Pozitív tapasztalatokat is hozott a választási időszak, de vannak, akik morálisan olyan mélyre süllyedtek, ahonnan nehéz lesz visszakapaszkodniuk.
Remény és félelem – ez volt az elmúlt hónapok két vezérüzenete Gégény István szerint, aki a Szeged TV felkérésére morális szempontok alapján elemezte a választási kampányt június 9-én éjszaka. A katolikus teológus örömét fejezte ki, hogy a magyar társadalomban
felélénkült a vitakultúra, aktívabb lett a közéletben való részvétel, apátia helyett inkább aktivitás jellemezte az emberek hozzáállását.
A Szemlélek lapigazgatója felhívta a figyelmet Sulyok Tamás államfő vasárnap megfogalmazott szavaira: a köztársasági elnök épp Szegeden fejezte ki reményét, hogy mostantól a tisztelet hangneme fog érvényesülni a a közbeszéd terepein.
Gégény István azt is megemlítette, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ezúttal elmaradt az egyházi vezetők választás előtti – nemegyszer burkolt vagy kevésbé burkolt, pártoskodó útmutatást magában foglaló – felhívása, amit a teológus ugyancsak üdvözölt. Szerinte ez akár arra is utalhat, hogy olyan mélyre süllyedt a sok egyházi személy által preferált politikai oldal, hogy
a kimagasló pozitív diszkrimináció ellenére is jobbnak látták a püspökök, ha csendben maradnak.
A negatívumok terén a lapigazgató csatlakozott az adásban korábban elhangzott gondolatokhoz, megerősítve azt az elszomorító felismerést, hogy a kormánypárt egyetlen érdemi programja a félelemkeltés, az uszítás, a társadalom sokkolása volt. Úgy látja, a miniszterelnök különösen a kampány hajrájában olyan kijelentéseket tett, olyan üzeneteket küldött a választópolgároknak, amelyek megpróbálták elfedni a megelőző hónapok botrányainak árnyát, egyben – mindent egy lapra feltéve – irreális riogatás fő hangadója lett. A háborús kampány – kampányháború – megalapozatlanságaként egy Oroszország-szakértőt is idézett Gégény István. Úgy tűnik számára, a kormányfő erkölcsileg eltávolodott a magyar emberek többségétől.
– Olyan kifejezéseket használt, és különösen is olyan stílusban beszélt minden olyan magyar emberről, aki nem Fidesz-párti, aki nem a Fideszre szavaz, hogy olyan morális zsákutcába, posványba kormányozta saját magát, mint nem a Fidesz elnöke, hanem a miniszterelnöke ennek az országnak, hogy nagy kérdés, hogy a nem Fideszre szavazó magyar embereknek ő most micsodája. […]
Gyűlöletáradattal kellett megküzdeni mindenkinek ebben az országban, gyermekeknek, felnőtteknek, időseknek.
Botka László ellen is uszított – mutatott rá a teológus. Megerősítette, hogy a szegedi emberek, velük együtt a szegedi politikusok – ellentétben a miniszterelnök utalásaival –természetesen nem háborúpártiak, nem a gonosz oldalán állnak.
Magyar Péter kampányáról elmondta, hogy az néhány részletében hasonlóságot mutat Barack Obama korábbi kampányaival. Mindkét politikus aktívan használta a közösségi médiát, aktívan, gyorsan reagált a választópolgárok jelzéseire, s némelyek számára szimpatikus személyes kisugárzásuk mellett mindketten a remény üzenetét képviselték.
Fontos dilemmának jelölte meg Gégény István, hogy mennyire tud megmaradni a következő időszakban az emberek szívében a remény, emellett fő feladatként a lealjasult kampánytevékenység által okozott sebek begyógyításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
– Rengeteg lélek megsebződött, rengeteg ember félelembe lett kergetve.
[…] Ezt a társadalmat ki fogja egyesíteni? – vetette fel a Szemlélek lapigazgatója, a választ megtalálását pedig fontos házi feladatnak nevezte.
A műsorvezető felvetése nyomán annak a lehetőségét is felvázolta Gégény István, hogy az Európai Parlament sajátos működésének köszönhetően jó eséllyel együtt tud majd működni számos kérdésben – értékazonossság mentén – a TISZA Párt képviselőjeként Tarr Zoltán református lelkész és a KDNP színeiben újrázó Hölvényi György, hiszen várhatóan mindketten az Európai Néppárt frakciójának tagjai lesznek. Bízik benne, hogy az ilyen együttműködések pozitív hatással lehetnek a hazai politikai életre is, akár a 2026-os országgyűlési választást is befolyásolhatják.
A beszélgetés megtekinthető az alábbi videón (1:07:05-től indul a párbeszéd):
