Kormányközeli keresztények felszólalása a közbeszéd lezüllése ellen

A választási év elején minden korábbinál erősebb közleményben ítélte el a közbeszéd eldurvulását a Keresztény Értelmségiek Szövetsége. A kormányközeli szervezet kiállása üdvözlendő, még akkor is, ha valószínűleg – miként az eddigi példák előrevetítik – kevés foganatja lesz. De vajon melyik politikai erő felelőssége nagyobb ezen a téren?

„Közbeszédünk színvonala az utóbbi időben drámai mértékben romlott. Itt és most mindezért nem akarom porciózni a felelősséget. De a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb. Nem érdemes méricskélni, ki kezdte előbb, ki volt először a durvább, ki lépett át először egy határvonalat. Közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért. Közös a felelősségünk a hogyan továbbért. Egy év van még a választásokig, a választópolgárok többsége biztosan nem akar ez idő alatt egy kitörésre készülő vulkán tetején élni.” Áder János egykori államfő 2017-es beiktatási beszédének iménti mondatai azóta is sokat hivatkozott alapállítások a hazai politikai retorika megítélésében. De hiába volt rendkívül fajsúlyos gesztus a fideszes politikus megnyilatkozása, a helyzet ma – ha lehet – rosszabb, mint annak idején.

Pedig az utóbbi esztendőkben sokan szólaltak fel a közbeszéd eldurvulása ellen – köztük a Szemlélek is. „Mi, ennek a felhívásnak az aláírói olyan országban szeretnénk élni, amelyben tisztelettel szólunk egymáshoz és egymásról a magánéletben és a közbeszédben” – állt 2021. októberi petíciónkban, egy évre rá indított hasonló kezdeményezésünkben pedig így fogalmaztunk: „Nagy értéknek tartjuk a szólás szabadságát, a sajtó szabadságát, ám elutasítunk minden olyan közbeszédbeli megnyilvánulást, amely bármely embertársunkat emberi méltóságában megalázza.”

Legutóbb a szeptember óta Székely János vezette Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tette szóvá, hogy „a kiélezett választási kampány keretében rendkívül eldurvult a közbeszéd, sokszor alaptalan hangulatkeltés és rágalmazás is megjelenik.” Január 1-jén pedig a Makláry Ákos görögkatolikus lelkész elnökségével működő Keresztény Értelmiségiek Szövetsége adott ki egyértelmű, teológiai megalapozottságú közleményt a közbeszéd tisztasága védelmében. Ez azért is nagy jelentőségű megszólalás, mert a KÉSZ évek óta a kormányoldal egyik szövetségeseként tevékenykedik:

ott szerepel a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum alapítói között,

támogatói között pedig megtaláljuk a Miniszterelnökséget, a Fidesz Polgári Magyarországért Alapítványát és a KDNP Barankovics Alapítványát is. Legutóbbi pénzügyi beszámolója szerint a szervezet 2024-ben 11,8 millió, egy évvel korábban 26,5 millió forint központi költségvetési támogatást, 2024-ben 6,4 millió, 2023-ban 3,6 millió forint önkormányzati támogatást kapott, zömmel kormánypárti vezetésű településektől.

Miközben a szövetség rendre – olykor vitatható módon kiállt a kormánypártok mellett, és a kereszténységet politikai termékké silányító gyakorlattal a mi ízlésünknél jóval megengedőbb, becsületére szolgál, hogy évek óta következetesen felszólal a közbeszéd eldurvulása ellen. „A KÉSZ elítéli azt az alpári és közönséges stílust, melyet egyes politikusok, a közélet szereplői az utóbbi időben az országgyűlésben, a médiában és különböző közösségi oldalakon engednek meg maguknak” – hangsúlyozta a szervezet 2013 novemberében.

„A vulgáris és trágár stílus nem stílus. A tiszteletlen és gyűlölködő beszéd hazug és visszaszáll kimondójára.

Ha valóban szolgálni akarja gyermekei jövőjét, akkor meg kell tisztítania beszédét és tollát” – üzente Makláry Ákos 2017 júliusában Bayer Zsoltnak, miután a kormánypárti publicista Ferenc pápát demens vénembernek nevezte. „A legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat sajnos mindennapossá vált nemcsak az utcai beszédben, hanem az interneten és a médiában is” – állapította meg a szövetség 2019 januárjában; a kiállás értékét némileg csökkenti, hogy egy ellenzéki tüntetés után született, holott a kormánypártok már akkor sem mentek a szomszédba karaktergyilkos kampányért.

A most kiadott közlemény aztán minden korábbinál erősebben, teológiai megalapozottsággal szólal fel az emberi méltóság megőrzéséért és a közbeszéd megtisztításáért. Miközben általánosságban beszél a politikai kommunikáció eldurvulásáról, és egyes kitételeivel a Fidesz-KDNP világnézete mellett áll ki, nem nehéz kihámozni belőle a kormánypártoknak, illetve az ellenzéknek szóló kritikát. „Az ország építése csak olyan politikai közösségekkel lehetséges, amelyek egyértelműen kiállnak keresztény értékeink mellett, elutasítják a gyűlöletkeltő nyelvezetet, és nemet mondanak a napjainkban terjedő, az emberi méltóságot és a család természetes rendjét relativizáló ideológiai nyomásgyakorlásra” – olvassuk a szövegben a jobboldali pártokkal rokonszenvező, ugyanakkor nekik is üzenő mondatot.

Hirdetés
Támogass

„A történelem fájdalmasan tanítja: ahol a beszéd megfosztja az embert embervoltától, ott előbb-utóbb a tettek is követik”

– áll más helyütt, mely megállapításban ott rejlik a célzás például a miniszterelnök tavalyi poloskázós beszédére. A Szőlő utcai javítóintézet körüli viták pedig így köszönnek vissza a szövegben: „A gyermekek, a családok, az emberi szenvedés és a személyes tragédiák nem kampányeszközök. Ezek a valóságok tiszteletet, tapintatot és együttérzést követelnek – nem politikai haszonszerzést.”

Korrekt szöveggel van tehát dolgunk (lásd alább), és különös súlya van annak, hogy egy kormányközeli keresztény szervezet emel szót a gyűlöletkeltés ellen. A felhívás hatékonyságát illetően azonban nem lehetnek illúzióink, hiszen a korábbi hasonló kiállásoknak sem volt foganatjuk. Abban a világban, amelyben a politikai sikert a választók indulatainak felkorbácsolásával lehet elérni, a közbeszéd lezüllése/lezüllesztése nem káros mellékhatás, hanem tudatosan alkalmazott kampányeszköz. Az ilyen kiállások ezért leginkább arra jók, hogy jelezzék megfogalmazóik elhatárolódását napjaink gyakorlatától. Persze ez sem kevés. Vannak helyzetek, amikor nem kizárólag az elért eredmény számít, hanem az, hogy országgal-világgal tudassuk: a gyűlölet tobzódása idején nem vagyunk hajlandók hallgatni, és ezzel cinkossá válni.


A KÉSZ 35. születésnapjára szervezett konferencia a Parlament felsőházi üléstermében 2024-ben

Óvjuk meg emberi méltóságunkat és közös jövőnket a választási kampány idején is!

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége immár sokadszor is figyelmeztet és kér: a gyűlöletkeltés és az emberi méltóság sárba tiprása nem lehet politikai eszköz. Evangéliumi alapokon szólítjuk fel a magyar nyilvánosság alakítóit a közbeszéd megtisztítására, felelősségre és önmérsékletre, mielőtt az idei választási kampány végleg szétszakítaná a társadalmat.

Figyeljetek ide, és értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert.” (Mt 15,10–11)

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége karácsony nyolcadában és a polgári év kezdetén – látva az elmúlt napok és hetek politikai kommunikációját – lelkiismereti kötelességének érzi, hogy a hazai közélet újabb eldurvulása kapcsán megszólaljon. Mély aggodalommal tapasztaljuk, hogy a közbeszéd hangneme egyre durvábbá válik: az érvek helyét sokszor indulat, a vita helyét megvetés, a másként gondolkodó, vitára ösztönző embertársunk helyét pedig megvetett, lesajnált ellenségkép foglalja el. Az érdemi vita elsorvadni látszik, amikor a közélet szereplői a közjó szolgálata helyett egymás lejáratásával foglalkoznak, és így a társadalom valódi problémái gyakran válasz nélkül maradnak.

Ez a romboló beszédmód ugyanakkor nem marad a politikai színtéren. Beszivárog otthonainkba, megmérgezi a mindennapokat, családokat, családtagokat fordít egymás ellen, barátságokat tesz tönkre, és lassan kikezdi azt a bizalmat is, amely nélkül nincs közösség, nincs nemzet, nincs jövő.

Keresztényként emlékeztetünk és figyelmeztetünk:

1. Az emberi méltóság Isten ajándéka, ezért sérthetetlen.

Minden ember – politikai hovatartozástól függetlenül – Isten képmása. Ezért elfogadhatatlan az ellenfél megalázása, lealacsonyítása, dehonesztálása. A történelem fájdalmasan tanítja: ahol a beszéd megfosztja az embert embervoltától, ott előbb-utóbb a tettek is követik. Jakab apostol szavai ma különösen időszerűek: „…de a nyelvet senki emberfia nem képes megszelídíteni: az nyugtalan gonosz, tele van halálos méreggel. Vele áldjuk az Urat és az Atyát, és vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve. Ugyanabból a szájból áldás és átok jön. Testvéreim, ennek nem volna szabad így lennie!” (Jak 3,8–10)

2. A kimondott szó erkölcsi felelősség.

A düh, a gyűlölet és a megvetés nem lehet politikai üzenet. A keresztény ember tudja: a beszéd nem semleges eszköz, hanem vagy épít, vagy rombol. A közönséges stílus végső soron nem az ellenfelet, hanem azt szennyezi be, aki használja.

Semmiféle rossz szó ne hagyja el ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas az épülésre, hogy amiben kell, javára váljék hallgatóitoknak.” (Ef 4,29)

3. Ami szent, azt nem használhatjuk fel hatalmi célokra.

A gyermekek, a családok, az emberi szenvedés és a személyes tragédiák nem kampányeszközök. Ezek a valóságok tiszteletet, tapintatot és együttérzést követelnek – nem politikai haszonszerzést.

De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tenger fenekére vetnék.” (Mt 18,6)

4. A bizalom törékeny, és nehezen épül újra.

A hazugság, a féligazságok és a felelőtlen ígéretek nemcsak ellenfeleket sebeznek, hanem az egész közéletet rombolják. A Szentírás szállóigévé vált figyelmeztetése is egyértelmű: aki szelet vet, vihart arat (Oz 8,7). A rombolás árát mindig közösen kell megfizetnünk.

5. Közös európai és keresztény értékeinkre építsünk jövőt.

A keresztény és európai kultúra nem semleges örökség, hanem élő felelősség. Keresztény szervezetként hisszük és valljuk: az ország építése csak olyan politikai közösségekkel lehetséges, amelyek egyértelműen kiállnak keresztény értékeink mellett, elutasítják a gyűlöletkeltő nyelvezetet, és nemet mondanak a napjainkban terjedő, az emberi méltóságot és a család természetes rendjét relativizáló ideológiai nyomásgyakorlásra. Aki a jövőt formálja, annak először az igazság mellett kell elköteleződnie.

Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való.” (Mt 5,37)

Arra kérjük ismételten a választópolgárokat, a közélet szereplőit és minden megszólalót: őrizzék meg józanságukat és lelkiismeretüket. Ne engedjék, hogy a közösségi média felerősített indulatspiráljai elragadják ítélőképességüket.

Ferenc pápa figyelmeztetett Fratelli tutti kezdetű enciklikájában, hogy a digitális kommunikációban megjelenő „verbális erőszak” nem méltó az emberhez, és a közösségi média napjainkra az előítéletek felerősítésének terepévé vált.

Figyeljünk rá, hogy mi ne váljunk a gyűlölet továbbadóivá. A megosztottság korában a médiatudatosság, a tények tisztelete és a kulturált párbeszéd nem luxus, hanem a közösségi együttélés feltétele. Saját magunk, családjaink, gyermekeink és kisebb-nagyobb közösségeink érdekében mondjunk közösen nemet az embert becsmérlő beszédre, a dehonesztáló hangokra, a politikai ellenfél megalázását szolgáló kommunikációs panelekre.

Keressük minden oldalon a tisztességes párbeszéd lehetőségét, mert semmilyen politikai győzelem nem ér annyit, hogy közben a családok vasárnapi asztalai körül a jókedv és vidámság, a szeretet és egyetértés helyett zűrzavar, vita és ellenségeskedés határozza meg életünket.

Egy nemzet vagyunk. Közös hazánk jövője minden pártérdeknél fontosabb. A politika legnemesebb formája a „társadalmi szeretet”, amely a közjót keresi. Keresztényként hisszük: a párbeszéd nem pusztán vélemények ütköztetése, hanem annak gyakorlása, hogy a másik emberben – még a legélesebb viták idején is – Isten képmását és felebarátunkat lássuk és így közös jövőnket építsük. Imádságos lélekkel kérünk mindenkit: a kampány idején se veszítsük el emberségünket, mert ha azt elveszítjük, mindent elveszítünk.

Egy új év kezdete mindig kínálja a lehetőséget rossz szokásaink megváltoztatására. Használjuk ki ezt a lehetőséget is arra, hogy a durva, megalázó stílust félretéve egymás tiszteletben tartásával, az ősi keresztény gyökereinkhez híven, megfontoltan és békességben építsük tovább nemzetünk jövőjét. Ehhez a munkához kívánunk Isten kegyelmével megáldott boldog új esztendőt!

a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöksége

támogass

Így támogathatja a Szemléleket

A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.

Támogatom
Szőnyi Szilárd
A Szemlélek számomra az a fórum, ahol szabadon, tabuk nélkül beszélhetünk közös dolgainkról. Ahol senki nem írja elő, hogy minek örüljünk, és senki nem korlátozza, hogy mi felett bánkódhatunk. Ahol hit, vallás, egyházi és politikai közélet kérdéseit cenzúra és öncenzúra nélkül taglalhatjuk. Tesszük mindezt úgy, hogy igyekszünk elkerülni két szélsőséget: a kritikátlan tiszteletet és a tiszteletlen kritikát.

1 hozzászólás

  1. Nem látok semmiféle teológiai megalapozottságot az új megszólalásban, ugyanis “Az ország építése…” kezdetű mondat NEM Isten országára vonatkozik. Mi célzottan Krisztus országának éítésével teszünk jót – nem célzottan – Magyarországnak, nem másként.