Tanácsai még sosem vezettek jóra, mégis hallgatunk rá

a Sátán taktikája
pixabay.com

Minden Ádám-Évával kezdődött – már ott megmutatkozott, hogy a Sátán fontos kérdésekben igyekszik megelőzni Isten válaszát, siet a maga mérgezett féligazságait, hamis válaszait elültetni a szívünkbe, és azóta is ez a taktikája.

Úgy érzem, ez történik ma is körülöttünk. Fontos, életbevágó kérdések foglalkoztatják az emberiséget: klímaváltozás, népvándorlás, javak elosztása, egyéni szabadság és közérdek viszonya, élet és halál örök kérdései.

És jönnek a “bölcsebbnél bölcsebb” válaszok:
– csökkenteni kellene a károsanyag-kibocsátást – hajrá, járjunk elektromos autókkal, bár az akkumulátorok előállítása több kárt okoz, mint amennyit megelőz;
– azt mondjuk, csökkenteni akarjuk a széndioxid-kibocsátást, de irtjuk a növényzetet, amely hasznosítaná és oxigént termelne;
– tömegek szeretnének máshová költözni, mert a szülőföldjük gazdasági-társadalmi-klimatikus viszonyai elviselhetetlenek – nem sokat segítünk nekik, de kiválogatjuk közülük a nekünk hasznot hajtani tudókat;
– háborúk dúlnak fanatikus ideológiák örve alatt, többnyire nagyonis anyagi érdekekért – és nagy profittal eladott fegyverekkel próbáljuk megoldani ezeket a konfliktusokat;
– azt mondjuk, harcolunk a nők és gyermekek jogaiért – de a legszörnyűbb rabszolgaságot, a prostitúciót sok helyen kifejezetten a nyugati turisták tartják fenn;
– kontinensnyi területeken okoz nyomorúságot a globalizált gazdaság, az, hogy a problémákat nem ott kezelik, ahol azok felmerülnek – mégis attól remélünk megoldást, hogy egyetlen modell szerint, lehetőleg egy szervezet irányítása alatt működjön az egész világ;
– a társadalmunk atomizálódik, mert nem akarunk, nem tudunk együttműködni – mégis versenyre neveljük, kényszerítjük már a gyerekeket is, és azt tanítjuk, hogy ez a versengés a fejlődés motorja;
– a Föld nem bírná el, ha 8-10 milliárd ember nyugati módon élne – de

nem engedünk a luxusból, inkább azt hirdetjük, hogy ne szülessen annyi gyerek, a betegeket, öregeket meg humánusan tessékeljük át a túlvilágra, amint lehet.

A nevetségességig abszurd példát olvastam a napokban: a Forma1 egyik pilótája vegetáriánus kosztra szoktatja a kutyáját a klíma védelme érdekében. Derék! Csak hát a versenyek mennek tovább és a versenyzők előszeretettel közlekednek repülőgéppel.

Mondhatjuk, hogy a kisember tehetetlen, hiszen olyan hatalmas erők működnek fölöttünk. De ha azt reméljük, hogy megúszhatjuk a bajt, elég behúzni a fejünket és alkalmazkodni, akkor csak hozzájárulunk a problémák növekedéséhez. Igenis, mi vagyunk azok, akik megveszik, fogyasztják ezeket a javakat: mi autózunk, mi pazaroljuk az ételt, mi folyatjuk a vizet fölöslegesen, és a többi…

Einstein szerint az őrület legtisztább formája mindent a régiben hagyni és ugyanakkor azt remélni, hogy valami megváltozik.

Mindig szerettem volna a dolgok mögé látni, néha úgy érzem, sikerül is - különösen, amióta a Teremtő Lélek hangjára igyekszem fülelni. Amit pedig felfedezek, azt szívesen meg is osztom, akárcsak a kérdéseimet, amelyek minden meglelt válasz nyomán sokasodnak. Nagy öröm számomra közösségben felfedezni és együtt gyönyörködve szemlélni a Teremtőt műveiben.