“Mi bonyolítjuk boldogtalanná az életet” – Komment-tár #18

Pedig “annyira egyszerű az egész”… Ezt egyik olvasónk írta a héten egyik írásunkhoz, és mi nem tudunk nem egyetérteni vele…

A Komment-tár-sorozat küldetése, hogy rendszeresen merítsünk az olvasói reakciók bőséges terméséből, újraolvassuk az esetleg szem elől tévesztett vagy elfeledett észrevételeket.

Nem a legjobb hozzászólásokat gyűjtjük egybe, és szerkesztjük cikké, nem is azokat, amelyekkel leginkább egyetértünk – a válogatás célja továbbra is a közös gondolkodás, a párbeszéd támogatása.

Hozzászólni ér, sőt nagyon örülünk minden építő megjegyzésnek!

A polgári engedetlenség nem lehetőség, hanem kötelesség

Gégény István
Fotó: Árki Kristóf

“Olyan ez a polgári engedetlenség, mint amikor a kétéves gyerek földhöz vágja magát a boltban, mert nem kapta meg a csokit. Nem túl hatékony módja az érdekérvényesítésnek (…).”

“(…) én sem vettem meg soha a hisztiző gyerekemnek a csokit csak azért, hogy elhallgasson, valószínűleg hiába lesz mindenféle engedetlenség-hiszti. Itt rendszerszintű problémáról van szó, amit egy csokival – egy kis pénzzel nem lehet megoldani. Csak tárgyalással, megbeszéléssel, a megoldás közös keresésével.”

“Ha a pedagógus számára az engedetlenség kötelesség, akkor milyen alapon akarja betartatni mondjuk az iskola házirendjét? Vagy a fegyelmet egy tanítási órán? Mire neveli ezzel a diákokat? Nem kellene inkább más fórumon hangot adni problémáiknak?”

“pl. írják meg a Facebookon? Vagy csendesebben? Pl. küldhetnének levelet a tankernek, hátha… a pedagógusok azért választották ezt az utat, mert nincs más.”

“Pontosan arról van szó, hogy a tárgyalás már nem működik. Mikor lehet a kormánnyal tárgyalni? Sok éve nem tárgyalnak más szakmákkal sem.”

“valóban a tárgyalás a legjobb megoldás. Itt az a kérdés, hogy mi az akarat, van-e hajlandóság a tényleges megegyezésre. Szerintem nincs. A jövő tanulatlan rabszolgáit szeretnék kinevelni, nem a jövő polgárait. És itt van a nagy érdekütközés. A szülők szeretnék, ha a gyerekeik tanulhatnának, a pedagógus tanítani szeretne, a diák tanulni, ezt mind normális körülmények között. Tanterv, fizetés, stb.”

“Milyen fórumra gondol? Milyen olyan lehetőségük maradt a pedagógusoknak, amivel bármiféle hatást el tudhatnak érni? Pl., hogy meghallgassák őket? Hogy figyelembe vegyék, megfontolás tárgyává tegyék a véleményüket, egyáltalán, hogy emberszámba vegyék őket?

A feltétlen engedelmesség nem mindenki számára cél.

Egy valódi pedagógus célja felelős, önálló, gondolkodó emberek felnevelése. Egy valódi pedagógus kötelességének érzi jelezni, amikor a minőségi oktatás feltételei nem adottak. És ezzel a legfontosabbat tanítják a diákjaiknak: hogy álljanak ki önmagukért, és a dolgokért, amiben hisznek.”

“(…) lehet, hogy a gyereknek van igaza és a tanár téved. Az ilyen helyzeteket pedig nem szabad erőfölényből igazságtalanul megoldani. Ez ellen jó, ha kiállnak a gyerekek együtt. (…)”

“az osztályteremben sem várok feltétlen engedelmességet. Ha pl egy gyerek párbeszédre hív fel az órán (pl megkérdez vmit vagy el akarja mondani, hogy ne másnap írjunk dolgozatot, mert az osztály fele versenyre megy vagy akármi más hasonló), erre én kidobom a teremből, akkor igenis az a jó megoldás, ha a többi gyerek engedetlen lesz és nem engedi, hogy tovább folytassam az órát.”

“ezt neveletlenségnek nevezik.”

“szerintem pedig a másik melletti kiállásnak. Kívánatos magatartás a krisztusi értékrendet valló emberektől.”

“(…) ami ma az iskolákban van, az tarthatatlan. Csak a polgári engedetlenség nem méltó egy pedagógushoz. Saját maga alatt vágja a fát. A saját, és a szakma tekintélyét rontja vele. A megbeszélés, tárgyalás, a megoldások közös keresése sokkal építőbb és eredményesebb lenne.”

“A polgári engedetlenség szerintem teljesen méltó, kell hozzá bátorság és gerinc. Ezzel a szakmának inkább ad tekintélyt, minthogy elvenné. És a gyerekeknek is jó példát mutatnak. Természetes, hogy jobb lenne tárgyalni, de mondjon egyetlen alkalmat a fidesz kormány elmúlt lassan 13 éve alatt, amikor bárkivel érdemben tárgyaltak volna. November 7-én tettek egy kísérletet a tárgyalásra Na ez a megalázó, eltűrni, ahogy packáznak velük. Akinek bármennyi önértékelése van, ezt nem tűri hosszútávon. Azt gondolom, hogy

pont a legjobb pedagógusok azok, akik tiltakoznak, mert ők azok, akiket érdekel a gyerekek sorsa.”

“Ha egy pap pártpolitikai kérdésben állást foglalhat a hívek előtt egy misén, akkor egy keresztény ember véleményt nyilváníthat politikai kérdésekben, a saját érdekei érvényesítése, a családja megélhetése, biztosítása érdekében. Emberi, állampolgári, keresztény hívő kötelességét teljesíti!!! Hozzáteszem, az oktatás nem pártpolitikai, ahogy némelyek próbálják beállítani, hanem a szó legnemesebb értelmében nemzeti ügy, ami vallástól, politikai identitástól teljesen független. Jó lenne végre ezt tudomásul venni!!!”

“(…) Az oktatás (közoktatás) színvonala egy ország jövőjét határozza meg.
Az oktatásban nagyon komoly strukturális és tartalmi gondok vannak. Az eredmény: korszerűtlen ismeretekkel túlterhelt diákok, kizsigerelt, alulfizetett tanárok.
Szakmai egyeztetés a pedagógusokkal NINCS!
NINCS olyan fórum, ahol előadhatták volna a kifogásaikat!
Oktatási Minisztérium nincs. Se szakmai, se érdekvédelmi kérdésekben nem tárgyal senkivel a kormány.
Van egy államtitkár, aki vagy fogadja a szakszervezeti képviselőket, vagy nem. Ő semmiben nem kompetens, döntést nem hozhat. (…)”

“A munkások bérének visszatartása égbekiáltó bűn. A polgári engedetlenség jogos, de az nem mindegy, hogy hogyan zajlik. A gyújtogató rongáló trágárkodókat elítélem. Lehet kultúrember módjára is tiltakozni.
Azt hogy az iskolákban tartják a hittan órát a templom helyett nem helyes. A kormány lőcsölte az egyházra a sok iskolát és tette kötelezővé a hittant az iskolákban. Tetten érhető a kormányzati erőszak. És nem kérdezték anno az MKPK-t sem.”

17 éve…


“(…) az egyháznak azért fel kellene ismernie, hogy ez az anyagi függés miatti, keresztény erkölcsöt felülíró lojalitás meg a ló túlsó oldala, ami többet árt magának a kereszténységnek és az evangelizáció küldetésének, mint az egyházüldözés.”

“(…) az egyház és az állam mostani furcsa érdekkapcsolata rosszabb, és elsősorban amiatt zavar, mert a kereszténység lényege csorbul általa. (…)”

“Nem az a baj, hogy a kormány az egyház barátja, hanem az, hogy az egyház prostituálódik, ha a pénzügyi támogatás fejében hallgat akkor, amikor meg kellene szólalnia a kiszolgáltatottak, a szenvedők érdekében, amelyre a katekizmus is bátorít egyébiránt. Ha az egyház az anyagi függés miatt nem világít rá, hogy a kereszténydemokrácia jelszavaival takaródzó kormány megcsúfolja a kereszténydemokráciát (szociális felelősségvállalás, szubszidiaritás, stb., stb.) és nem emeli fel a szavát az igazságtalanságok ellen, hogy nehogy elveszítse a támogatást, a pénzt, akkor nem csak mulasztást követ el, hanem teljesen elveszíti a hitelességét, és aláássa önmagát.”

“szégyen, hogy egy pedagógus gyerekeket rángat tüntetni (…)  ezek miatt nem tudom pedagógusként támogatni a tüntetéseket…”

“Ezek a “gyerekek” a saját szabad akaratukból mennek az utcára! Beszélgessen már velük egyszer! A forradalmakat is jellemzően ezek a fiatalok csinálják, 1956-ban is ők voltak az utcán. (A “pesti srácok” nem véletlenül nem “pesti aggastyánok” voltak…) Egyáltalán nem kell őket rángatni sehova – és ha pedagógus, akkor biztosan észrevette már, hogy nem is lehet. Ha pedagógus, beszélgessen el a tanítványaival, hogy hogyan gondolkodnak? Hogy nincsenek-e felháborodva azon, hogy éppen az ő tanulásukat lehetetleníti el, ha rájuk omlik az egész oktatásügy. Hogy ha maradnak ezek a tendenciák, 5 év múlva 22.000 pedagógus fog hiányozni a rendszerből, ami működésképtelen lesz. Ha Ön pedagógus, akkor ezek a tények talán Önt sem töltik el örömmel… Egy pedagógus

tekintse már a 17-18 éves ifjúságot önállóan és felelősen gondolkodó lényeknek, és ne birkáknak!”

“(…) nem kellene üresfejű, önálló gondolkodásra, döntésre képtelen rétegnek beállítani a tanuló ifjúságot! Nem vet jó fényt egy felnőttre sem, ha így gondolkodik róluk, főleg ha pedagógus!”

MKPK kontra egyházi iskolák? – Vannak kérdéseink!

Az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium tiltakozó pedagógusainak egy csoportja

“Köszönet, elismerés és biztatás a pedagógusoknak, és a Szemléleknek a tárgyilagos, tisztességes tájékoztatásért. Az MKPK (Magyar Katolikus Püspöki Kar ) nagyon nehéz, már-már megoldhatatlan helyzetbe hozta saját magát : az evangélium tanítását nem sikerül “összefésülni” a “gazdasági” támogatással (mammonnal). Jobb ha továbbra is csak “hallgatnak”, illetve hallgassanak végre jobban a lelkiismeretükre.”

“dolgozni kéne nem politizálni”

“Itt oktatás politikáról van szó, nem elvakult pártpolitizálásról.”

“Inkább szeretek egy ateistát, aki megosztja a kenyerét a másikkal, mint egy templomba járó, de szívtelen keresztényt. /Ferenc pápa/”

A katolikus püspökök érzékelik az oktatás válságát

“Ez egy semmitmondó válasz. Hasonló válaszok érkeztek éveken át Káslertől, Maruzsától. Tudják, értik, rajta vannak. Ha ennyire telik, csak le kell vonni előbb-utóbb (már rég utóbb) a következtetéseket.”

“Bízni kevés, tenni kell. Alakulásra várni kevés, alakítani kell.”

“A magyar Rk.egyházi vezetést évek óta a legkevésbé sem érdekelte az oktatás folyamatos lerothasztása. Inkább a saját focicsapatuk, focipályájuk, wellness szállodájuk ajándékba kapott milliárdos bevételű cégük érdekelte őket. Az oktatás, az egészségügy lerothasztása, a szegények, az elesettek, a betegek annyira nem. Kivéve Beer püspök urat. És Krisztus ezt is látja…”