„Államhívő Egyházat nem alapítanánk” – íme, a Kutyapárt egyházpolitikai programja!

Győzelmük esetén mit módosítanának a jelenlegi egyházügyi szabályozáson, és mit hagynának változatlanul? A választásokon induló pártoknak 11 kérdést küldtünk, hogy azok alapján vázolják fel elképzeléseiket. A Tisza Párt, a Mi Hazánk és a DK után a Magyar Kétfarkú Kutya Párt válaszait közöljük.

A kormányzati szerkezetben hol, melyik minisztériumban, milyen jogállású egységben tervezik kezelni az egyházi ügyeket?

Fontosnak tartjuk az állam és egyház szétválasztását és ugyanígy a vallásszabadság védelmét. A nemzetközi gyakorlat sokszínű a tekintetben, hogy milyen jogállású egységben kezelik az egyházi ügyeket. A leggyakoribb modell szerint az egyházzal kapcsolatos feladatok a belügyi vagy igazságügyi tárca részeként jelennek meg. Egyházügyi Minisztériumot és Államhívő Egyházat nem alapítanánk, habár nekik biztos sok 1%-os felajánlás jönne. Nem szeretnénk egyházközponti hivatalokat feleslegesen finanszírozni, de szeretnénk, ha a gyülekezetek mint helyi közösségek bátran szolgálnának az állam partnereként is elhívásuk szerint. „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a Fideszt a ti mennyei Atyátokat.” (Mt.:5–16)

Győzelmük esetén mi lenne az első meghatározó egyházpolitikai intézkedésük?

Ha megnyernénk a választást, gyanús lenne, hogy bibliai csoda történt, mi „csak” a parlamentbe szeretnénk jutni, és ha ez sikerül, kiegyenlítenénk a finanszírozási különbségeket az oktatási és a szociális szféra intézményeiben, és szektorsemlegessé tennénk azt.

Terveznek-e változtatást az egyházak bejegyzéséről szóló jelenlegi rendelkezésekben, melyek szerint a vallási közösségek státuszáról az Országgyűlés dönt?

Az állam és egyház szétválasztásához szükséges, hogy az egyházak működése ne politikai akarattól függjön, azaz a vallási közösségek státusza ne politikai döntés legyen.

Terveznek-e módosítást az szja egyházaknak felajánlható egy százaléka terén?

A részvételiség erősítése érdekében megnövelnénk és rugalmasabbá tennénk a szja-felajánlásokat. Eszerint az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk 3%-áról (1+1+1) rendelkezhetnének egyházak vagy civil szervezetek vagy közművelődési intézmények számára, akár ugyanannak a szervezetnek felajánlva mind a 3%-ot. Szóval igen.

Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek következetessé, a mindenkori kormányok politikai szándékaitól függetlenné tennék az egyházak költségvetési finanszírozását?

„Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! “ (Fil.: 4:8)

A politikai szándékú egyházfinanszírozás nem felel meg a fenti kritériumoknak. Az állami forrásokat a legszigorúbb transzparencia mellett szeretnénk az egyházaknak nyújtani, ahogy a civil szervezeteknek is. Az adományok és az szja-visszatérítések jelentik a szabadon felhasználható egyházi forrásokat.

Hogyan tervezik lezárni a történelmi egyházak kárpótlásának folyamatát?

A meglévő szerződések és megállapodások szerint, az átláthatóság biztosításával. A nem történelmi egyházak kárpótlásáról is gondoskodnánk, a Magyar Evangéliumi Testvérközösségnek például sokkal tartozik a mindenkori állam és a magyar társadalom is. Továbbá elkötelezettek vagyunk a kihasználatlan egyházi ingatlanok ügyeinek méltányos, de gyors rendezésében is. Mindazonáltal: „Nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren!” (1Pét.1:18)

Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek megteremtik az egyházak önfinanszírozását, vagy legalábbis nagyobb teret nyitnak neki?

Az állam és egyház szétválasztásához szükség van arra, hogy az egyházak önfinanszírozása nagyobb mértékű legyen. Ezt segíti a szja-felajánlás mértékének növelése, amely a hívek döntése alapján 1%-ról akár 3%-ra is nőhet. Ugyanezt segítheti az egyházi vállalkozások és általában a társadalmi vállalkozások támogatása. Utóbbi az egyház által végzett karitatív vagy szociális munka üzleti alapokra helyezését és ebből jövedelemszerző tevékenység folytatását segítené. Valamint szeretnénk bátorítani az egyházakat: „Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk?” (Máté 6:26)

Hirdetés

Önök szerint a közfeladat-átvállalás keretében az egyházak jelenleg túl sok/elegendő/túl kevés intézményt működtetnek?

Az állam a számára nehezen megoldható ügyeket (az oktatás és a szociális szféra esetében) kiszervezte az egyházaknak. Ez problémás a világnézeti sokszínűség biztosítása szempontjából, miközben a szegregációt erősítette, és kiszolgáltatottá tette az egyházakat az államnak, hiszen ezen intézmények működtetése állami források nélkül nem lehetséges. Továbbá az intézmények fejlődéséhez szükséges egészséges versenyt is felszámolta. Ezt a modellt az érintettek részvételével újra kell gondolni és úgy átalakítani, hogy az a társadalom érdekét szolgálja, a hívők és a nem hívők érdekeinek figyelembevételével. A billegő hívőkről nem is beszélve.

Terveznek-e változtatást a kötelezően választható hittan-/etikaoktatás terén?

A hittan oktatását visszahelyeznénk az egyház keretei közé, kiemelve a kötelező iskolai tantárgyak közül, az etika pedig szakmai egyeztetést követően más tárgyakba épülne be. „Legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek.” (1Pét.: 3:15–16)

Terveznek-e változtatást az olyan szervezetekkel kapcsolatban, amelyek vallási tevékenységet folytatnak, ám jelenleg nem számítanak állami szempontból egyháznak?

A kérdéssel az érintettek véleményének megismerése után tervezünk foglalkozni. A Magyar Evangélikus Testvérközösség iránt érzett szolidaritásunknak fentebb már hangot adtunk.

A fentieken kívül terveznek-e valamilyen jelentős változtatást az elmúlt 16 év egyház politikájához képest?

„Őrizkedjetek az írástudóktól, akik szívesen járnak palástosan: (…) akik feleszik az özvegyek házát, de színből hosszan imádkoznak.” (Luk. 20:46–47) Fontos változás lenne, ha az „egyházpolitika” oximoron használatára nem lenne többé szükség. Az egyházak fontos szerepet töltenek be a társadalomban, de a jelenlegi politikai befolyásoltságnak és az átláthatatlan működésnek meg kell változnia. Keresztes hadjáratot inkább a Jupiterre indítanánk, mint egymás ellen.

(Amint további válasz érkezik, azt is közöljük.)