A katonaság több mint három hónapja vette át a hatalmat Mianmarban és a tüntetők elleni erőszaknak hétszáznál több halálos áldozata van, de a bátor apáca, Anne Rose Nu Tawng nélkül bizonyára sokkal többen lennének.
Bejárta a világsajtót a mianmari kép, ahogy a szerzetesnővér térden állva tartóztatja fel a katonákat, közben sok fiatal tüntető elmenekülhetett.
Múlt csütörtökön egy telefonos interjúban a nővér elmondta, hogy
a Szentlélek indítására ment a tüntetők és a biztonsági erők közé, és végig érezte a Lélek jelenlétét és hatását.
Úgy fogalmazott: az erőt az Oltáriszentség előtti folyamatos imádásból merítette, ez az ima az alap, így képes ebben a nehéz időben kitartani és honfitársait segíteni.
A Szentatya, akit mélyen megérintett Anne Rose nővér bátorsága, május elején arra hívta a világ katolikusait, hogy a Szűzanya hónapjában különösen is imádkozzunk Mianmar, a hajdani Burma békességéért. Május 16-án pedig Rómában burmaiakkal közösen szentmisét mutatott be az országért, imádkozva a vezetőkért, hogy megtalálják a találkozás, a béke, a kiengesztelődés útját.
„Az ima nem megfutamodás a problémák elől. Ellenkezőleg,
az ima az egyetlen fegyverünk, hogy őrizzük a szeretetet és a reménységet annyi halált hozó fegyver között.
(…) Ahol háború van, erőszak és gyűlölet, ott az evangéliumhoz való hűség és a béke munkálása azt jelenti, hogy elkötelezettek legyünk, olyan szociális és politikai döntéseket is meghozzunk, amelyekkel az életünket kockáztatjuk.” – mondta szentbeszédében Ferenc pápa, aki a nemzetközi közösséget is arra hívta, hogy ne engedjék a mianmari nép akaratát erőszakkal elfojtani.
Mianmar lakossága 75 %-ban buddhista, mindössze 8 % a keresztények aránya, akik évek óta küzdenek a szabad vallásgyakorlás jogáért. A februári puccs tíz éves demokratizálódási folyamatot tört meg, ürügye az volt, hogy novemberben csalással választották volna újra a köztiszteletben álló Aung San Suu Kyi-t. Bár a nép „minden burmaiak anyjaként” szereti, az elnökasszony már régóta szálka volt a katonai vezetők szemében, ahogy a nacionalisták szemében is, akik pár éve a muzulmán vallású rohinják elűzésével is az egységesen buddhista Burma „álmát” igyekeztek megvalósítani. Elemzők szerint azonban végső soron Kína állhat a puccs mögött.
