Esti tükör, 2021. április 26.
„Mindenkinek szól, akinek van hite és bátorsága, hogy megtalálja a jóságot önmagában, és másokban, bármilyen nehéz is ez” – ezt Chloé Zhao mondta, amikor átvette a legjobb filmért járó Oscar-díjat vasárnap Los Angelesben. A kínai származású Zhao A nomádok földje című alkotása az Amerika nyugati tájain vándorló emberek életét mutatja be.
A jóságot, a jót nehéz megtalálni abban, hogy néhány hónap alatt olyan alapvető anyagok ára szállt el 40-50, de akár 100 százalékot is meghaladó mértékben is, amelyeket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak. Emiatt drágulni fog a kenyér, tej, tojás, hús, üdítő, ásványvíz – a sort hosszan lehet még folytatni, pénztárcánkon érezni meg majd nyár elején fogjuk.
Érezni fogjuk a járványügyi adatok 1-2 százalékos romlását – ezt Rusvai Miklós víruskutató mondta a terasznyitás kapcsán, hozzátéve, hogy két-három hét múlva a kórházban lévők átlagéletkora is csökkenhet.
Kemenesi Gábor virológus szerint nagy baj lehet a nyitásból, mert nem buliként, hanem felelősségként kellene megélni. Főleg azoknak, akik még nincsenek beoltva, mert ők továbbra is veszélyben vannak, és kórházba is kerülhetnek.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Zacher Gábor toxikológus, a hatvani kórház főorvosa: óriási felelőtlenségnek tartja azt, ahogyan a kerthelyiségeket, teraszokat ellepte a tömeg – szerinte a féktelen bulizás hatásait két hét múlva fogja megérezni az egészségügy.
„A kórházakban az egy éve szabadságra nem menő egészségügyiek isszák meg a levét” – ezt Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője mondta a terasznyitás kapcsán, hozzátéve, hogy „meglesz a böjtje annak, ahogyan a maszktalan tömegek rászabadultak a városra”.
Közben jelentősen csökkent a koronavírus koncentrációja a szennyvízben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapja szerint területi eltérések ugyan továbbra is tapasztalhatóak, emelkedés már csak Debrecenben figyelhető meg.
A koronavírus-fertőzésen átesettek hozzávetőlegesen 30 százalékánál figyelhető meg poszt-Covid szindróma, és többségük mentális tünetekkel is küzd. Mostanra vált az is világossá, hogy az egészségügyi dolgozók extra terhelése nem csupán átmeneti, hanem még hónapokkal a veszély elmúltával is meg kell küzdeniük vele. A koronavírussal kapcsolatos klinikai vizsgálatok eddig főként a betegség akut szakaszára koncentráltak, az idő előrehaladtával azonban egyre több mindent tudunk meg a fertőzést követő hetekről, hónapokról is, amikor szintén jelentkezhetnek tünetek.
Közben Karikó Katalin korrigálta a kormány vakcinák hatékonyságával kapcsolatos táblázatát. A közelmúltban Széchenyi-díjjal kitüntetett biológus, biokémikus, a Pfizerrel közös vakcinát kifejlesztő BioNTech alelnöke szerint félrevezető és hiányos volt az adatok közlése.
UNICEF Magyarország gyermekjogi vezetője szerint a pandémia alatt veszélybe kerültek a gyermekjogok is. Szlankó Viola elmondta, hogy az iskolabezárások világszerte súlyos következményekkel járhatnak: vannak olyan országok, ahol ha a gyerekek egy évig nem járnak iskolába, magas a kockázata annak, hogy gyerekházasságba vagy gyerekmunkába kényszerítik őket, de a fejlett országokban is hátrányba kerülnek azok, akik akár csak pár hónapig nem járhatnak iskolába.
A Szellemi Tulajdon világnapján Pomázi Gyula, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke elmondta, hogy rengeteg jó magyar ötlet van, de sokszor külföldieket teszünk milliárdossá ezekkel. Magyarország világviszonylatban mérsékelt innovátornak számít.
Egy 17 éves pannonhalmi gimnazista innovációja azonban akár áttörést is hozhat a rákkutatásban. Seitz Erik – aki a Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának legfiatalabb tagja – naponta akár öt órát is fordít a daganatos megbetegedések és gyógymódjaik kutatására. Felfedezése szerint elméletileg leállítható az áttétek képződése a daganatos megbetegedéseknél. Hogy a fiú felfedezése a gyakorlatban is működik-e, hamarosan egy biotechnológiai cég is megvizsgálja.
A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) pedig a kertészkedés jótékony hatásait vizsgálta. Arra jutottak, hogy a rendszeres kertészkedés javítja a mentális és fizikai jólétet; a mindennap kertészkedők stressz-szintje 4,2 százalékkal alacsonyabb, mint azoké, akik egyáltalán nem kertészkednek. A tanulmány kitér arra is, hogy a kertészkedés javítja a közérzetet, illetve ugyanolyan pozitív hatást gyakorolhat, mint az erőteljes testmozgás (pl. kerékpározás, futás). A kutatás szerint a heti két-három alkalomnyi kertészkedés már jobb közérzethez vezet.
Közben a Margit híd pesti hídfőjénél hamarosan elkészül a Hableány-tragédia emlékműve. A két évvel ezelőtti baleset huszonhét áldozatot követelt és megrázta Magyarországot és Dél-Koreát is.
