Remény a reménytelenségben: kisbaba elvesztéséből lélekemelő diplomamunka

Ferenc pápa a 2025-ös szentév központi témájává a reményt tette. Ennek jegyében indítjuk az új esztendőt egy fájdalmában is felemelő történettel. Domján Tibor és felesége, Janka Szofia két éve a szülést megelőző napon veszítették el kisfiukat, Marcit. A mérhetetlen kín letaglózta a házaspárt. A férj végül a gyászukat – illetve az új élet feletti örömüket – a feleségével közösen készített grafikusi diplomamunkában dolgozta fel. A kötetet és az előzményekről a napokban megfogalmazott gondolatokat mindkettejük hozzájárulásával tesszük közzé.

„Négy év… Ennyi időbe telt, hogy megszerezzem a mesterdiplomámat. Ez alatt az idő alatt minden megváltozott körülöttem – és bennem is.

Talán csak kevesen tudják, de 2022 decemberében életünk legsúlyosabb tragédiáját éltük át: kisfiunk, Marci, nem élte meg a születése pillanatát. Ezután úgy éreztem, megállt az idő. Mindketten bezárkóztunk a fájdalmunkba, és azt hittük, sosem találunk kiutat. Az egyetemet azonban folytatnom kellett, és a tanulmányaim végéhez közeledve született meg bennünk a gondolat, hogy a diplomamunkám ne csak egy projekt legyen – hanem egy emlék.

Feleségemmel együtt dolgoztunk ezen a munkán, mert éreztük, hogy ezt csak közösen valósíthatjuk meg. Úgy döntöttünk, hogy ha már nem láthatjuk Marcit felnőni, legalább ennyit megtehetünk érte:

egy kézzel fogható emléket készítünk, amely neki szól, és rólunk is mesél.

Sok nehéz óra, nap és hét vezetett a végső produktumhoz, amely egy 88 oldalas, képekből és grafikákból álló kiadvány lett. A homok motívumaival és az időrendi sorrend segítségével próbáltuk megörökíteni mindazt, amin keresztülmentünk. A boldog 9 hónapot, amelyet a várakozás örömében töltöttünk, és azt a mérhetetlen űrt, amit az elvesztése hagyott maga után.

Hosszú ideje vártam a megfelelő pillanatot, hogy megosszam ezt a munkát másokkal. Úgy érzem, ma, december 29-én, kisfiunk születésnapján jött el az ideje, hogy ezt megtegyem.

A lenti linken bárki megtekintheti az egész kiadványt.

Boldog születésnapot, kisfiam! Mindig szeretni és emlékezni fogunk rád.”

(Amint a kötet utolsó képe is előrevetíti, annyi fájdalom után Szofi és Tibor tavaly nyáron egy kislány boldog szülei lettek, aki dédanyja után a Nadia – jelentése: remény – második nevet kapta.)

Az alábbiakban néhány oldalt válogattunk a diplomamunkából. Az egész kötet ezen a linken érhető el.

Így támogathatja a Szemléleket

A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.

Támogatom