Hét év után először válik lehetővé, hogy a fogvatartottak és szeretteik megöleljék egymást. Miért vonták meg Magyarország börtöneiben a testi érintést, és mától miért változik meg a szabályozás?
Tavaly november 27-én az Országgyűlés elfogadta a büntetés-végrehajtási törvény módosítását, amely előrelépést hoz a fogvatartottak és családtagjaik jogainak érvényesítésében. A döntés értelmében március 1-jétől a fogvatartottak főszabály szerint személyesen érintkezhetnek szeretteikkel a börtönbeszélők alkalmával.
Megengedett a kézfogás, az ölelés és a puszi
A jövőben a fogvatartottak és látogatóik elválasztása már nem lesz kötelező, hacsak nem indokolják biztonsági szempontok. A látogatók és az elítéltek kézfogással, öleléssel vagy puszival köszönthetik egymást és búcsúzhatnak egymástól, ami 2017 óta szinte minden esetben tilos volt. Azok a fogvatartottak pedig, akiknek kiskorú gyermekük van, illetve akik a látogatások során szabálykövetően viselkednek, évente legalább egyszer teljesen plexi nélküli találkozást is kérhetnek.
De a COVID előtt, majd a járványhelyzet után miért volt szükség a plexifalra? A szigorítást hét évvel ezelőtt vezették be a magyarországi börtönökben, hogy
ezzel is megelőzzék a tiltott tárgyak átADÁSÁT a fogvatartottakNAK
(például kábítószer, fegyver vagy egyéb csempészáru). A plexifal a COVID-19 járvány idején új jelentőséget kapott, miután segített megelőzni a fertőző betegségek terjedését, habár hozzá kell tenni, hogy a járványügyi intézkedések miatt a COVID alatt nem volt személyes látogatófogadás. A járvány után azonban sokan – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – kegyetlen szabályozásnak nevezték a rendelkezést, mely kollektív büntetésként hatott a fogvatartottak és családjaik számára. A Bizottság már 2017-ben is jelezte, hogy a szabályozást indokolatlannak tartja, mivel az érintkezés megtiltása akadályozza a fogvatartottak társadalmi reintegrációját.
A változáshoz vezető út
A változtatás érdekében több szervezet is küzdött, például a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE), amelyről tavaly nyáron a Szemlélek is írt. A törvénymódosítás reményében egy hozzátartozó 2023. novemberében nyújtott be petíciót, melyet több ezren írtak alá. Ebben arra kérték a jogalkotókat, hogy a fogvatartottak újra megölelhessék szeretteiket. Ezt segítette egy strasbourgi bírósági ítélet is, amely szerint a teljes elválasztás csak akkor indokolt, ha azt biztonsági kockázatok támasztják alá. Végül az Országgyűlés elfogadta a javaslatot. A FECSKE és a Magyar Helsinki Bizottság szerint ez óriási lépés, hiszen a személyes érintkezés lehetősége emberségesebbé teszi a börtönviszonyokat, miközben
jelentős szerepet játszhat a rabok társadalmi visszailleszkedésében is,
ugyanis a családi kötelékek megerősítése bizonyítottan csökkenti a visszaesés esélyét, és segíti az érintettek pszichés jóllétét.
„Ez a változás gyakorlatilag százezernél is több embert érint, hiszen nemcsak a fogvatartottakról, hanem a családtagjaikról is szó van. Eddig sokan érezték úgy, hogy kollektív büntetésben részesülnek, amikor a biztonsági okok mögött nem állt valódi indoklás” – hangsúlyozta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
Így támogathatja a Szemléleket
A Szemlélek nem üzleti vállalkozás, kizárólag adományokból, támogatásokból működünk. Önállóságunk legfőbb záloga olvasóink nagylelkűsége. Kérjük, ha teheti, ön is csatlakozzon támogatói körünkhöz! Egyszeri vagy havi rendszeres adományát ezen a linken fogadjuk.
Támogatom
