„A keresztény vállalkozó keresztje a vagyonszerzés”

Egy vállalkozás nem hisz és nem imádkozik. De a tulajdonosa, a jogi személy mögött álló ember személyes értékrendje mégiscsak átszűrődik a cégébe. Április 24-én ismét Budapesten találkoznak a keresztény vállalkozók, s ez alkalmat ad egy rövid elmélkedésre arról, hogy miért nem lehet kettős identitásunk: nem keresztények és vállalkozók, hanem keresztény vállalkozók vagyunk. Az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia főszervezője, Sipos Zoltán írása.

Megváltozik egy vállalkozó magatartása, amikor felismeri, hogy a cége nem kizárólag a sajátja, hanem tekinthet rá Isten ajándékaként is. Mire szolgál ez az ajándék, mire használom a vállalkozói utat, amelyet járok?

A pénzkeresés még nem bűn

Keresztény vállalkozóként óhatatlanul is „kettős lojalitás” között találjuk magunkat: üzleti érdek és hitbéli elköteleződés között. Ez a kettősség nem szükségképpen konfliktusforrás, hanem folyamatos emlékeztető arra, hogy a vállalkozásunk eszköz, nem cél. Eszköze lehet a jó sáfárrá válásnak, és ajtót nyithat arra, hogy környezetünkre hatást gyakorolva belső értékrendünk szerint szolgáljon. A vállalkozó keresztje a vagyonszerzés, mely a kísértések egyik legősibb formája, mégis a sikeres cég jelentette felelősség és kihívások egyben lehetőséggé is válhatnak: a szolgáló vezető adva kap kollégáitól és ügyfeleitől.

Ha a vagyongyarapítás csak a saját érdekeinket és önös célunkat szolgálja, a vagyonnak mindig híja marad, a luxus üldözése pedig lelki hiányokat okoz. De akit betöltött a bizonyosság, hogy Isten gyermekeként a legnagyobb ajándék, az üdvösség elérhető a számára, a pénzkeresést már nem végső célként, hanem eszközként ismeri majd fel.

A vállalkozás egy, a földi életünkben létező gazdasági elem, de keresztényként ezen túlmutatóvá válik: a hívő vállalkozó tudja, hogy tevékenysége az örökkévalóság távlatában nyer valódi jelentőséget.

Egy vállalkozói konferencia képei

1 a 13

Együtt vagyunk erősek

A keresztény vállalkozók egyik legfontosabb – és gyakran alábecsült – erőforrása éppen ez a közösségi vonatkozás. Miközben az üzleti világ gyakran magányossá teszi a döntéshozókat, az értékrendbeli közösség különleges, erős védőhálót képes alkotni.

Nem az egyházi vezetők feladata a mindennapok adózási, emberi erőforrási vagy üzleti kérdéseiben irányt mutatni. A hívő keresztények közösségként mutathatnak utat egymásnak, és összefogva segíthetik ki egymást a gazdaságilag nehezebb időszakokban is.

Keresztény vállalkozónak lenni bizonyos értelemben paradox helyzet. A kereszténység alapvető tanítása a világ iránti radikális elköteleződés – ugyanakkor annak radikális meghaladása is. „Nem a világból valók vagytok…” – ismerjük a bibliai üzenetet, miközben vállalkozóként napi szinten mégis épp ebben a világban kell bizonyítanunk.

Ha a vállalkozásunkra sajátságos lelkigyakorlataként tekintünk, akkor a Keresztény Vállalkozói Konferencia különleges „istentisztelet”. Ezért találkoznak április 24-én egymással a keresztény vállalkozók.