Hiányozna a Szemlélek, ha nem létezne?

Mérhető hatása van a tevékenységünknek, amire érezhetően szüksége van a társadalomnak.

Különleges okból indult el a Szemlélek története. Nem akartunk médiavállalkozásba fogni, nem érkezett sehonnan befektető, sem gazdasági, sem politikai érdek nem húzódik meg a háttérben. Egyszerűen felismertük, hogy egyre több olyan témával találkozunk, amelyekről fontos lenne közösen gondolkodni a közbeszéd terepein, ám nem találtunk olyan médiumot, amely ezeket az ügyeket felkarolná, a meggyőződésünk szerint fontos üzeneteket megjelentetné.

A Szemléleket a szőnyeg alá söpört, elhallgatott evidenciák kimondásának igénye hívta életre,

és az eddigi bő nyolc év megmutatta, hogy nem csupán jelentős érdeklődés mutatkozik az általunk kimondott, bemutatott, feltárt tények, helyzetek és meglátások iránt, hanem bőven vannak olyanok a hazai közéletben, akik nagyon szeretnék, ha csendben maradnánk. Létezik egy sajtószakmai mondás, miszerint hír az, aminek a megjelentetését valaki meg akarja akadályozni; minden más reklám.

Nyilván nem örülnek a Szemlélek létezésének azok, akik határozott kampányt folytattak azért, hogy egy szinkretista terv alapján katolikus templom épüljön Budapesten. Érzékelhetően neheztelnek ránk, akik szeretnék, ha nem derülne fény a hazai hivatalos keresztény egyházi kommunikáció súlyos hiányosságaira. A kereszténység politikai termékké silányítása ellen is leginkább mi szólalunk fel, emiatt markánsan próbálnak a „politikai keresztények” valamiféle ellenzéki szándékú médiumnak beállítani bennünket.

A bűn, a hamisság, az erkölcstelenség ellenzéke vagyunk,

ezt vállaljuk is, pártállástól függetlenül.

Mi voltunk azok, akik többször is országos hatást kiváltva felhívtuk a figyelmet a közbeszéd elaljasodására, a lombikvita idején pedig úgy képviseltük hitelesen a katolikus tanítást, hogy közben nem sértegettük a másként gondolkodókat – sajnos más stílusú kommunikációra is akadt példa egyházi részről.

Eddigi működésünk során ezernél többször jelentek meg tartalmaink az Index nevű portál címlapján: alább lapozgatható egy kis válogatás, amely megmutatja, milyen témákat tudtunk ezáltal a szekuláris média közreműködésével felhangosítani.

2022-ben száznál is több olyan tartalom született más médiumokban, többségében ugyancsak szekuláris orgánumokban, amelyek a mi cikkeinkre, videóinkra, felméréseinkre reagáltak.

Nem tudjuk, a hozzánk hasonlóan keresztény értékrendet képviselő hazai médiumok közül akár bármelyik önmagában, akár az összes egybevetve képes volt-e tavaly ekkora hatást kiváltani a média fősodrában, a saját véleménybuborékján túli nyilvánosságban…

Eddig 21 püspök fejtette ki gondolatait a Szemléleken, velük együtt hazánk meghatározó művészei, sportolói, a tudomány jeles képviselői, az oktatás, az egészségügy, a szociális gondoskodás meghatározó szakemberei ugyancsak iránymutató üzeneteket fogalmaztak meg magazinunk felületén.

Két alkalommal is katolikus főpásztor ünnepi írása jelent meg közreműködésünkkel a Telex portálon karácsonykor.

Ugyanott több cikkben írtunk az Oltáriszentségről, bemutattuk a katolikus egyház abortuszról szóló tanítását, felhívtuk a figyelmet az örökbefogadók hivatásának lényegére is.

Mindezt úgy értük el, hogy közben nemhogy támogatást nem kaptunk az elvileg velünk azonos értékrendet valló, forrásokban bővelkedő szervezetektől, de munkatársaink élő céltáblaként kénytelenek folyamatosan szembesülni a karaktergyilkosság különböző eszközeivel, magukat kereszténynek beállítani próbáló személyek és szervezetek lejárató próbálkozásaival.

Mindezzel együtt úgy gondoljuk, bárcsak ne lenne szükség a Szemlélekre. Jobb lenne, ha őszintén, gyűlölködés nélkül tudnánk megbeszélni egymással közös dolgainkat, ha a kereszténység megélt valóság lenne, nem pedig egy bunkósbot, amivel fejbe lehet vágni a velünk egyet nem értőket.

A Szemlélek azért létezik, mert súlyos sebeket hordoz a magyar társadalom.

Azt szeretnénk továbbra is szolgálni, hogy jobb hely legyen ez az ország: nem elsősorban gazdasági, nem is politikai értelemben, hanem morálisan. Legyen nyitottabb a szívünk egymás irányába, legyenek békésebbek a szavaink, ne féljünk kimondani, ha valami fáj, eközben tudjunk örülni is annak, ami valóban jó! Figyeljünk jobban egymásra, legyünk figyelmesek saját magunk irányába, és tekintsünk bátran az ég felé is!

Szerintünk nagyon hiányozna a mai Magyarországnak az, amit a Szemlélek képvisel, ha nem létezne ez a magazin és az a közösség, amely igent mond erre a szolgálatra. Eddig is adományokból működtünk, továbbra sem látszik más út reálisnak.

Ha te is szeretnéd, hogy ne halkuljon el a hangunk, ide kattintva támogathatod a Szemlélek fennmaradását!

Köszönjük, ha igent mondasz erre a küldetésre!