Ma fogadja a Vatikánban XIV. Leó pápa Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök utólag minden bizonnyal ki fogja emelni, hogy a felek mennyire egyetértenek az ukrajnai háború ügyében. Néhány szempont és idézet arról, hogy a magyar kormány szorgalmazta fegyvernyugvás miért nem ugyanaz, mint a Szentszék békefelfogása.
„Maradtunk hát ketten [a béketáborban], Magyarország és a Vatikán” – jelentette ki 2023 februári évértékelő beszédében Orbán Viktor. E gondolat azóta a miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatos retorikájának központi elemévé vált, nyilván azért, hogy ezzel igyekezzen éreztetni: miközben kormánya ebben a kérdésben szembemegy az Európai Unió többi tagállamával, álláspontjával nincs teljesen egyedül. Tény, hogy már Ferenc pápa is rendre a háború ellen szólalt fel, ugyanakkor az igazságos béke mellett emelt szót, ami nagyon más, mint a magyar kormány jelző nélküli – Moszkva érdekeinek megfelelő, Ukrajna kapitulációjával egyenértékű – békepártisága.
Sőt, Orbánék álláspontjával, miszerint a „háborúpárti” Nyugat az ukránok támogatásával tovább szítja a feszültséget, Ferenc pápa csak részben értett egyet. Maga is elítélte a hadiipari lobbit, és azt, hogy tesztelési céllal bevetett fegyvereket is küldenek Ukrajnába. Egy önvédelmi háború hadianyagokkal történő támogatását viszont bizonyos feltételekkel nem kifogásolta. „Ez politikai döntés, amely lehet morális, erkölcsileg elfogadható, ha az erkölcsösség feltételei között történik” – jelentette ki 2022 szeptemberében.
Mint mondta, a lépés „erkölcstelen, ha a szándék további háborút provokál, vagy ha olyan fegyvereket adunk oda, amelyekre [egy országnak] már nincs szüksége. A motiváció az, ami nagyrészt minősíti ennek a cselekedetnek az erkölcsösségét”. Az egyházfő hozzátette: az „igazságos háború” elve lehetővé teszi a fegyverek önvédelmi célú használatát egy agresszor országgal szemben. Sőt „az önvédelem nemcsak jogszerű, hanem a haza iránti szeretet kifejezése is. Aki nem védi meg magát, aki nem véd meg valamit, az nem szereti azt” – mondta. Amint pedig Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős titkára az America című magazinnak 2023 februárjában nyilatkozta:
„Az igazságos béke azt jelentené, hogy az oroszok kivonulnak Ukrajna területéről.”
A magyar kormány ellenben évek óta forintmilliárdokat nem sajnálva indít kommunikációs kampányokat mindazok lejáratására, akik nem osztják a háború lezárásáról vallott álláspontját. Ennek legutóbbi, újabb mélypontot jelentő példája volt, amikor az október 23-ára meghirdetett Békemenetet és Nemzeti Menetet „összehasonlító” plakáton a Tisza Párt elnökét négykézláb, kutyapózban ábrázolták. A képen Magyar Pétert az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber vezeti pórázon, a háttérben pedig ukrán zászlóerdőt lobogtató felvonulók – a kereszténydemokrata kormányzás és a jó ízlés legnagyobb dicsőségére.
Leó pápa ott folytatta, ahol elődje abbahagyta. Miközben egy interjúban arról beszélt, hogy a Szentszék igyekszik semleges álláspontot képviselni az orosz-ukrán háborúban, megszólalásai a megtámadott fél iránti együttérzésről és az igazságos béke melletti kiállásról tanúskodnak.
Mindez éles ellentétben áll a magyar kormány és a holdudvarába tartozó médiumok nemritkán alpárian Ukrajna-ellenes és szolgaian oroszbarát megnyilvánulásaival. Ennek illusztrálására néhány korábbi idézetet gyűjtöttünk össze a ma délelőtt a Vatikánban megbeszélést folytató felektől.
„Szívemben hordozom a szeretett ukrán nép szenvedését. Tegyünk meg mindent, hogy minél hamarabb autentikus, igaz és tartós békét érjünk el.”
(XIV. Leó pápa 2025, május 11-én)
„Pontosan tudjuk, kik az ukránok, kicsoda az ukrán elnök, ne játsszák meg itt magukat, mert nem hatalmazta fel őket erre senki.”
(Orbán Viktor 2025. június 13-án a Kossuth Rádióban)
„A mártír Ukrajna arra vár, hogy végre megkezdődjenek a tárgyalások az igazságos és tartós béke érdekében.”
(XIV. Leó pápa 2025. május 18-án, mielőtt fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt)
„Zelenszkij elnök úr belénk állt, mert: a magyarok nem akarnak meghalni Ukrajnáért. Nem akarjuk, hogy a gyerekeink a frontról koporsóban jöjjenek vissza, és hogy a magyarok pénze Ukrajnába menjen!”
(Orbán Viktor 2025. június 10-én a Facebook-oldalán)
„A pápa felszólította Oroszországot, hogy tegyen gesztust, amely előmozdítja a békét, hangsúlyozva a párbeszéd fontosságát a felek között.”
(Matteo Bruni, a Szentszék sajtóirodájának igazgatója, miután XIV. Leó pápa 2025. június 4-én telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel)
„Mi egy nap alatt elintézhetnénk Ukrajna összeomlását, egyetlen nap alatt, csak nekünk nem érdekünk.”
(Orbán Viktor 2025. augusztus 12-én a Patrióta YouTube-csatornáján)
„Nemzeti ünnepeteken szívemben a hazátokat megtépázó erőszak ejtette sebekkel szólok hozzátok. (…) Imáimról biztosítalak benneteket a háború sújtotta ukrán népéért (…) Nemzeteteket a Boldogságos Szűz Mária, a Béke Királynője kezeibe ajánlom.”
(XIV. Leó pápa üzenete Ukrajna nemzeti ünnepén, 2025. augusztus 24-én)
„Ukrajna nem egy független ország, Ukrajna nem egy szuverén ország. Ukrajnát mi tartjuk el, a Nyugat tartja el, mi adjuk a fegyvereit. Nem szabad úgy viselkednie Ukrajnának, mintha egy szuverén állam lenne. Ukrajna elvesztette a területének egyötödét az oroszokkal vívott háborúban, elvették tőlük az oroszok. Ott a szuverenitás véget ért. A maradék területet mi tartjuk el.”
(Orbán Viktor 2025. szeptember 29-én a Harcosok Klubjában)
„Mivel a háború sújtotta Ukrajna népe nehéz időkön megy keresztül, szeretnénk kifejezni szeretetünket és közelségünket minden keresztény hívő és minden jóakaratú ember számára, akik részt vesznek az ünnepségen.”
(XIV. Leó pápa levele 2025. szeptember 25-én Crescenzio Sepe bíborosnak, aki a halicsi érsekség fennállásának 650. évfordulójára szervezett ünnepségen képviselte a Szentszéket)
„Ukrajna nagyon nehéz sorsú ország. Miért kéne ebben a nehéz sorsban osztozni? De miért kéne másnak a rossz sorsát, mint egy rossz gúnyát, magunkra venni? Ez egy gyerekes gondolat, romantikus filmekben szokott az ember 13-14-15 éves korában ilyet gondolni.”
(Orbán Viktor 2025. október 3-án a Kossuth Rádióban)
„Szívemben hordozom az ukrán nép szenvedését.”
(XIV. Leó pápa 2025. október 12-én)
„Az ostoba, ukránbarát és háborúpárti brüsszeli politika eddig 2,5 millió forintot vett ki minden magyar család zsebéből.”
(Orbán Viktor 2025. október 25-én a Harcosok Klubjában)
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
A cím igaz. De ezzel a látogatással máris katolikusok tízezreit hatotta meg Őkegyelmessége. Rétegenként másként hat, nemdebár, a kommunikáció. És a Szemléleknek ezt az okos mondatát még az olvasóknak is csak egy része érti meg. Persze, ha direktbe mondanák: “A Miniszeternök a megtévesztés céljával köszönt be a Vatikánba és mosta össze a saját békepolitikáját Krisztus békéjével”, akkor esetleg még vitázhatnánk és magyarázkodhatnánk is csendesen, nem villongva. Emígy meg ki-ki hümment egyet a saját meglévő véleménye szerinti hangsúllyal.
Sajnos a cikk igaz, de érdemes Bibó nyomán elgondolkodni, hogy hová süllyedt Európa erkölcsileg 70-80 év alatt mindenkistül. Igen, Európa elfelejtett valamit, amit eleink még a feudalizmusban is tudtak.
Bibó I: A német politikai hisztéria okai és története
Nagyívű esszéjében a szerző sorra veszi, hogy mely történelmi mulasztások és baklövések vezettek oda, hogy Európa egyik kimagasló kultúrnemzete két világháború kirobbantója lett. A leegyszerűsítő magyarázatokat cáfolva írja le a fasizmus és a hitlerizmus létrejöttének okait, ennek kapcsán ismerteti a demokráciákat mindenkor – tehát napjainkban is – fenyegető veszélyeket.
“A hisztérikus közösségekben mind erősebb lesz a hamis önértékelésre való hajlandóság; […] örömmel fogadnak mindent, ami őket – lehetőleg a valóság rovására – felmagasztalja.”
“A demokratikus Európa elfelejtett valamit, amit a feudális Európa tudott: a békecsinálás művészetét.”
“A versailles-i békeszerződés nem azért volt rossz, mert túl szigorú volt, vagy túl enyhe, hanem mert nem zárta le a kérdést, melyből az első világháború megszületett: a német politikai keret végleges megalakulásának kérdését.”
“A fasizmus gyökerei mindig ott vannak, ahol bármilyen ok miatt, bármiféle megrázkódtatás során, bármiféle tévképzet folytán a nemzet ügye és a szabadság ügye szembekerül egymással.”
“A hitlerizmus nem szűnik meg hangoztatni a német nép békevágyát és azt, hogy a hadsereg a becsület miatt kell neki, nem másért, ugyanakkor azonban olyan politikát folytat, amely a német hadseregtől való legvadabb félelmet is indokolttá teszi.”