Esti tükör, 2021. május 24.
Hatvanezer lépés.
Ennyit tettek meg a zarándokok az ezeréves határtól, Gyimesbükkből Csíksomlyóra. A 2020-as járványszünet után idén ismét több tízezren zarándokoltak a fogadalmi búcsúba.
A Pécsi Tudományegyetem felmérése szerint a romák mindössze 9 százaléka szeretett volna koronavírus elleni vakcinát. Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa szerint a romák között is vannak vírusszkeptikusok és oltásellenesek – az elzárt településeken élők és az alacsonyan iskolázott emberek sokkal védtelenebbek az álhírekkel és konteókkal szemben.
A European Roma Rights Centre (ERRC) munkatársa, Jonathan Lee szerint ugyanakkor a roma közösségek elérése nem magyar probléma: szerte Európában nagyon alacsony a romák oltási kedve, és a kormányok nemigen törődnek velük. „Mind az EU-n belül, mind azon kívül aggodalomra ad okot, hogy a romákat ugyanúgy elhanyagolják az oltási kampányok során, mint ahogy az egész járvány alatt tették. Amikor az európai hatóságok meghozták a vészhelyzetre vonatkozó intézkedéseket, akkor is figyelmen kívül hagyták a romákat” – vélekedik Jonathan Lee.
Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa saját és kollégái gyakorlati tapasztalatai alapján összefoglalta, hogyan hatott a koronavírus a gyerekekre. Meglátása szerint a 2020 tavaszán az oktatási rendszerre hirtelen ráomló 21. század szinte karikatúrát csinált az évszázadok alatt kialakult szerepekből – tanáréból és diákéból egyaránt. Előtérbe került az önálló és társas tanulás, a pedagógus-diák kapcsolat a partneri viszony irányába tolódott el. Elkerülhetetlen volt, hogy a családok bevonódjanak a tanulásba – ahol tudták támogatni a diák tanulását, ott kisebb veszteségeket lehetett elkönyvelni. Ennek következtében azonban a korábbi különbségek jelentősen megnőttek – ha eddig igazságtalan és egyenlőtlen volt a tudásért, fejlődésért folytatott verseny, most ez hatványozódott. A szakember szerint ugyanakkor a járvány hatásaival nemcsak azért kell foglalkozni, hogy csökkentsük vagy megelőzzük a bajokat, hanem hogy előre is lépjünk, például egy 21. századi oktatás felé.
A technológiai fejlődéssel, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térhódításával emberek milliói kényszerülhetnek majd karrierváltásra. A Bank of America „A munka jövője” című tanulmányában kísérletet tett 10 olyan foglalkozás megnevezésére, amely ma még nem létezik, de majd nagy szükség lehet rá – a jövő sztárszakmái lehetnek. A World Economic Forum prognózisai szerint az iskolát most kezdő gyerekek kétharmada olyan munkakörben fog majd dolgozni, amely még csak ezután születik meg.
Az ápolóké létező munkakör, csak közalkalmazotti státuszuk szűnt meg, ezzel könnyebbé vált az elbocsátásuk és az áthelyezésük, miközben alapbérük nem emelkedett. Több mint háromezren nem írták alá az új feltételek szerinti szerződést, ők március elsejétől nem dolgoznak az állami egészségügyben. Aki nem lépett, az is úgy fogalmaz: „ekkora gyomrost a rendszerváltás óta nem kaptunk”.
Gyomrost remélhetőleg nem, de Aranycipőt kap Lewandowski – a Bayern München lengyel csatára 41 góllal zárta a német labdarúgó-bajnokság elmúlt idényét. A második helyen Lionel Messi végzett, a harmadik pedig Cristiano Ronaldo lett.
