandó diakónusoknál ugyanakkor általában növekedés figyelhető meg (2,6%), különösen Óceániában, ahol a létszámuk emelkedése 10% feletti.

Világviszonylatban és a magyar egyházban is egyfajta átrendeződés zajlik, melynek során a fogyó papi hivatásokat a szerpapok, azaz állandó diakónusok pótolják. Külön adat áll rendelkezésre a nem pappá szentelt szerzetesek és a szerzetesnővérek számáról, ahol a számok szintén csökkenést mutatnak. Ezt az értéket, az egyéb említett tendenciákhoz hasonlóan, Afrika felfelé húzza, Európa pedig lefelé.

A MAGYAR FIATALOK VALLÁSOSSÁGA

„A magyar fiatalok egyre kevésbé kötődnek az egyházakhoz, viszont a vallás iránt nyitottak (Pap 2022). A vallásos nevelésben részesült fiatalok aránya fokozatosan csökken, viszont a vallásos nevelésben részesülő fiatalok 85–90%-a vallásosnak tartja magát” – állapítja meg Fiatalok a történelmi keresztény egyházakban című friss tanulmány. Szerzője, Tóth Géza, a Központi Statisztikai Hivatal tanácsadója, a Miskolci Egyetem tanára a legnagyobb magyarországi keresztény egyházak fiatal (0–18 éves) híveinek térstatisztikai elemzését végezte el az elmúlt három (2001, 2011, 2022), de főként a legfrissebb népszámlálási adatokra alapozva.

Az elemzés szerint Magyarországon a vallás a 2000-es évek után egyre kevesebb fiatal számára bír jelentőséggel. Miközben a katolikus hívek száma 2001-ről 2022-re 48 százalékkal csökkent,

a 18 év alattiak körében a visszaesés még drasztikusabb, mintegy 60 százalékos.

Hasonló a helyzet a reformátusoknál, ahol a hívek száma 21 év alatt 42 százalékkal, de ezen belül a fiatal hívek száma a felére esett. Az evangélikusoknál az abszolút csökkenés 42 százalékos, és hasonló arányban, 43,5 százalékkal csökkent a fiatal hívek száma.

„A jelenség magyarázata abban keresendő, hogy ennek a generációnak a szülei vallástalan korszakban nőttek fel, így gyermekeiknek sem tudtak vallási nevelést nyújtani. Az időközben egyre erőteljesebb iskolai vallási szocializáció ezt nem tudta egyensúlyozni – állapítja meg a szerző. – Hazánkban visszaszorulóban van a tradicionális közösségekben spontán átörökített, rutinszerű vallásosság. Ezzel szemben megjelenik egy szűkebb körre korlátozódó, tudatosan felvállalt, egyénközpontú intellektuális vallásosság.”RK

Így támogathatja a Szemléleket

A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.

Támogatom