Balog Zoltán intésben részesült református vezetők részéről

A hitéből fakadó véleményének felvállalása miatt kirúgott egykori kántor, Vargha Anikó szeretné, ha a romlás helyett az öntisztulás útjára lépne egyháza. A vele készült interjúnkból kiderül, hogy messze nem ért véget a hazai reformátusok kálváriája, a botrányt okozó püspök szankcionálását pedig mintha eltitkolták volna a döntéshozók.

– Önök hónapokkal ezelőtt nyílt levelet írtak a Magyarországi Református Egyház Zsinatának, és jogi eljárást is kezdeményeztek Balog Zoltán ügye kapcsán az egyház vezetésénél – erre nemrég konkrét válasz érkezett. Mi volt a kezdeményezésük lényege, és milyen döntést hozott ennek kapcsán az egyházi vezetés?
– Az egyház Zsinati Bíróságának Elnöksége intésben részesítette Balog Zoltán püspököt, és határozatában felhívja, hogy szolgálati viszonya alatt nagyobb körültekintéssel járjon el olyan ügyekben, amelyek társadalmi megítélése kényes.
Az idevágó rendelkezés az intést csekély következményű cselekedet szankciójaként határozza meg. Nem tudom, a református egyháznál mi számít komolynak, ha a köztársasági elnök bukása, az államot irányító párt EP-listavezetőjének politikai visszavonulása, és egy több százezres Hősök terei tüntetés náluk csak a csekély társadalmi következmény szintjét üti meg.
Az intéssel az ügyet rövid úton a szőnyeg alá akarták söpörni. Az intéshez ugyanis nem kell összehívni a Zsinati Bíróságot, nem kell nyomozást végezni – és a legfontosabb, hogy az ügykezelési “sajátosságoknak” köszönhetően panaszosként nem tudtunk ellene fellebbezni. Április 23-án délután kézhez vették a beadványunkat, de azt nekünk csak júliusban postázták, miközben a nyolcoldalas határozat április 24-re van dátumozva. Egyébként aznap, tehát 24-én kora reggeltől zajlott a Zsinat első napja. Mennyire életszerű, hogy a négyoldalas beadványunkat 23-án az éjszakai órákban, esetleg 24-én hajnalban, a Zsinat kezdete előtt kiértékelték, mérlegelték, határozatot hoztak és indokoltak? Abszurd…

– Tehát egyházi vezetői intésben részesült Balog Zoltán. Vajon miért nem hallottunk erről az áprilisi döntésről az elmúlt hónapokban?
– Erre nem tudok válaszolni. A határozatot nagyjából két hónapos késéssel postázták nekünk. A bepanaszoltnak, Balog Zoltánnak 15 napja volt fellebbezni, amit nyilván nem tett meg – ez nem magyarázhatja az ügy elhúzását. Ez az eljárás így tisztességtelennek, színtiszta időhúzásnak tűnik: feltehetőleg megvárták a júliusi uborkaszezont, amikor a többség inkább a nyaralásra összpontosít, remélve, hogy ilyenkor a hír nem ver komolyabb hullámokat a társadalomban.

– Mit tartalmaz maga a határozat?
– Lényegében a bepanaszolt, vagyis Balog Zoltán dicséretét. Felsorolják az ő évtizedes derék cselekedeteit, miközben az Elnökség az elfogult médiáról panaszkodik egy hivatalos határozatban. Mintha semmi sem történt volna.
A panaszunkban több konkrét esetet hoztunk fel tevékenységének káros voltára: a kegyelmi ügyet, a református egységnap elmaradását, a gödi Topház ügyét, az én kirúgásomat. Semmiben nem adtak nekünk igazat. Amikor leírták a határozatban, hogy a panaszunkat nem eléggé támasztjuk alá érvekkel, akkor hiánypótlásra kellett volna kérniük minket, de ezt nem tették meg. Ha viszont a panaszunk megalapozatlan lett volna, akkor egyrészt nem intették volna meg, másrészt el kellett volna utasítaniuk, amit valószínűleg azért nem tettek meg, mert akkor tudtunk volna ezen döntés ellen fellebbezni, s akkor nehezebb lenne az ügyet a szőnyeg alá söpörni. Az Elnökség amúgy aligha dönthetett volna a panasz érdemi kérdéséről – vagy megalapozatlanság miatt visszautasíthatta volna azt, vagy összehívja a bíróságot, hogy az érdemi döntést hozzon.
A határozat szerint Balog püspök politikai hibát követett el a kegyelmi ügyben. De hogyan, ha akkor már nem politikai funkcióban volt?

Nagyon súlyos erkölcsi hibát követett el, majd az ezzel kapcsolatos jogos felháborodást az egyházzal szembeni támadásnak, ellenséges erők aknamunkájának állította be.

Volt a kegyelmi ügy előtt bármiféle támadás a református egyházzal szemben? Nyilván nem volt ilyen. Ez az ő ügyben játszott főszerepe miatt kezdődött. Balog püspök meggyőződésem szerint hazudik.
A határozat utolsó passzusában az áll, hogy a határozat ténye és tartalma szigorúan titkos, annak nyilvánosságra hozását szolgálati titoksértésként minősítik. De milyen szolgálati jogviszonyról lehetne szó a Zsinat és egy 74 éves, nyugdíjas tanárnő között? A kommunizmus világa köszön vissza…

– A reformátusok belügyét kívülről szemlélők tömege valószínűleg a megdöbbenés mellett nagy értetlenséggel figyeli, hogy az egyre sokasodó méltatlanságok napvilágra kerülése ellenére hogyan maradhat még mindig tisztségviselő Balog Zoltán. Önök értik, mi a valódi válasz erre a kérdésre?
– Sokrétű a válasz. Több szempontból bénultság jellemzi az egyházat, naivan kezelnek egy rafinált politikust, Balog Zoltánt, akinek mézesmázos szavai továbbra is célba érnek. Balog az ügyében

megbocsátásról és elcsendesedésről beszél – a saját felelősségéről kevésbé.

Lejáratta „az egyházat” – minden egyház kollektíven viseli a következményeket, hisz az átlagember nem nagyon tesz különbséget a különböző „papok” között, és ennek felelősségét mindenki másra keni.
A betanított lojalitás, a „nem szól szám, nem fáj fejem” világa is szerepet játszik. Ennek a kiépülése történik ma Magyarországon. A polgár mentalitása ütközik a jobbágy besimulásával, itt végeredményben erről a régi konfliktusról van szó. Polgárként az értékeinkért és az érdekeinkért ki kell tudnunk állni – a velünk szemben állók viszont a jobbágyi ösztönökre építenek. Az egyházi tisztségviselők továbbra is direkt függésben vannak Balog püspöktől: státuszokról, fizetésekről, fizetéskiegészítésekről van szó. A lakosság is erre van kondicionálva – a civil kurázsi háttérbe szorul. Ehhez jönnek a direkt megfélemlítések: egyetemi oktatói státuszok kerülnek veszélybe, fegyelmi eljárásokat indítanak a kritikus hangokkal szemben. Ha egy püspök Baloggal szemben kritikus, még vele szemben is fel mernek lépni például azzal, hogy hirtelen nem fogadják el a püspöki beszámolóját.
Balog püspök nyilvánvalóvá tette, hogy a kormánnyal tett szövetségre épít. Bár a személye láthatóan kényelmetlenné vált a kormánypártok számára, valamiért mégsem tudnak vele szemben fellépni, márpedig ha ők valakit ebben az országban célkeresztbe vesznek, arról másnap már az egész ország tud. Itt marad a találgatás. Kérdés, mit tudhat Balog Zoltán akár pártpénzek ügyében, mint a pártalapítvány korábbi vezetője, vagy mit tudhat még akár a kegyelmi ügyben. Ha volt szerepe Lévai Anikónak, Orbán Viktor feleségének az ügyben, arról nyilván ő is tud – az ügy viszont nem érhet fel hozzájuk, a köztársasági elnöknek és Varga Juditnak is nyilván ezért kellett mennie, nehogy “összepiszkítsa” a miniszterelnököt.

– Egy hónapja nyílt levelet írtak Orbán Viktornak. Kaptak választ?
– Semmilyen válasz nem érkezett. Levelünkben kértük, szüntessék meg Balog Zoltán rendkívüli, meghatalmazott nagyköveti státuszát. Mint a Válasz Online cikkéből is kiderült, Balog Zoltán és Novák Katalin bejárta a fél világot együtt, függetlenül attól, hogy ők éppen milyen pozícióban voltak. Régi történet ez, eddig sokan rosszul értelmezett illedelmességből félrenéztek ez ügyben. Minket nem érdekel ennek a magánéleti része. Viszont ne tegyenek a mi pénzünkön, minket képviselve magánjellegű utazgatásokat! Az nem menti ezeket az egzotikus utakat, hogy eközben családbarát Magyarországról, konzervatív, keresztény értékekről adnak elő az utak hivatalos részén. Balog Zoltán aztán tényleg ne képviseljen minket külföldön, van vele épp elég baj itthon.

– Milyen további lépéseket terveznek?
– Most szombat délután Balatonszárszón a Soli Deo Gloria központban, a reformátusok konferenciáján jelen lesz Balog Zoltán is. Ott leszünk néhányan mi is, jöhetnek bátran mások is – itt a lehetőség feltenni neki a kérdéseinket. Az e-mail-címen ez ügyben fel lehet velünk venni a kapcsolatot. Fellebbezési lehetőség hiányában valószínűleg új eljárást kezdeményezünk. A nyilvánosságot továbbra is tájékoztatni fogjuk, ily módon segítünk felfedni Balog Zoltán és az őt kiszolgáló rendszer működését, az anomáliákat, visszaéléseket, egészen addig, amíg nem érünk el változást. Nagy itt a tét.

Egyházaink, közösségeink politikai elfoglalásáról van szó.

Meg kell védjük magunkat, nem lehet az egyház a politika szolgálóleánya. Balog püspök azért lett idetéve, hogy a református egyházat politikailag rendben tartsa, a hatalmat kiszolgálja. Minden erőforrása onnan érkezik. Fontos, hogy az egyház maga jusson el az öntisztuláshoz. Ha külső politikai nyomás vagy az igazságszolgáltatás kényszeríti ki a változásokat, még sokkal többet veszítünk a hitelünkből. Ezt mi meg akarjuk előzni, ezért keressük a párbeszédet az egyházi vezetéssel, hogy együttesen védjük meg egyházunkat és közösségünket a romlástól. Mi, egyháztagok, belülről. Ha viszont velük nem járunk sikerrel, akkor nem állunk meg.