Polgár Judit for president?

A Szemlélek a múlt héten megkérdezte a chatGPT-t, majd a Facebook-követőit, hogy szerintük Sulyok Tamás távozása után ki volna méltó az államfői tisztségre. A mesterséges intelligencia első helyen Polgár Juditot ajánlotta, csakúgy, mint mindjárt az első hozzászóló. Tegnap pedig a miniszterelnök bejelentette, hogy a posztra a nemzetközi sakknagymestert kéri fel. A jelölt sportolói életműve megkérdőjelezhetetlen, személye mégis kérdéseket vet fel.

„A közjogi méltóságok cseréje feltehetőleg alkotmányossági értelemben legalábbis szürke zónában fog történni. (…) Mivel a kérdés megítélése a szakmában is vitatott, a személycserék igazi mércéje alighanem az lesz, hogy a parlament tiszás többsége kiket fog utódként megszavazni. Ha olyan, Sólyom Lászlóhoz vagy akár Mádl Ferenchez hasonló autonóm tényezőket, akik kellőképpen érvényesítik majd a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor az utólag is még legitimebbé teheti a mostani eljárást. Ellenkező esetben Magyar Péter nem kis politikai kockázatot vállal, hiszen amilyen erősen fogadkozik most a jogállam helyreállításán, ha az adott székekbe ő is pártkatonákat ültet, az visszamenőlegesen is hiteltelenítheti jelenlegi ígéreteit.”

A fentieket június 8-án írtuk. Most, hogy a parlament múlt hétfőn megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig szombaton – bár kifejezte egyet nem értését – aláírta az elmozdítását lehetővé tevő jogszabályt, az ország ideiglenes államfője mától Forsthoffer Ágnes házelnök. A parlament egy hónapon belül megválasztja a köztársasági elnök utódját, akinek

két fő feladata kifejezni a nemzet egységét, valamint őrködni az államszervezet demokratikus működése felett.

Múlt kedden ezért kíváncsiságból megkérdeztük a chatGPT-t, hogy ki jöhetne szóba köztársasági elnökként, mire a mesterséges intelligencia – „nem jóslatként, hanem alkalmasság alapján” – kidobott egy listát, az első helyen Polgár Judit nevével. Egy napra rá Facebook-oldalunkon ugyanerről szondáztuk meg olvasóinkat, és a kommentekben több tucat név merült fel, elsőként is Polgár Judité, akiről aztán Magyar Péter tegnap azt írta: megtiszteltetésnek tekintené, ha elvállalná a tisztséget.

A nemzetközi sakknagymestert a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete jelölte, a támogatók között olyan személyekkel, mint Antall György, Baán László, Barabási Albert-László, Kapu Tibor, Kelemen Barnabás, Kepes András, Kulka János, Lovász László, Mácsai Pál, Parti Nagy Lajos, Rubik Ernő és Tóth Krisztina. Közvetlen előzményként Polgár Judit személye akkor keltett figyelmet a közéletben, amikor július elején az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén egy sakkpartiban legyőzte a miniszterelnököt.

Magyar Péter bejelentése még a saját táborában is vegyes fogadtatást kapott. A legtöbben elismerik a jelölt egyedülálló teljesítményét, hozzátéve, hogy egy ilyen világhírű sportoló csak jót tehet Magyarország megítélésének. Emellett lényeges és biztató fejlemény, hogy a Tisza-kormány nem politikust vagy párthoz kötődő személyt javasol államfőnek. Ami tehát a nemzet egységének megtestesítését illeti, napjaink végletesen megosztott Magyarországán Polgár Judit alkalmas lehet arra, hogy legalábbis csökkentse a megosztottságot.

Főleg, hogy személye több szimbolikus üzenetet is hordoz. A sakktörténelem legsikeresebb női sportolója, akit az egész világon megbecsülnek, a legmagasabb magyar állami kitüntetést,

a Szent István-rendet pedig 2015-ben, az Orbán-kormány idején kapta meg,

így személye ellen a Fidesznek sem sok kifogása lehet. Azt sem kell külön hangsúlyozni, hogy – miként a Wikipédia fogalmaz – egy „budapesti zsidó család gyermeké”-nek felkérése milyen erős, nyilván sokak szívét megmelengető gesztus abban az országban, amelyben a vészkorszak 600 ezer áldozatot követelt.

A másik oldalon azonban sokan hangsúlyozzák, hogy Polgár Judit társadalmi, politikai, alkotmányos kérdésekben járatlan, legalábbis ezen a téren a nézetei nem ismertek. Márpedig a minden korábbinál nagyobb parlamenti többséggel rendelkező Tisza-kormány már többször is jelét adta, hogy a következő években nagy szükség lehet a következetes államfői kontrollra. A kritikusok szerint viszont attól, hogy valaki kiváló sakknagymester, még nem garantált, hogy az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés is a vérében van.

Hirdetés

Nem mintha attól kellene tartani, hogy Polgár Judit a Sándor-palotában majd a Tisza-párt bábjaként tevékenykedne; a saját jogán tekintélyt kiérdemlő sportolóról ennél sokkal nagyobb autonómiát érdemes feltételezni. Mégis, a politikai járatlanság akaratlanul is hozhat olyan helyzeteket, amelyekkel egy eleve közéleti beállítottságú államfő jobban meg tud birkózni. Még akkor is, ha a köztársasági elnök stábjának szakemberei minden olyan területet lefednek, ahol döntéseket kell hozni.

A jelölés legrosszabb üzenete mégsem ez.

Hanem az a tény, hogy még 24 óra sem telt el a Sulyok Tamás távozásához vezető alkotmánymódosítás aláírása óta, Magyar Péter máris bejelentette Polgár Judit személyét, pedig a kérdést egy nappal korábban még társadalmi vitára bocsátotta. A nagy sietség, kettejük korábbi sakkpartijával együtt, az előre lejátszott mérkőzés gyanúját kelti, ami főleg azok után nem néz ki jól, hogy a kormányfő előszeretettel hangsúlyozza: az ilyen döntések immár nem „füstös szivarszobákban” születnek. (A rossz üzenetet csak tetézte, hogy miután Magyar Péter Facebook-oldalán a hozzászólók többsége bírálta a döntést, egyszerűen lezárták a kommentelési lehetőséget.)

Ha tehát Polgár Judit lesz a következő államfő, jelölésének körülményei rá fogják nyomni bélyegüket a tevékenységére. Ezzel együtt személye olyan sötét ló, amely okozhat meglepetéseket a fenntartásokat hangoztatóknak, így megvan rá minden esély, hogy kompetens, a helyzethez felnövő közjogi méltóság lesz belőle.

Lényeges körülmény továbbá, hogy Magyar Péter szavai szerint megbízatása csak az új alkotmány 1-2 éven belül történő elfogadásáig tart, ilyen értelemben tevékenységét ideiglenes köztársasági elnökként fogja végezni. Ha pedig hinni lehet a miniszterelnöknek, a megújult alaptörvény hatályba lépése után közvetlen választást tart az ország. Meglehet, az is szempont volt, hogy erre az átmeneti időre nem volna szerencsés olyan fajsúlyosan közéleti karakterű személyt választani, aki a szokásos ötéves mandátum felét sem tudja kitölteni. De ennek megítéléséhez már olyan sok lépésre előre kellene gondolkodni, illetve látni, amire talán egy sakknagymester sem képes.