Nyitástól zárásig

Esti tükör, 2021. április 25.

Eufória, fesztivál, tömegjelenetek…

Mintha varázsütésre teljesen megszabadultunk volna a koronavírustól – szinte a felszabadulását ünnepelte az ország az első félszabad estén, amikor ismét ki lehetett ülni az éttermek és a kávézók teraszaira. Bulinegyeddé változott a főváros – hömpölygő tömeg, megtelt teraszok, a járvány előtti időszakot idéző élet tért vissza az április 24-i szombaton Budapest belvárosába.

“Csak két-három hétig leszünk nyitva, ha mindenki ilyen felelőtlenül viselkedik” – ezt az egyik belvárosi étterem tulajdonosa mondta, hozzátéve, hogy szerinte abból semmi jó nem lesz, ahogy egymás nyakán-hátán mászva hömpölygött a tömeg, és abból sem, ha ezután mindenhol utcabálokat fognak tartani.

A terasznyitás kapcsán az egyéni felelősség fontosságára hívta fel a figyelmet Galgóczi Ágnes is. Kiemelte, hogy a járványügyi adatok ellenére továbbra is be kell tartani a védelmi intézkedéseket és a higiéniás szabályokat. A Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője kitért arra is, hogy május 10-től a felső tagozatosok és a középiskolások is visszatérhetnek az iskolákba, és év végéig jelenléti oktatás mellett tanulhatnak.

Tanulhatnak, de nem mindegy, hogyan. Molnár Dávid marketingszakértő szerint a 21. század legnagyobb versenyelőnye a hatékony tanulás, hiszen gyorsan változó világunkban a tegnapi tudásunk mára elavult lehet. Érdemes tehát elengedni azt a nézetet, hogy egy adott területről mindent tudni kell. Sokkal fontosabb, hogy minél gyorsabban megtaláljuk a legrelevánsabb, legfontosabb és leghitelesebb információkat.

Érdekes információkat osztott meg a kormány Facebook-oldalán, melyből kiderült, hogy december 26. és április 20. között hányan betegedtek és haltak meg Magyarországon a koronavírus-oltás után – a védettségre vonatkozó adatok valamennyi oltóanyag esetében biztatónak mondhatók.

Azok az adatok azonban, melyeket a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete most tett közzé, nem ilyen örömteliek: egy friss kutatás szerint a nemek közötti egyenlőségben az utolsó előtti helyen áll Magyarország az Európai Unióban. A legnagyobb egyenlőtlenségek a nők és férfiak között főként a családdal, a döntéshozói pozícióban, az oktatásban és a munkaerőpiacon eltöltött időben mutatkoznak. Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet szakértője szerint viszont a rangsor nem tükrözi a magyar nők valós munkaerő-piaci helyzetét, hiszen idehaza ebben az évtizedben volt a legnagyobb a foglalkoztatás-bővülés, kis túlzással minden nő dolgozhat, aki akar. A Liga Szakszervezetek elnöke pedig arról beszélt, hogy a bérek helyzete nemcsak a munkáltató és a munkavállaló ügye, hanem össztársadalmi probléma.

A munka világát érintő fontos kérdés napjainkban az is, hogy a munkáltató kötelezővé teheti-e az oltást a munkavállalóinak, vagy egyáltalán rákérdezhet-e annak meglétére – egyszavas választ a kérdésre pillanatnyilag nem lehet adni.

Ahogyan állítólag arra a kérdesre sem egyértelmű a válasz, hogy gyógyít-e, ha imádkoznak értünk. Egyes szakértők szerint ugyanis ez a téma tudományos és vallási aknamező: a tudomány szerint az ima nem segít, viszont sokan vannak, akik ezt másként gondolják, tapasztalják…

Érdekes tapasztalásban volt része annak a 15 embernek is, akik negyven napot töltöttek egy sötét barlangban egy tudományos kutatás résztvevőjeként. A nyolc férfit és hét nőt teljesen elzárták a külvilágtól, a barlangba nem jutott el a nappali világosság, és a csoportnak órája sem volt, így nem tudták követni az idő múlását. A Deep Time projekt kutatói szerint a kísérlet tapasztalatai alapján jobban meg lehet majd érteni, hogyan tudnak az emberek az életkörülményeiket és környezetüket érintő drasztikus változásokhoz alkalmazkodni.

Hasonló emberkísérletet egyébként már magyar kutatók is végeztek: 54 éve barlangba küldtek nyolc embert, azt vizsgálva, hogyan viselik a bezártságot.