Esti Tükör, 2021. július 27.
A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest. Egyetlen kivételt találunk: Magyarországot. Az anyagi helyzetünk ugyan javult, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Ennek következményeként a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít – ez még a bolgárnál is magasabb arány, és az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.
Kihívás, botrány, bűntett, igazságtalanság: ezekkel a szavakkal illette üzenetében Ferenc pápa az éhség, az élelmezési bizonytalanság, az alultápláltság jelenségét. Az ENSZ élelmezési rendszerekről szóló csúcstalálkozóját megelőző nagyszabású összejövetelre küldött üzenetében az éhezést az emberi jogok elleni bűntettnek nevezte, és az igazságtalanság felszámolására szólította a résztvevőket.
Akár évtizedekig tartó romboló hatással lehet számos országban a gyermekek fejlődésére az iskolák bezárása a koronavírus-járvány idején – erre az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) figyelmeztetett. Az UNICEF szóvivője szerint a járvány miatt világszerte több mint hatszázmillió gyerek marad ki az iskolából. „Az oktatást, a biztonságot erőszak váltotta fel” – mondta James Elder, hangsúlyozva, hogy rendkívül sok fiatal lány esett teherbe.
Tavaly is folytatódott az elmúlt években tapasztalt trend: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint többen költöztek vissza Magyarországra, mint ahányan kivándoroltak. 2020-ban mintegy 19 ezer magyar hagyta el hazánkat, viszont 23 ezer korábban kivándorolt állampolgár költözött haza.
Megduplázódott a magányos emberek száma a járvány kitörése óta: egy uniós felmérés szerint a 18-35 éves korosztályban négyszer annyian érzik elszigetelve magukat, mint öt évvel ezelőtt. Magyarországon ugyanakkor az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám. A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából, ezért egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni.
