Esti tükör, 2021. május 9.
Napról napra javulnak a járványügyi adatok, csökken az elhunytak és kórházban kezeltek, lélegeztetésre szorulók száma, de ez nem jelenti azt, hogy vége van a járványnak – ezt Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője mondta, hozzátéve, hogy a védekezésnek, a járványügyi intézkedéseknek és az oltási programnak köszönhetően „most már egy kicsit lazíthatunk”.
Merkely Béla szerint azonban még nem szabad hátradőlni: a kimagasló oltási eredmények ellenére sem szabad elveszteni az oltakozási kedvet. A lecsengő járvány ugyanis nem jelenti azt, hogy a pandémia elmúlt, a harmadik hullám leszállóágában is vannak figyelmeztető jelek: még most is naponta nagyjából százan halnak meg a vírusfertőzés következtében. A Semmelweis Egyetem rektora megismételte: ötmillió beoltott elérése után nem fordulhat rossz irányba a koronavírus-járvány.
A koronavírus-járvány miatt azonban számos műtét, kezelés elmaradt. A pandémia csökkenésével most egyes egészségügyi ellátások újraindulhatnak, viszont a betegeknek rendkívül hosszú várólistákra kell felkészülniük: korábban fél év alatt 2000 csipőprotézis-műtétet végeztek el, most 6000-en várnak rá, mandulaműtétre pedig átlagosan 224 napot kell várni.
A koronavírus-járvány egyértelműen óriási terhet ró az egészségügyre az orvosi kezelést igénylő megbetegedések miatt, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy milyen hatása van a mentális egészségre. Egy, az Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint ahol távolságtartási szabályokat hoztak, ott romlott a mentális egészségi állapot: a nők esetében különösen jelentősen csökkent a mentális jólét, míg a férfiaknál alapvetően változatlan maradt. A bezártság hatására nőtt a nemek közötti különbség: a nőket jobban érintette a munkahelyek elvesztése, több házimunka nehezedett rájuk, és a gyerekekkel is nekik kellett többet foglalkozniuk.
A portói „szociális csúcs” elé időzítette idei jelentését a hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek európai szövetsége és a francia Pierre Abbé Alapítvány. A 27 európai uniós tagállamot és a Egyesült Királyságot vizsgáló éves jelentés szerint Magyarországon az elmúlt húsz évben sikerült 12 százalékról 5 százalékra csökkenteni a 30 év alatti hajléktalanok arányát. Az éjszakákat az utcán töltők között a korábbiaknál ugyanakkor többen vannak a nők és az idősek, a roma származásúak hányada pedig 19 százalékról 32-re ugrott 2004-2020 között.
Közben Ferenc pápa ismét a Szent Péter térre néző ablakból mondta el beszédét, melyet hétről hétre egyre többen hallgatnak személyesen, miután a járvány miatt hónapokig üres volt a Szent Péter tér. Az egyházfő kijelentette, hogy „rendkívüli aggodalommal” figyeli a jeruzsálemi eseményeket: az összecsapások befejezését, azonnali „testvéri” megoldást sürgetett, miután a városban éjszaka mintegy kilencven palesztin sebesült meg az izraeli biztonsági erőkkel való összecsapásokban. Hozzátette, azért imádkozik, hogy Jeruzsálem „a találkozásoknak adjon helyszínt, ne erőszakos összecsapásoknak, az ima és a béke otthona legyen”.
Restaurálták Az aranyember legkorábbi filmváltozatát. Korda Sándor 1918-as, sokáig elveszettnek hitt némafilmje kísérőzenét kapott, a Filmarchívum jóvoltából alapos restauráláson esett át, és május 12-én debütál a Bartók Tavasz keretében.
Egyre gyakrabban észlelhető az égbolton libasorban haladó „fényjelenség” – semmi rejtély nincs benne, ez Elon Musk egyik cégének, a SpaceX űripari vállalatnak a Starlink projektje. A Starlink egy műholdas internetszolgálatás, ami alacsony pályán keringő szatellitek révén valósulhat meg. Jelenleg több mint 1400 Starlink-műhold kering a Föld körül, a végleges hálózat pedig körülbelül 42 ezer műholdból áll majd – a vállalkozás a teljes Földet szeretné lefedni internetszolgáltatással.
Mostanra kiderült, hogy elszámolta magát az emberiség a klímaváltozás ügyében: a ma célja még az, hogy 1,5 fokon belül legyen a felmelegedés mértéke az évszázad végére, a legújabb becslések szerint azonban 2,4 Celsius-fokkal fog melegedni a Föld.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben kongatta meg a vészharangot: „Planetáris vészhelyzetben vagyunk. Bolygónk stabilitása és tűrőképessége van veszélyben” – írták és felhívták a figyelmet arra, hogy a viszonylag kis mértékű globális hőmérséklet-emelkedésnek milyen mélyreható hatásai lehetnek: például gyakoribbak lesznek a hőhullámok, a partmenti áradások, felgyorsul a permafroszt-olvadás. A tudósok beazonosították a földi rendszer kockázati tényezőit, és megállapították azokat a kritikus pontokat a jég, a tenger és a szárazföld állapotában, amelyektől a folyamat már visszafordíthatatlanná válik.
Az Egyesült Királyság törvényben foglalja, hogy „mindazok az állatok, amelyeknek gerincvelőjük van”, képesek érzelmekre. A törvényben hangsúlyozni fogják, hogy a gerinces állatok is tudatában vannak érzéseiknek és érzelmeiknek, képesek örömöt és vidámságot, szenvedést és fájdalmat érezni.
A Kaliforniai Egyetem két kutatója egy nemrégiben közzétett tanulmányban arról számolt be, hogy számos állatfajnál a játékot kísérő hangadás megfeleltethető a mi nevetésünknek. A nevetésről sokáig azt tartották, hogy csak az ember képes rá, azonban megdőlni látszik ez az elképzelés.
