A Katolikus Női Szervezetek Világszövetségének elnöke nyílt levelet írt az egyházfőnek. Szerinte kihívásokkal és gyógyulásokkal teli nyolc éven van túl az egyház Ferenc pápa regnálása óta, de akad még tennivaló. A levél magyar fordítását teljes terjedelmében közöljük.
Kedves Ferenc pápa!
Először is, hatalmas köszönet
Köszönjük azt a teljes önátadást, amit az elmúlt nyolc évben tanúsítottál! A kezdetektől fogva kihívások elé állítottál bennünket az egyház megtérése érdekében, és Te magad is az elsők közt törekszel erre. A II. Vatikáni Zsinat történelmi jelentőségű az egyház életében, ám pápaságod jelenti a mérföldkövet a Zsinat döntéseinek mélyreható és hosszútávú megvalósításában. Vagyis ahogy mi, argentinok mondjuk, az „összes húst a grillre tetted”, vagyis mindent beleadtál.
Köszönjük, hogy Assisi Szent Ferenchez hasonlóan engeded, hogy a Szentlélek vezessen. „Ferenc, menj, és építsd újjá egyházamat” – és Te feleltél a hívásra, az Evangelii gaudiummal pedig irányt kínáltál. Meghallottad a legszegényebbek és a bolygó kiáltását, ezeket egy tőről fakadó válságként nevezted meg, és megtanítottál a Laudato si’-vel válaszolni rájuk. Felismerted, hogy ahhoz, hogy szembe nézhessünk világunk problémáival, a kulcs a testvériségben rejlik: elődeid nyomán folytatnunk kell utunkat az ökumené és a vallások közti párbeszéd ösvényén, ahogy ezt a Fratelli tutti-ban összegezted. Köszönjük, hogy 21. századi Ferenc vagy, köszönjük a családok – különösen a legrászorultabbak – iránti szenvedélyes szeretetedet, amit az Amoris laetitia-ban is kifejeztél.
Köszönjük, hogy próbálod tisztítani és gyógyítani egyházunk tátongó sebeit: a napjainkban is tartó visszaéléseket és a modern rabszolgaság szörnyűségeit, a nők méltóságának megsértését és az Evangélium mindennapi megélése során tapasztalt közönyt. Köszönjük, hogy felülemelkedtél a kritikákon és a Sátán cselszövésein, hogy a koronavírus viharában is továbbvezeted az emberiség hajóját. Köszönjük, hogy rámutattál, vannak a változás érdekében nélkülözhetetlen folyamatok, ahogy arra is, hogy minden változáshoz szükséges egy mindenkit érintő tanulási folyamat. Különösen köszönjük, hogy megpróbálsz egy olyan nőies arculatot adni az egyháznak, amely magában hordozza a gyengédséget, a közvetlenséget és az irgalmat.
Másodsorban a vágy, hogy egy lépéssel előrébb lépjünk
Kedves Ferenc pápa, emlékszem, amikor tavaly személyesen biztattál, hogy Mária Magdolnához hasonlóan legyünk bátrak, még akkor is, ha magát a pápát szólítjuk meg. Ezért merem most megírni neked, – minden tisztelettel, bizalommal és szeretettel, – hogy nőként úgy érzem, tartoznak nekünk.
Ugyan harcolsz a macsóizmus és a klerikalizmus ellen, mégsem történt elég előrelépés azért, hogy azzal a gazdagsággal élhessünk, amellyel az Isten népének nagy részét alkotó nők bírnak. Több megközelítés is létezik a nők teológiájára. Hiszen a családi élet és a hitoktatás mellett megannyi területen bizonyították már rátermettségüket: a civil társadalomban, a gazdaságban, az egészségügyben és az oktatásban, a bolygó megóvásában, az emberi jogok védelmében és még sorolhatnánk.
Üzenetem nem reklamáció. Nem pozíciókban való tetszelgésről szól, hogy nők kinevezésével a kirakatba tegyék őket, mert ez most a divat, és nem is hatalmi játszmákról van szó. Nem! Ez arról szól, hogy a Teremtő Atyától kapott ajándékokkal szolgáljuk az egyházat: a sajátos gondolkodásmóddal és érzékenységgel, a gazdag érzelemvilággal és a gyermekek kihordásának különleges képességével, és azzal a rendkívüli adottsággal, mellyel képesek vagyunk a kapcsolódásokból a legjobbat kihozni. Bárcsak az a vágyad ne lenne többé utópia, hanem általánosan elfogadott az egyházban, hogy a döntéshozatalban a nők csatlakozhassanak a férfiakhoz!
Harmadsorban megosztom egy álmom veled
Megoszthatom veled az egyik álmom? Egy olyan egyházról szól, ahol rátermett női bírók is helyet foglalnak a házassági ügyekkel foglalkozó törvényszékeken, egy egyházról, ahol a kispapok felkészítői közt is találkozunk nőkkel, akik szolgálatot vállalnak azzal, hogy meghallgatnak, lelkivezetést vállalnak, lelkigondozást végeznek, foglalkoznak a bolygónkkal, megvédik az emberi jogokat és így tovább. Számtalan olyan szolgálat, amit a nők, természetüknél fogva, legalább olyan jól felkészülten, ha nem jobban el tudnak látni, mint a férfiak. És nem csak felszentelt nők, mert a világban – vallástól függetlenül – megannyi nő várja, hogy szolgálhasson!
Az álmomban a Te pápaságod alatt – a püspökök szinódusa mellett – megkezdi működését egy másik gyűlés is: Isten népének szinódusa, amelyben arányosan képviselteti magát a klérus, akárcsak a megszentelt életet választók, valamint a laikus nők és férfiak. Ez nemcsak azért okozna örömet, mert első ízben szavazhatnának nők is, hanem mert így az eléd kerülő döntések meghozatalában számos tapaszalt laikus nő is részt vehetne, közösségben a szinódus többi tagjával. Talán, Szentatya, ez az elképzelés nálad is „benne van a pakliban”, és csak a megfelelő pillanatra vársz, hogy kijátszd ez a kártyát.
Biztosítalak arról, kedves Ferenc pápa, hogy együtt azokkal a közösségekkel, amelyekhez tartozom, (köztük a Katolikus Női Szervezetek Világszövetsége) imáinkban Máriára bízunk téged. Sajnálom, ha sok esetben mégsem járunk a nyomdokodban. Ám több millió katolikus nővel együtt elkötelezem magam, hogy tanításaid mélyebb megismerésére törekszem, és arra, hogy azokat valóra is váltsam!
Bevallom, minden reggel, amikor felébredek, megkérdezem magamtól: vajon, ma mivel lep meg bennünket a pápa?
Köszönöm, hogy olyan sok utat nyitsz az Egyház előtt! Ezt köszönöm az Isteni Gondviselésnek, és köszönöm mindazt, amit rajtad keresztül kaptunk pápaságod eddigi 8 éve alatt!
María Lía Zervino, Servidora
Az egyház egy leánya
