Esti tükör, 2021. április 6.
A nap híre, hogy elérte a 2,5 milliót a beoltott magyarok száma, így szerdától nyithatnak az üzletek, újraindulhatnak a szolgáltatások – ezt legújabb Facebook-videójában jelentette be Orbán Viktor.
Rusvai Miklós virológus ugyanakkor kockázatosnak tartja a kormány lépését. A harmadik hullám csúcsán talán tényleg túlvagyunk, de szerinte a nyitásnak még nincs itt az ideje: a beoltottak száma helyett inkább a szennyvízvizsgálatok eredményeihez, a járványadatokhoz kellett volna igazítani az enyhítés kezdetét.
Pedig most emberéletekbe kerülhet, ha nem hiszünk a tudománynak. Bauer Zsófia szociológus szerint az első hullám végén a kommunikációban látványosan háttérbe szorultak az orvosszakértők, és a járvánnyal kapcsolatos kommunikáció szinte teljesen a politikusok kezébe került.
Közben most kétszer-háromszor annyi gyerek van kórházban, mint a járvány korábbi szakaszaiban – erről Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója beszélt. Az orvos azt is elmondta, hogy a szövődmények miatt gyerekek is gépi lélegeztetésre szorulnak, de eddig mindenkit sikerült megmenteni. Kollégáival azt tapasztalják, hogy a harmadik hullámban a vírus gyorsabban terjed, és a fertőzöttek között sokkal több a gyerek, olyan is, aki kórházi kezelést igényel: már nem lehet gyerekkorban sem banálisnak tekinteni a járványt.
Reménykeltő, hogy izraeli kutatások szerint működik a nyájimmunitás: a Pfizer/BionTech vakcinája közösségben megvédte azokat is a megfertőződéstől, akik nem voltak beoltva, vagyis a felnőtteknek adott oltás megóvta a velük élő, be nem oltott gyermekeket is. Egy másik kutatás arra a szintén lényeges kérdésre kereste a választ, hogy meddig tart az oltottak védettsége – a Pfizer és a Moderna vakcinája a tapasztalatok szerint legalább hat hónapig immunitást ad. Az AstraZeneca oltóanyagával kapcsolatban ugyanakkor az európai gyógyszerügynökség (EMA) vakcinákért felelős vezetője, Marco Cavaleri azt nyilatkozta, hogy összefüggés van a vakcina és a vérrögök kialakulása között, bár a brit gyógyszerfelügyelet hozzátette, hogy alkalmazásának előnyei messze felülmúlják az esetleges kockázatokat.
Közben a fertőzés kockázatát a világ egyre több pontján szeretnék minimalizálni: hét amerikai egyetem az őszi félévtől kezdve kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltást a hallgatók számára, de Mekkába is csak azok a zarándokok mehetnek el, akik koronavírus elleni oltással vagy a gyógyulást igazoló dokumentummal rendelkeznek.
Ez felveti a vakcianútlevél kérdését, melynek bevezetését jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem támogatja. Margaret Harris, a szervezet szóvivőjének közleménye szerint még nem bizonyított, hogy a védőoltások a fertőzés átadását is megakadályozzák, ráadásul az utazás ilyen korlátozása méltánytalan azokkal szemben, akik valamiért még nem kaphattak védőoltást.
Ez utóbbi szempont nem jelenik meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatában, akik azt szeretnék, hogy a beoltottak korlátozások nélkül élhessék az életüket, hiszen – közleményük szerint – a védettséggel rendelkező lakosság indítja újra a gazdaságot. Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a vállalkozásoknak mentális irányváltásra van szükségük, a kiszámítható és tervezett üzletpolitika mellett. Véleménye szerint makrogazdasági szinten az országra szabott egyedi gazdaságpolitikával alapozható meg a poszt-Covid-korszak sikeressége.
Közben szerdán összeül a a G20 – a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök egyeztetésén kiemelt téma lesz a válságból történő egyenlőtlen kilábalás, és szóba kerül majd a vakcinaelosztás súlyos egyenlőtlensége is. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság például már a lakosság nagy részét beoltotta, messze megelőzve Európát, Ázsiát, Afrikáról nem is beszélve.
Európa átoltottságával kapcsolatban Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy várhatóan szeptember közepére az EU felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltják, mivel a kiszállítandó oltóanyag dózisszáma háromszorosára növekszik az első negyedévhez képest. Véleménye szerint ez az átoltottsági arány már lehetővé fogja tenni a közösségi immunitás kialakulását.
Bizonyos szintű közösségi immunitás eléréséig azonban a digitális oktatás is a mindennapjaink része marad. Radó Péter oktatáskutató ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek szinte teljesen kiesnek az oktatásból, leépül a „sulikultúrájuk”. Csakúgy, mint a munkanélküliek esetében: minél hosszabb ideje él valaki a munka világán kívül, annál nehezebben tud visszailleszkedni.
A visszailleszkedés problémájának felszínre kerülését valószínűsíti a HR Portál friss online felmérése is, amelyben a munkavállalók a “Covid-évről” nyilatkoztak. Minden nyolcadik kitöltőnek felmondtak egy évvel ezelőtti munkahelyén, de a napi irodai bejáráshoz a munkájukat megtartóknak is csak 13%-a térne vissza.
A bejárást valószínűleg vonzóbbá tenné minden munkavállaló számára, ha csak abban a kérdésben kellene döntenie, hogy Voltswagen vagy Volkstesla álljon ki a garázsból… Legtöbbünk számára ez még sci-fi-kategória, ahogyan az is, hogy a Hubble űrteleszkóp a Földtől nagyjából 2100 fényév távolságban készített fotót – a NASA által közzétett felvételen a Hattyú csillagképben található Fátyol-köd látható, és egy nagyjából 10 ezer évvel ezelőtti kozmikus eseményről tanúskodik.
Kicsit közelebbről fotózott a National Geographic stábja: madártávlatból mutatják meg Magyarország legszebb helyeit az Európa a magasból című sorozatban. A műsorban felülről láttatják hazánk elbűvölő természeti és épített értékeit, köztük a főváros büszkeségeinek számító Mátyás-templomot, a Parlamentet és a Széchenyi fürdőt is, de azt, „ki gépen száll fölébe”, nem láthatja, nem hallhatja, hogy hamarosan kezdődik a 41. Budapesti Tavaszi Fesztivál. A rendezvénysorozat legtöbb programja online elérhető és ingyenesen megtekinthető. A kezdésig már csak hármat kell aludni.
