„A reformátorok jogosan ítélték el a kegyelem tárgyiasítását a búcsúcédulák kapcsán, de mi lényegében ugyanazt tesszük a kegyelemmel, ami ellen őseink felemelték szavukat.” Csak egy mondat a Református Megújulás Konferencia programjából, pontosabban az egyik előadás szinopszisából. De a többi felszólaló sem fog visszariadni a határozott szavaktól: szentségtörés, egyházi krízis, a mammon szeretete, a hatalom torzító ereje – olvassuk a programban.
Református Megújulás Konferenciát hirdettek január 29-re a fiatalabb nemzedékhez tartozó magyar kálvinista lelkészek – adta hírül decemberben a Szemlélek. Indoklásukban így fogalmaztak: „Egyházunkat és társadalmunkat egyaránt megrázta az ún. kegyelmi botrány, melynek hullámai mind a mai napig érződnek és hatnak. Több olyan egyházi fórum volt, amelyet egyházvezetőink kezdeményezésére, az ő irányításuk alatt hívtak össze, melyen részt is vehettünk, mégis újabb és újabb kérdések merültek fel bennünk.”
Most pedig véglegessé vált az ELTE Lágymányosi Campus Északi tömbjének Konferenciatermébe tervezett tanácskozás programja. A zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József köszöntőjével induló eseménynek már a menetrendje, illetve az előadók által küldött absztraktok is rendkívül beszédesek. Ezért az alábbiakban megmutatjuk, ki milyen témában fog hozzászólni, az egyes napirendi pontok után szemezgetve az előzetes összefoglalókból.
1. SZEKCIÓ:
KEGYELEMTAN, MEGVÁLTÁSTAN
Kodácsy Tamás: Szentségtörésbe keveredve
„A kegyelmi ügyből fakadó lemondások és választások után Steinbach József püspök, a zsinat lelkészi elnöke júniusban így fogalmazott: »Úgy éljük meg ezt a krízist, (…) hogy óriási figyelmeztetést kaptunk Istentől.« Ez a krízis azonban nem csupán szervezeti vagy kommunikációs, hanem mély teológiai válság, amelyet még nem ismertünk fel, nem vizsgáltunk meg, és nem is korrigáltuk megfelelően. A probléma gyökere a kegyelem teológiai és jogi félreértése, amely egyben identitásválságot is jelent. A reformátorok jogosan ítélték el a kegyelem tárgyiasítását a búcsúcédulák kapcsán, de mi lényegében ugyanazt tesszük a kegyelemmel, ami ellen őseink felemelték szavukat.”
Nagy Károly Zsolt: A nyelv megtérése
„Az ún. »kegyelmi ügy« számos egyéb tanulsága mellett rávilágít egyházunk kommunikációs berendezkedésének krízisére is. Ennek értelmezéséhez szeretnék a teológia, a társadalmi emlékezet és a kommunikációelmélet határvidékeiről néhány szemponttal hozzájárulni.”
Masri Mona Aicha: A sérülés esztétikája
„»Nincs költemény baleset nélkül, sem olyan költemény, mely ne tátongana nyitott sebként, miközben maga is hasonló sebet üt.« Milyen a sérülés nélküli kegyelem?”
2. SZEKCIÓ
EGYHÁZTÖRTÉNETI TANULSÁGOK
Balogh Judit: A reformátorok egyház és politika teóriáinak megvalósulási formái a magyar reformátusság történetében
„Az egyház és politikum Luther, Zwingli és Kálvin által megfogalmazott ideáinak megvalósulását vizsgálom a 16. századtól, a protestáns minták hazai megjelenését és a történelmünkből fakadó sajátosságokat.”
Szabó Előd: Krisztus az állandó
„A megújulásra minden megrázó esemény után szükség van. Erre az egyháztörténelem is példát mutat. Így történt ez 1948-ban, 1955-ben, 1956-ban. Ezeknek a dokumentumoknak a tanulságai kerülnek levonásra az előadásban.”
Földváryné Kiss Réka: Mi a szocializmus öröksége és mi nem?
„Előadásomban a szervezők által felvetett kérdésre szeretnék röviden reflektálni az egyháztörténész nézőpontjából: »Mennyiben hordozzuk a szocializmus örökségét egyház és állam kapcsolatában?«”
3. SZEKCIÓ
EGYHÁZ ÉS HATALOM
Fazakas Sándor: A tekintély és a reprezentáció válsága – ki kit képvisel és milyen hatalommal az egyházban?
„Az előadás két fogalom, a tekintély (auctoritas) és a képviselet (representatio) teológiai összefüggését kívánja feltárni. Mindkét fogalom jelzi az egyház élettevékenységének és az egyház kormányzásának jó rendjét ‒ ugyanakkor válságát is. Kérdés, hogy milyen teológiai, spirituális, jogi- és egyházjogi, valamint személyi és közösségi feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy helyesen értelmezett autoritással kerüljön sor az egyház képviseletére (az egyház szolgálatának különböző szintjein).”
Pecsuk Ottó: Isten és a mammon
„Jézus tanításából (Mt 6,24) kiindulva arról elmélkedem, milyen kapcsolat van Isten tisztelete és a pénz szerelme között. Hogyan szolgálhatunk két úrnak úgy, hogy közben azt hisszük, Jézushoz is hűségesek maradtunk. Az egyház milánói Ambrus püspök óta keresi erre a választ.”
Visky András: Az egyház hangja
„Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy nem az ún. »kegyelmi botrány« rázta meg az Egyházat, hanem a társadalmi felháborodás és a váratlanul megingott politikai establishment. Amennyiben ezek együttesen nem következnek be, az Egyház aligha észlelte volna, hogy világi jelenléte, valamint missziós elhívása önnön anyagi és intézményi bebiztosítása áldozatává vált. (…) Az egyházi struktúra nem a missziói állításokra, hanem az óvatos reagálásokra és a megfontolt hallgatásokra van berendezkedve. A »kegyelmi botrány« kimutatta azt a puha szellemi-nyelvi vákuumot, amibe az Egyház engedte magát belehullni.”
Thoma László: A hatalom bűvöletében: hogyan torzulhat a vezető, a közösség, és mi lehet a gyógyulás útja?
„A vezetés legnagyobb kihívása, hogy a hatalmi helyzetben torzulhat a vezető személyisége, maga a közösség is, ha egy hatalmát féltő személy határozza meg a működését. Ez minden vezetői helyzetre igaz. Közben a vezetés szükséges, Isten rendjéhez tartozik, még akkor is, ha vannak veszélyei. Hogyan lesz bálvány a vezető, hogyan válik megkérdőjelezhetetlenné, milyen út viszi egyre távolabb Istentől? Hogyan gyógyulhat a vezető és a közösség is az evangélium által?”
4. SZEKCIÓ
A MEGÚJULÁS FELÉ
Gaál Sándor: Térdre ereszkedve vagy térde kényszerítve
„Az egyház önértelmezésének elvi és gyakorlati kérdései.”
Molnár Ambrus: Az egyházi megújulás református lépései
„Az előadás a keresztyén egyház megújulásának vázlatos lépéseit foglalja össze.”
Füsti-Molnár Szilveszter: Új kezdet az egyházi kenózis paradoxában: halál és feltámadás
„Az előadás a református teológia bibliai, hitvallásos és dogmatikai alapjain keresztül vizsgálja, hogyan értheti meg az egyház saját küldetését és identitását egy megrázkódtatásokkal terhelt világban. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a rendszerváltás utáni időszak mélyen húzódó válságai miként alakították az egyház jelenlegi helyzetét és krízisét, amely az úgynevezett »kegyelmi botrányban« különösen kirívó tünetként jelent meg.”
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
