Esti Tükör, 2021. szeptember 9.
Karikó Katalin a tudomány Oscar-díjának számító Breakthrough-díjat kapott. Neki és Drew Weissmannak együtt ítélték oda az elismerést az mRNS-vakcinák technológiájának alapját megteremtő kutatási eredményeikért. „A Pfizer-BioNTech és a Moderna által fejlesztett innovatív vakcinák, amelyek hatásosnak bizonyultak a koronavírus ellen, Karikó Katalin és Drew Weissman több évtizedes munkásságára épültek. Az orvostudomány szkepticizmusa ellenére meg voltak győződve az mRNS-terápiák ígéretéről, és olyan technológiát alkottak, amely nemcsak nélkülözhetetlenné vált a koronavírus elleni küzdelemben, de reményt nyújt a jövőbeli vakcinákra és gyógymódokra nézve is, olyan különböző betegségek esetében, mint a HIV, a rák, vagy az autoimmun és genetikai betegségek” – írja a Breakthrough-díjat odaítélő alapítvány közleménye.
Közben a járvány elleni intézkedések világszerte egyre inkább arról is szólnak, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez vagy tevékenységek végzéséhez kötelezővé teszik az oltást. Így például az Amerikai Egyesült Államokban minden szövetségi dolgozónak kötelező lesz felvennie a koronavírus elleni oltást. Hasonló intézkedést hoztak az egészségügyi dolgozókra vonatkozóan Görögországban is, akik most több, szerintük alapvető jog megsértése miatt pert indítottak az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt.
Hazánkban legutóbb a SOTE jelentette be, hogy „azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat”. Az egyetem a döntést azzal indokolja, hogy az orvos- és egészségtudományi képzés elképzelhetetlen gyakorlati oktatás nélkül. Ilyenkor a hallgatók a gyógyszertárakban, a betegágyak vagy sérült emberek mellett tanulnak és vesznek részt az ellátásban,így „nem megengedhető és az elsősök fogadalomtételével összeegyeztethetetlen, ha veszélyeztetik kiszolgáltatott embertársaikat azzal, hogy nem tesznek meg mindent saját és környezetük védelme érdekében”.
Bocsánatot kért az egykori afgán elnök Afganisztán lakosságától, amiért elmenekült. Asráf Gáni, egykori afgán elnök, aki a tálibok Kabulba való betörése miatt elhagyta az országot és az Egyesült Arab Emirátusokba távozott. Gáni közleményében úgy fogalmazott: nem volt más választása, mint elhagynia az országot, hogy elkerülje a széleskörű erőszakot. Közben az új, tálib kormány további jogokat von el a nőktől, betiltja az előzetes engedéllyel nem rendelkező tüntetéseket, és igyekszik eltitkolni az új vezetéssel kritikus megnyilvánulásokat.
Megkezdődött a francia igazságszolgáltatás legnagyobb terrorpere, mely várhatóan kilenc hónapig tart majd. A per tárgya a Párizsban és annak környékén 2015 novemberében elkövetett, 130 ember halálát követelő merényletsorozat. A formális okot a merényletsorozatra az jelentette, hogy a Charlie Hebdo nevű lap Mohamed prófétáról közölt karikatúrákat. Amiatt 2015 januárjában terrortámadást intéztek a szerkesztőség ellen, majd több helyszínen tovább folyt az öldöklés. Az üggyel kapcsolatban a Le Monde vezércikke hangsúlyozza: „a demokráciának észszerű és felelősségteljes választ kell adnia a terrorizmusra”.
