Először születtek uniós szintű szabályok a nemi erőszak megelőzésére és az áldozatok – különösen a nők és a fiatalok – védelmére. Ezt a célt szolgálja a kibervillantás betiltása is – nézzük, mit takar ez a bizarr szóösszetétel.
Az Európai Parlament tavasszal fogadta el azt a szabályozást, mely tartalmazza a nőket védő, szexuális erőszak elleni intézkedések listáját, amelynek harmadik pontjában szerepel az úgynevezett kibervillantás betiltása. Szó szerint: tilos az érintettek beleegyezése nélkül magánjellegű információkat közzétenni az interneten, és tilos a „kibervillantás” is. A kérdés már csak az, hogy mit is jelent pontosan ez az új kifejezés.
Mi az a kibervillantás?
A kibervillantás (angolul cyberflashing) egyre elterjedtebb fogalommá vált: a szexuális jellegű képek, videók, hangfájlok nem kívánt, nem kérésre történő továbbküldésére utal. Például ha valaki készít magáról egy erotikus fotót, amit spontán elküld egy másik félnek, az kibervillantásnak minősül, ahogy az is, ha egy ilyen kép vagy videó birtokosa továbbküldi a tartalmat bármilyen online felületen. Ez a magatartás ugyanis nemcsak sérti a képen vagy videón szereplő személy becsületét, de sértő és zavaró lehet a címzett számára is – sok jogrendszerben ez már korábban is zaklatásnak vagy bűncselekménynek minősült.
Kibervillantásról tehát akkor beszélünk, ha valaki kéretlenül küld tovább szexuális tartalmú képeket vagy videókat, illetve ha olyan képet vagy videót oszt meg, amelyekhez az érintett személy nem járult hozzá.
Mit okozhat a kibervillantás az áldozat számára? Fokozott stresszt, szégyentől való félelmet, szorongást, a biztonságérzet elvesztését. Egy tanulmány szerint a nők 75, a férfiak 60 százaléka számolt be arról, hogy a kibervillantás negatív hatással volt mentális egészségére.
Persze, nem árt tudni, hogy
milyen tartalmak minősülnek kibervillantásnak.
Ezek a képek vagy videók explicit szexuális tartalmat, például meztelenséget vagy szexuális tevékenységet ábrázolnak. Vagyis egy rövidnadrágos kép még nem minősül kibervillantásnak, de egy strandon játszó meztelen vagy bugyiban szaladgáló kisgyermek képe már igen.
Más kérdés, hogy vajon az is kibervillantásnak számít-e, ha valaki önmagáról tölt fel erotikus jellegű tartalmat? A válasz egyértelmű, hiszen azáltal, hogy egy személy kéretlenül oszt meg, hoz nyilvánosságra önmagáról szexuális tartalmakat, egyrészt sértheti mindazokat, akikhez eljut, másrészt potenciálisan fennáll annak a veszélye, hogy a képpel vagy a videóval mások visszaélnek. Az ilyen esetek csökkentése érdekében született új törvény az Európai Unióban.
Miért is harcolnak az EU-ban?
A májusban hatályba lépett rendelet szerint az Európai Unió teljes területén tilos a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság kötése, valamint az online elkövetett szexuális bűncselekmények, különösen a bizalmas személyes adatok nyilvános közzététele és a kibervillantás. „A Parlament ma megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy Európa legyen a világ első kontinense, amely véget vet a nők elleni erőszaknak. Ez egy olyan széles körű jogszabály, amely megelőzi a nők elleni erőszakot, védi az áldozatokat és felelősségre vonja az elkövetőket, és ezáltal holisztikus megközelítést biztosít e szörnyű bűncselekmények elleni küzdelemhez. A nők elleni erőszak felszámolása nélkül nem létezhet egyenlőség; biztosítanunk kell, hogy
az ilyen bűncselekményeket elkövetők nem maradhatnak büntetlenül”
– mondta a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság társjelentéstevője, Frances Fitzgerald. A politikus szerint a kibervillantás szabályozásával igenis megelőzhető a nemi erőszak, az internetes zaklatás és az abúzus.
A svéd Evin Incir, az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagja büszkén mesélt arról, hogy az Európai Unió az első hely a világon, ahol megtiltják a kibervillantást. „Ez az úttörő irányelv megtestesíti a nők jogainak megerősítése és életük megmentése iránti rendíthetetlen elkötelezettségünket. Miközben megyünk előre, emlékezzünk erre a pillanatra, mint a nők jogainak megerősítése felé tett első történelmi lépésre, és világítsuk meg az utat egy olyan jövő felé, ahol minden nő félelemtől és elnyomástól mentesen élhet. Ez az igazságosság és az egyenlőség győzelme az egész Európai Unióban.”
Nézzünk bizakodva a jövőbe
Nem vitás, a törvényalkotókat is komolyan foglalkoztatják az internetes szexuális visszaélések. Hogy az új szankciók mennyiben tudják megfékezni az ilyen és ehhez hasonló eseteket, ezt nem lehet előre tudni. Annyi biztos, hogy a tagállamoknak három évük lesz arra, hogy saját jogrendjükbe átültessék a rendelkezéseket. Addig is, amennyiben bárki kibervillantás áldozatává válik, joggal indíthat eljárást a „villantó”-val szemben, aki a hatályos jogszabályok értelmében pénzbírsággal büntethető.
A statisztikák szerint a nők sokkal nagyobb arányban tapasztalnak kibervillantást, mint a férfiak. Egy friss nemzetközi felmérés szerint
a nők 56 százaléka, míg a férfiak 35 százaléka
számolt be arról, hogy kibervillantás áldozata lett. Az egészben talán a legelrettentőbb, hogy a fiatalabb (18-24 éves) korosztály a leginkább érintett, és általában az általuk előszeretettel használt közösségimédia-platformokon (Instagram, Snapchat, Facebook) és társkereső alkalmazásokon (Tinder, Bumble) terjednek az ilyen jellegű tartalmak.
Mostantól tehát törvény védi az áldozatokat, ugyanakkor közös felelősségünk, hogy erről beszéljünk a legveszélyeztetettebb korosztállyal, a fiatalokkal.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
