Heidl György és Czeti István lesz az egyházi ügyek felelőse a Tisza-kormányban

Az egyház és állam összefonódását régóta bíráló, lapunkban is több írást jegyző katolikus eszmetörténész és – értesüléseink szerint – egy fiatal ókortudós-jogász intézi majd az új kormányban az egyházi ügyeket. A Szemlélek feltérképezte, hogy a felekezetek mire számíthatnak Tarr Zoltán kulturális tárcájától.

Miután a Tisza Párt az eredendően református lelkész Tarr Zoltánt jelölte a kulturális miniszteri posztra, a felekezeti kiegyensúlyozottság jegyében nagy erőkkel folyt egy olyan katolikus szakember keresése, aki felügyelhetné a tárcához tartozó egyházi ügyeket. A mai bejelentés a Magyar Közlönyben megerősítette korábbi értesülésünket, hogy a választás végül Heidl Györgyre esett, aki két hete vett részt lapunk klubestjén Fabiny Tamással és Gundel Takács Gáborral. Az egyetemi professzor eszmetörténész társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárként fogja ellátni a feladatot, a munkáját segítő négy helyettes államtitkárral. Ők a nemzeti kisebbségek, a külhoni magyarok és a diaszpóra, a civil szervezetek, illetve a vallási közösségek területéért felelnek majd.

Heidl György bemutatása a kormany.hu oldaláról:

A Janus Pannonius Tudományegyetemen magyar és művészettudomány szakokon, a Central European University-n medieval studies szakon szerzett diplomát. Később ugyanitt PhD-fokozatot szerzett, 2020 óta az MTA doktora. 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékének oktatója. 2018 óta egyetemi tanár, 2019 és 2023 között a PTE BTK dékánja volt. 2014 és 2018 között a Pécsi Egyházmegye munkatársa volt, tudományos, kulturális és kommunikációs igazgatóként, később a tudományos kapcsolatokért felelős főmunkatársként. Angolul, latinul felsőfokú, ógörögül, németül, franciául, olaszul középfokú nyelvismerettel rendelkezik. Tudományos munkája során számos rangos folyóirat szerzője és szerkesztője, több száz esztétikai és filozófiatörténeti tudományos publikációval rendelkezik.

A pécsi Heidl György lapunkban több írást is jegyzett. Tavaly ősszel jelent meg a pártpolitizáló püspöket bíráló cikke, benne az alábbi mondatokkal:

⧫ „Ha valamelyik katolikus főpap nyíltan hitet tesz egy politikai szervezet, mozgalom, párt, vagyis a »rész« (pars) mellett, akkor nem képes megjeleníteni az egészt, sőt megosztja a közösséget, és nem tesz eleget egyháza vonatkozó tanításainak. Ha pedig ezt maga a pásztor nem teszi meg, akkor hogyan várhatja el a rábízott hívektől, hogy az egyház tanításával összhangban éljenek és cselekedjenek?”

Az április 12-i választások utáni publicisztikájában pedig többek között így fogalmazott:

⧫ „Az egyházi oktatási, szociális, egészségügyi – és tegyük hozzá: turisztikai – intézményrendszer felduzzasztása, az állami feladatok átruházása nem csupán azt a téves benyomást kelti, mintha mindez összhangban lenne az egyház lényegével és alapvető küldetésével, de emellett azzal a veszéllyel is jár, hogy fenntartási költségük állami biztosítása megszilárdítja az egyház függőségét az államhatalomtól.”

⧫ „Teljes kiszolgáltatottsághoz vezetett az is, hogy az egyházaknak majdhogynem számlálatlanul adtak olyan ingatlanokat, amelyek fenntartására saját bevételi forrásaik nem elegendők.”

Hirdetés

⧫ „A rezsim, amely foglyul ejtette az egyházakat, április 12-én megdőlt. Még nem tudjuk pontosan, milyen lesz a következő politikai rendszer, de az bizonyos, hogy az egyházaknak alapvető érdekük kiszabadulni a fogságból, hogy eredeti, Krisztustól kapott küldetésüknek eleget tudjanak tenni. Ennek érdekében szükséges, de nem elégséges a finanszírozási rendszer átalakítása, mert sokkal alapvetőbb hibát kell helyrehozni: az egyházak identitásvesztését, ami viszont nem állami feladat.”

A Tisza Párt a Szemlélek körkérdésére még februárban ismertette egyházpolitikai elképzeléseit, melyek aztán az alakulat programjában is visszaköszöntek. Ebben az állam és az egyház szétválasztása, a felekezetek autonómiája, a politikai függés felszámolása mellett tettek hitet, ami egybevág Heidl György felfogásával (további részleteket lásd a blogjában). A Lovasi András zenésztársaként is ismert történész, egyetemi oktató a Szemlélek klubestjén előrevetítette, hogy ennek jegyében át kellene alakítani az adórendszert:

⧫ „Lehetséges egy olyan elmozdulás, ami megszünteti a kiszolgáltatottságot, a világban van erre példa; léteznek egyházak, amelyek sokkal közösségibb módon tudnak működni. Ehhez az adórendszert kell megreformálni. A jelenlegi adórendszer, amelyben csak egy százalékot lehet adni annak az egyháznak, amelyiknek szeretnénk, nem alkalmas arra, hogy az egyháztagok a feladatuknak érezzék, hogy eltartsák az egyházukat bizonyos szintig.”

Példaként az Egyesült Államokat, Kanadát és Németországot említette, ahol az állami adórendszer sokkal inkább szolgálja a felekezetek önfenntartását, amellett, hogy a közfeladat-átvállalásokat értelemszerűen továbbra is a központi költségvetésnek kell finanszíroznia.

A Szemlélek úgy értesült, hogy a tárca egyházügyi helyettes államtitkára jó eséllyel az ugyancsak katolikus hátterű Czeti István lehet. A Gerey & Partners ügyvédi iroda ügyvédjelöltjeként dolgozó fiatalember az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott 2021-ben. Ókortudományból pedig PhD fokozatot szerzett, és jelenleg az ELTE Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékén oktat római jogot. Emellett valóságos poliglott: angol, német, francia, ivrit nyelven beszél, latin, ógörög, bibliai héber, arámi, egyházi etióp, szír és jiddis nyelveken olvas.