Esti tükör, 2021. május 4.
Dermesztő reggelre ébredtünk – megdőlt a napi hidegrekord. 1914 óta egyetlen év ötödik hónapjának negyedik napján sem mértek még ilyen alacsony hőmérsékletet, mint ma reggel Zabaron: a 3,4 Celsius-fok egy tizeddel volt hűvösebb a Nyíregyházán közel egy évszázaddal ezelőtt mértnél.
Idén már az április is szokatlan hőmérsékleti értékeket produkált: 2,5 Celsius-fokkal volt átlagosan hidegebb az előző évinél. Ez betett a rezsinek is: 200 millió köbméterrel több gáz fogyott, mint tavaly ilyenkor.
Ma, Tűzoltók Világnapján Szent Flórián védenceit, a láng és füst lovagjait köszöntjük, akik évszázadok óta kockáztatják életüket a legkeményebb természeti csapások és katasztrófahelyzetek közepén is.
A legfrissebb adatok szerint a regisztráltak 80 százalékát már beoltották, az új fertőzöttek száma ezer alá csökkent, a vírus reprodukciós tényezője ötödik napja 0,76 százalék – Kásler Miklós szerint lecsengőben van a harmadik hullám.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ jelzése szerint ugyanakkor megtörhet a járvány visszaszorulása. A 17. héten ugyanis a szennyvízminták koronavírus eredményei erős ingadozást mutatnak, a korábbi heteket jellemző csökkenés megállt. Budapest északi és déli szennyvíztisztító ellátási területén, valamint Debrecenben és Szolnokon ismét emelkedett a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag mennyisége, Egerben, Kaposváron, Pécsett, Székesfehérváron és Tatabányán viszont csökkent.
És ha már a megyéknél tartunk – egyben a 19-ből már 80%-os az átoltottság. Komárom-Esztergom megyében a Honvédelmi Minisztérium oltóbusza segíti a lakosság immunizálását, a rendelkezésre álló vakcinák mennyisége pedig lehetővé teszi, hogy minden regisztrált megkaphassa a koronavírus elleni oltást.
Eközben a legfrissebb statisztikákból az is kiderül, hogy Budapest kivételével minden megyében több gyerek született tavaly – a dobogó legfelső fokán Tolna megye található, amelyet Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ, mindenhol tíz százaléknál nagyobb szülésszám-növekménnyel. Egyre több baba jön világra Magyarországon: olyannyira megállni látszik a születésszámban 2017 óta beállt csökkenő tendencia, hogy 2019-hez viszonyítva 2020-ban három százalékkal több, összesen 92.233 baba született.
A „másik” oldalon viszont szomorú adatok állnak: idén márciusban 40 százalékkal többen haltak meg, mint tavaly ilyenkor, az első negyedévben pedig 22 százalékkal ugrott meg a halálozás. Az elmúlt hetek koronavírus-adatai alapján ez nem meglepő, és látható az is, hogy az áprilisi adatok még rosszabbak lesznek.
Ebben minden bizonnyal része van annak is, hogy volt olyan kórház, ahol az intenzív osztályon lévők 80 százalékát elveszítették. Erről Kásler Miklós beszélt, aki szerint ez rendkívüli terhelést jelentett az egészségügyi dolgozóknak.
A súlyos teher elviselésében segíti a kórházban dolgozókat Eszlényi Ákos, aki evangélikus lelkészként és lelkigondozóként sok beteget készített már fel utolsó útjára. Azt mondja, a halálos ágy mellett Jézus mondata valósággá válik: „az Isten országa közöttetek van”. Eszlényi Ákos szerint kívülállóként a legtöbb, amit tehetünk, hogy a szavainkkal, a jelenlétünkkel, a figyelmünkkel éreztetjük: „Nem vagy egyedül!” Mert hát végső soron a krisztusi ajándékunk az, hogy reménységünk lehet: nem a halálra, hanem az Életre készülünk.
Az életre készülnek a ma matematikából írásbeli érettségit tett diákok is. Átfogónak, megoldhatónak, de a tavalyinál valamelyest nehezebbnek találták feladatokat az igazgatók, a szaktanárok és a diákok egyaránt.
„Mindannyian törekedhetünk arra, hogy megváltoztassuk a világot, s megpróbálhatjuk jobbá tenni azáltal, hogy toleránsabbá alakítjuk, de ha azon vagyunk, hogy átalakítsuk az emberi természetet, akkor Isten helyét foglaljuk el” – ezek Sigitas Tamkevičius jezsuita bíboros szavai, aki élesen bírálta az ellaposodóban lévő és a kritikus vélemények elnémítására hajló mai kultúrát. „Attól tartok, tíz-tizenöt év múlva az Egyház lesz az egyetlen intézmény, amely védelmezni fogja a demokráciát, mert mindenki más vissza fog riadni attól, hogy olyasmit mondjon, amire rá lehet nyomni a gyűlöletbeszéd pecsétjét. A mai kultúra, amelyet a felelőtlen média is támogat, tele van ócskaságokkal, s azt a látszatot kelti az emberekben, hogy az egész élet a pénzről, a szórakozásról, a sportról és a sörről szól” – mondta a 82 esztendős bíboros.
Karikó Katalin most valószínűleg a világ legismertebb élő magyar tudósa. A BioNTech alelnökének eredményein alapszik a Pfizer és a Moderna vakcinája, neve a Nobel-díj esélyesei között is megjelenik, hétfőn az MTA közgyűlésén tartott ünnepi előadást. A magyarországi védekezéssel kapcsolatos szélsőséges megnyilvánulások kapcsán azt mondta, hogy „a tudományban is van, hogy ugyanarra nézünk, de mást látunk benne. A tudományban az a jó, hogy ezeket megbeszéljük, és a vita a tudományos fejlődés alapja. … Akik csőlátással gondolkodnak, képtelenek odafigyelni, hogy a másik véleményben is van valami, nem látják, hogy lehet, hogy a kormánynak és az ellenzéknek is igaza van. Én csak biokémikus vagyok, de jó lenne, ha lenne valódi párbeszéd.”
És ha párbeszéd, és beszéd… Ma a világon közel 7139 nyelv található, mégis sok nyelvész, író, a tudományos világ és a művészet több képviselője állítja, hogy magyar a világ egyik leggazdagabb, és legkifejezőbb nyelve, sőt van, aki szerint a mi anyanyelvünk “az emberi logika csúcsterméke”.
