Esti Tükör, 2021. szeptember 29.
Önmagát is értékelte szerdán az Európai Bizottság, mikor egy nagy összegző anyagban mutatta be, hogy hol is tart a menekültügy és a migráció az EU-ban. Egyidejűleg sürgette annak a javaslatnak az elfogadását is, melyben szerintük már nincs szó kötelező kvótákról és illegális migránsok befogadásáról. Sokkal inkább az embercsempészek és a menedékjoggal nem rendelkező, azaz illegális bevándorlók jogszabályellenes foglalkoztatásának szankcionálásáról. A javaslatot azért szeretné Brüsszel minél előbb elfogadtatni, mert folyamatos migrációs nyomás érzékelhető a Földközi-tenger középső részében, de az afganisztáni helyzet is romlik, és egy új problémával is szembe kellett nézniük – a fehérorosz hatóságok ugyanis a lengyel–belarusz és a litván–belarusz határon illegális bevándorlókat szállítanak a külső EU-határig, és átsegítik őket az unió területére.
Ferenc pápa levélben fejezte ki köszönetét Erdő Péternek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezéséért. A Szentatya többek között azt írta, hogy „szívében őrzi azokat a nagy pillanatokat, amelyeket Isten népével együtt élt meg”. A bíborosnak köszönetét fejezte ki továbbá azokért a „jó megoldásokért” is, melyeket azokra a problémákra és kihívásokra javasolt, amelyek az esemény kapcsán jelentkeztek.
Modernebb, ezért furcsa mód lassabb is az ellenzéki előválasztásokon használt szavazathitelesítő és -számláló rendszer, mint az országgyűlési választásokon. A szavazólapokat ugyanis nem pecséttel, hanem QR-kódok használatával hitelesítették, így egy újabb „beolvasással” kell kiszűrniük az előzőleg nem hitelesített, így érvénytelen szavazatokat tartalmazó szavazólapokat. „Nem várható, hogy ma megérkezzen a miniszterelnök-jelölti választás végleges eredménye” – közölte az országos Előválasztási Bizottság a Facebookon.
Ahogy a kocsmai verekedéseknél sem lehet tudni, hogy ki ütött először, mert mindenki szerint a „másik” kezdte, úgy a felek nyilatkozatai alapján a Gazprom-szerződés kapcsán sem tiszta, hogy az ukrán vagy a magyar fél hívatja be inkább joggal a másik ország nagykövetét. Mindenesetre úgy néz ki, mára a nyilatkozatok hangneme jóval enyhült.
Először került női miniszterelnök Tunézia élére. A 2011-es „arab tavasz” bölcsőjeként is ismert afrikai ország élére a korábban a Világbanknál dolgozó, mérnök végzettségű Nadzsla Buden Ramadánt nevezte ki szerdán Kaisz Szaíd tunéziai elnök. Szaíd elnök hangsúlyozta, hogy ez „történelmi jelentőségű” Tunéziában, a lépés szerinte „tiszteletadás a tunéziai nőknek”.
