Esti Tükör, 2021. július 28.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és az amerikai járványügyi hatóság is olyan ajánlást tett közzé, amely szerint a COVID-19 betegséget okozó koronavírus ellen beoltott embereknek továbbra is célszerű maszkot viselni. Míg a WHO szerint mindenhol érdemes elővigyázatosnak lenni, a CDC elsősorban a zárt közösségi terekben ajánlja a maszkviselést, azokon a helyeken, ahol a fertőzések száma újra emelkedőben van.
Közben a Nemzeti Népegészségügyi Központ kiadta a heti szennyvízadatokat, és az eredmények nem biztatóak: hét városban emelkedésnek indult a koronavírus szennyvízben mért koncentrációjának szintje. A szakértők és a kormányzat hetek óta beszélnek már a negyedik hullámról – Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kb. két hete említette, hogy a reprodukciós szám (vagyis hogy egy ember hány másikat fertőz meg) egy környékére emelkedett.
Egy új tanulmányban több mint 10 ezer vezető kutató arra figyelmeztet, hogy gyengülnek a Föld életjelei. A szakértők két évvel ezelőtt szólították fel a világ kormányait: nyilvánítsák ki, hogy globális klímavészhelyzettel állunk szemben. A szerzők most úgy látják, hogy a vezetők kudarcot vallottak abban, hogy a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozzanak. zek között szerepel az üvegházhatású gázok koncentrációja, a gleccserek vastagsága és az erdőirtás is.
Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban: hiába emelkedik folyamatosan az átlagkereset, a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Mindezt csak tetézi, hogy a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének ezeken a településeken élők még inkább ki vannak szolgáltatva.
A Medián kutatása szerint a szavazókorú népesség 83 százaléka azt szeretné, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon, és mindössze 11 százaléka lépne ki. A felmérésből kiderül, hogy az uniós tagságról pártpreferenciától függően hogyan döntenének a szavazók, de megkérdezték a résztvevőket a „pedofiltörvényről” is, amely komoly vitákat generált júniusi elfogadása óta itthon és külföldön egyaránt.
Megvan a második aranyérmünk Tokióban: Milák Kristóf 2,5 másodperces előnnyel győzött 200 méter pillangóúszásban, Kenderesi Tamás pedig negyedikként ért célba. Tóth Krisztián a cselgáncsozók 90 kilogrammos mezőnyében bronzérmet szerzett, és a férfi kardcsapat is a dobogó harmadik fokára állhatott fel.
Miközben a tokiói olimpián egyre bővül az érmeket szerző magyar sportolók száma, a világban számos tudományos diákolimpia is zajlik, amelyeken a magyar fiatalok is kiemelkedő eredményeket értek el: a júliusban megrendezett három tudományos olimpián összesen 15 érmet szereztek a magyar diákok.
