Bravúrok és kényszermegoldások

Esti Tükör, 2021. augusztus 11.

Magyarország egyik kezelendő kihívása az elöregedő társadalom – erre a GKI friss elemzése hívta fel a figyelmet. 10 év alatt a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28 százalékról 30 százalékra, míg a 60 év felettiek aránya 22 százalékról 26 százalékra nőtt. Az elemzés arra is rávilágít, hogy a magyar települések ötödét lassú kihalás fenyegeti, melynek egyik fő oka a külső és belső elvándorlás.

Közben az idei első félévben majdnem ugyanannyi gyermek született, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint az első hat hónapban 44 069 gyermek jött világra Magyarországon, ami csak 0,6 százalékkal (280 újszülöttel) kevesebb, mint 2020 első felében.

Negyven napig volt műtüdőn az a koronavírusos beteg, akit tüdőátültetéssel mentettek meg az Országos Onkológiai Intézetben. 41 éves férfi a bravúros műtét után 85 nappal már otthonában gyógyulhat.

A legfrissebb járványszámokból látható, hogy az előző napi adatokhoz képest megduplázódott az új fertőzöttek száma: az elmúlt 24 órában 80 új esetet regisztráltak a keddi 40-nel szemben.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azt mondja, készülni kellene a negyedik hullámra, és ideje elővenni a védettségi igazolványt, mert ezzel növelhető lenne az oltási kedv. Kincses Gyula szerint egyetlen megoldás a vakcina felvétele, a felkészülést pedig a kontaktkutatásra és a tesztelésre összpontosítva kell megkezdeni.

Közben Bécsban a Stephansdomban is oltópontot alakítottak ki. A megnyitón ott volt Christoph Schönborn bíboros és Michael Ludwig polgármester is. A bécsi városvezető azt mondta, hogy könnyen elérhető oltópontok kialakítása a cél, ezért különösen örül, hogy a főváros spirituális és kulturális központjában is lehetőség lesz a vakcina beadására.

Magyarországon a 12-17 éves korosztályban eddig 200 ezren regisztráltak oltásra és 162 ezren már fel is vették azt. Ez a korcsoport közel 600 ezer fiatalból áll, vagyis a jogosultak bő negyedét oltották be eddig.

Az iskolakezdésig viszont már csak 3 hét maradt – szeptember 1-jén újra megnyitnak az oktatási intézmények. A magyar lakosság oltottsági aránya az uniós átlag felett van, de a fiatalabb korosztály még nem rendelkezik nyájimmunitást kiváltó védettséggel. A negyedik hullám megelőzéséhez intézkedésekre lenne szükség, azonban az intézmények egyelőre nem kaptak semmilyen tájékoztatást.

Lettországban  – a kormány döntése értelmében – oltási igazolványt, a gyógyulást igazoló hivatalos iratot vagy negatív koronavírustesztet kell felmutatniuk a tantermi oktatásban részt vevő diákoknak az új tanév kezdetétől, itthon viszont egyelőre úgy tűnik, hogy szeptemberben normál keretek között, jelenléti oktatással indul el a tanév. Mentálhigiénés szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy hasznos, ha az előző, kaotikus tanév után a gyerekeket felkészítjük egy újabb átmenetre. Szülőként nem baj, ha optimisták vagyunk, és segítünk a gyermekünknek, hogy rugalmas legyen, ugyanakkor nem szabad lebecsülni az esetleges küzdelmeiket, félelmeimet sem.

Nem kell minden iskolába külön kémiatanár – nemrégiben ezzel érvelt az áttanító pedagógusok mellett Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. A kisebb településeken évek óta egyre több iskolában alkalmaznak utazó tanárokat, a rendszer azonban az érintettek szerint leginkább kényszermegoldás. A szakszervezet szerint a rendszerből 12 ezer pedagógus hiányzik, ha semmi nem változik, 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.

Magasabb lett a szicíliai Etna tűzhányó, mint bármikor: délkeleti krátere már 3357 méter – jelentette be a vulkánokat figyelemmel kísérő olasz tudományos intézet. A február közepe óta történt nagyjából ötven hamu- és lávakitörés vezetett a tűzhányó körvonalainak feltűnő átalakulásához.

Megdőlt az európai melegrekord. Az olaszországi Szirakúzában, Szicília szigetén egészen 48,8 fokig ment fel a hőmérő higanyszála a Lucifernek elnevezett anticiklon következtében. Az eddigi rekordot szintén Szicíliában mérték, 1999-ben, amikor is 48,5 fok volt a legmagasabb nappali hőmérséklet.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint rendkívül jól teljesített a húsz éremmel hazatért magyar csapat a vasárnap zárult tokiói játékokon, hiszen száz százalékban sikerült teljesíteni az előzetes elképzeléseket: 2019-ben még csak 13 érem állt a szakmai prognózisban.