Képriport Ukrajnából, ahol a fiatalok és idősebbek is kiveszik részüket hazájuk védelméből.
Hajdú D. András legendás fotós: neki köszönhetjük azt is, hogy a Szemlélek szerzője, Szőke Tibor – „a postás, aki a cigánysorra kérte magát” – országosan ismertté vált.
Megjárta többször Afrikát, ahol alaposan dokumentálta egy magyar misszionárius, Hardi Richárd tevékenységét – a vele most a Kongói Demokratikus Köztársaságban szolgáló Varga Katalinnal készített videóinterjúnk éppen a napokban jelent meg.
Az aktuális háborús helyzet pedig keletre szólította Andrást: Ukrajna után már Moldova és Románia útjait járja ezekben a napokban. Ott van, ahol a történelem kereke épp most fordul:
emberi sorsok, a világnak szóló üzenetek elevenednek meg a képein.
Objektívjén keresztül azt is látja, ami szavakkal nehezen kifejezhető, s amire a Kijevben tartózkodó haditudósító, Hölvényi Kristóf is utalt a Szemléleknek adott videóinterjúban: elszántság, összekapaszkodás, egybetartozás légköre járja át az ukrán vidéket és az ukrán szíveket.
Hajdú D. András szerint
megdöbbentő látni, ahogy fiatalok is beállnak álcahálót fonni a honvédő katonák számára, ahogy egyszerű emberek tudatosan szembenéznek a halál fenyegetésével.
Igen, vannak, akik menekülnek, rengetegen keresnek ideiglenes vagy új otthont maguk, családjuk számára. De akik maradnak, kitartanak. Szeretik a hazájukat, és ez
a hazaszeretet most láthatóvá vált.
Hajdú D. András alábbi képeinek köszönhetően a Szemlélek olvasói egészen közvetlenül bepillanthatnak egy megtámadott, összekapaszkodó társadalom mindennapjaiba.
