Győzelmük esetén mit módosítanának a jelenlegi egyházügyi szabályozáson, és mit hagynának változatlanul? A választásokon induló pártoknak 11 kérdést küldtünk, hogy azok alapján vázolják fel elképzeléseiket. A Tisza Párt és a Mi Hazánk után harmadikként a Demokratikus Koalíció válaszait közöljük.
A kormányzati szerkezetben hol, melyik minisztériumban, milyen jogállású egységben tervezik kezelni az egyházi ügyeket?
Az egyházi ügyek kezelése megszűnik önálló, ideológiai alapú kormányzati területnek lenni. A lelkiismereti és vallásszabadság védelme az Igazságügyi Minisztérium emberi jogi területéhez kerül, amely kizárólag törvényességi felügyeletet gyakorol. Az egyházak által fenntartott intézmények szakmai irányítása és ellenőrzése a területileg illetékes szakminisztériumok (egészségügy, oktatás, szociális ügyek) feladata lesz, mindenféle megkülönböztetés vagy külön eljárás nélkül.
Győzelmük esetén mi lenne az első meghatározó egyházpolitikai intézkedésük?
Szekuláris alkotmányozás: az új alkotmányban megszüntetjük az egyházi értékekre való hivatkozást, és végleg felszámoljuk azt a gyakorlatot, amely a politikai döntéshozatalt és a jogalkotást az egyházi erkölcsi tanításoknak rendeli alá, garantálva, hogy a Magyar Köztársaság az egyetemes emberi jogok talaján álljon.
Azonnali hatállyal moratóriumot hirdetünk minden olyan állami ingatlanátadásra, amely ingyenes juttatásként, nem közvetlen kárpótlási igényen alapulva kerülne egyházi tulajdonba. Ezzel párhuzamosan helyreállítjuk a politikai okokból jogfosztott közösségek, így a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházi státuszát, véget vetve a hitbéli meggyőződés alapján történő politikai üldöztetésnek.
Terveznek-e változtatást az egyházak bejegyzéséről szóló jelenlegi rendelkezésekben, melyek szerint a vallási közösségek státuszáról az Országgyűlés dönt?
Igen, a politikai döntéshozatalt teljes mértékben kiiktatjuk. A vallási közösségek elismerése nem lehet parlamenti szavazás tárgya. A bejegyzési folyamatot visszautaljuk a független bíróságok hatáskörébe, ahol kizárólag alkotmányos és törvényi feltételek alapján dőlhet el egy közösség jogállása, politikai részrehajlás nélkül.
Terveznek-e módosítást az szja egyházaknak felajánlható egy százaléka terén?
Alapvetően alakítjuk át a rendszert a civil szféra és a munkavállalói érdekvédelem megerősítése érdekében. Megszüntetjük az egyházak számára elkülönített külön 1%-os keretet. Ehelyett egy egységes, összesen 3%-os felajánlási rendszert vezetünk be, amelyet az állampolgárok szabadon oszthatnak meg egyházi, civil (alapítványi) és szakszervezeti célok között. Ezáltal a vallási közösségeknek a civil szervezetekkel azonos versenyben kell meggyőzniük a polgárokat tevékenységük hasznosságáról, megszűnik az automatikus állami kiegészítés és a privilegizált helyzet.
Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek következetessé, a mindenkori kormányok politikai szándékaitól függetlenné tennék az egyházak költségvetési finanszírozását?
A finanszírozást a teljes szektorsemlegesség alapjára helyezzük. Megszüntetjük az egyházi intézményeknek járó „kiegészítő normatívát” és minden egyéb bújtatott költségvetési támogatást. Az egyházi fenntartók kizárólag az elvégzett közfeladat után kaphatnak támogatást, pontosan ugyanakkora összeget, mint az állami vagy önkormányzati intézmények. Minden ezen felüli hitéleti vagy működési költséget az egyházaknak saját forrásból, adományokból vagy a 3%-os felajánlásokból kell fedezniük.
Hogyan tervezik lezárni a történelmi egyházak kárpótlásának folyamatát?
Végleges zárlatot hirdetünk. A rendszerváltás óta eltelt évtizedek elegendőek voltak a jogos igények rendezésére. Végleg lezárjuk a kárpótláson felüli ingyenes állami ingatlanjuttatások gyakorlatát. Felülvizsgáljuk az örökjáradékok rendszerét is, törekedve egy egyszeri kifizetéssel történő lezárásra, amely megszünteti a költségvetés örökös terhelését és az egyházak függőségét az államtól.
Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek megteremtik az egyházak önfinanszírozását, vagy legalábbis nagyobb teret nyitnak neki?
Igen, az egyházaknak fokozatosan önfenntartóvá kell válniuk. Megszüntetjük az egyházi üzleti vállalkozások (pl. borászatok, szállodák, ingatlanbefektetések) adómentességét; ezeknek a piaci szereplőkkel azonos feltételekkel kell adózniuk.* Az állam csak a szociális, oktatási vagy egészségügyi alapfeladatokat finanszírozza, a hitéleti luxusberuházásokat nem.
Önök szerint a közfeladat-átvállalás keretében az egyházak jelenleg túl sok/elegendő/túl kevés intézményt működtetnek?
Határozott álláspontunk, hogy az egyházak jelenleg túl sok intézményt működtetnek, ami súlyosan korlátozza az állampolgárok jogait. Sok térségben megszűnt a választás szabadsága: a szülők vagy az idősellátásra szorulók kénytelenek egyházi intézményt igénybe venni, mert az állam átjátszotta a szolgáltatást. Ez sérti a világnézetileg semleges közszolgáltatáshoz való jogot. Megállítjuk az intézmények további átadását, és ahol a lakosság igényli, visszaállítjuk az állami vagy önkormányzati fenntartást.
Terveznek-e változtatást a kötelezően választható hittan-/etikaoktatás terén?
Igen. Az állami iskolákban megszüntetjük a kötelezően választandó hit- és erkölcstan tantárgyat. Az etika mint világi tárgy marad a tantervben, a hitoktatás azonban kikerül a kötelező órakeretből. A vallásos nevelés magánügy, amelynek az egyházi közösségi terekben, nem pedig a közpénzből fenntartott állami iskolákban van a helye.
Terveznek-e változtatást az olyan szervezetekkel kapcsolatban, amelyek vallási tevékenységet folytatnak, ám jelenleg nem számítanak állami szempontból egyháznak?
Felszámoljuk a diszkriminatív „bevett egyház” kategóriát. Minden békés vallási közösség bírósági úton regisztrálhat, és hitéleti tevékenységében egyenlő méltóságot élvez. Állami forráshoz azonban kizárólag szigorúan ellenőrzött szociális vagy humanitárius közfeladat elvégzése után juthatnak, mindenféle ideológiai kiváltság nélkül.
A fentieken kívül terveznek-e valamilyen jelentős változtatást az elmúlt 16 év egyházpolitikájához képest?
● Ingatlan-visszavétel: felülvizsgáljuk az elmúlt években ingyenesen átadott állami ingatlanok használatát. Ahol nem zajlik igazolható és széles körű közösségi tevékenység, ott az ingatlant visszavesszük közösségi (állami vagy önkormányzati) tulajdonba.
● Szigorú gyermekvédelem: az egyházi intézményekben történt visszaélések esetén az egyházi személyekre is kiterjesztjük a legszigorúbb büntetőjogi felelősséget és feljelentési kötelezettséget; a belső egyházi vizsgálat vagy a titoktartás nem mentesíthet az állami igazságszolgáltatás alól.
● Vatikáni szerződés: kezdeményezzük a Szentszékkel és más egyházakkal kötött nemzetközi szerződések felülvizsgálatát és módosítását, hogy azok megfeleljenek a modern, szekuláris köztársaság és az igazságos közteherviselés elveinek.
* Ha egy vallási közösség egyházi jogi személyként indít üzleti vállalkozást, akkor valóban élvez kedvezményeket. Ha viszont külön gazdasági társaságot alapít, akkor az általános vállalati jog vonatkozik rá, és ez esetben nem kap adómentességet. Példa erre is, arra is van. (A szerk.)
(A többi párt válaszait is várjuk. Amint megérkeznek, közöljük őket is.)
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
