Esti tükör, 2021. május 16.
Hetvenhét éve ezen a napon a második világháború legnagyobb megsemmisítő táborában olyan esemény történt, amelyre kevés példa van a történelemben: cigány családok fellázadtak a náci katonák ellen, hogy megvédjék gyermekeiket. Ma, a Roma Bátorság és Ifjúság Napján rájuk emlékezünk.
A ma reggeli jelentés szerint tovább javultak a járványadatok: az elmúlt fél évben nem regisztráltak olyan kevés új fertőzöttet, mint ezen a héten.
Közben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hetente frissülő összesítő táblázatából kiderült, hogy április első három hetében 46 százalékkal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában. A legnagyobb mértékben, 86 százalékkal a 40-44 éves korosztályban emelkedett a halálozások száma, de a 35 év alattiak mortalitása is 10, a 35-39 éveseké pedig 65 százalékkal emelkedett.
Az átlagnál magasabb halálozás lelki, a sok beteg pedig fizikai terhet jelent – erről az orosházi kórház egyik osztályvezető főorvosa beszélt abban a videóban, melyet a kórház Covid-osztályán forgattak. A tizenkét órás műszak történéseinek bemutatására azért vállalkoztak, hogy szemléltessék, „egy kisvárosi kórház kollektívája hogyan birkózik meg a járvánnyal, miként veszi fel a harcot egy korábban nem látott, alattomos betegséggel, és mik azok a motivációk, amik a rengeteg nehézség ellenére előre viszik őket”. „Nagyon csodálkozom magunkon, hogy hogy bírjuk” – mondta az egyik ápoló.
Hétfőtől új világ jön az oltásokban: minden, határon túl élő magyart várnak idehaza oltásra, ha máshol nem tudja, vagy nem akarja felvenni. Közegészségügyi szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a világ számos, szegényebb országában továbbra is nagy gondot jelent, hogy nincs elég vakcina, a szerencsésebb országok példáján azonban már látszik: egy pont után nem a vakcinák hiánya miatt nem lehet tovább fejlődni, hanem mert elfogynak azok az emberek, akik hajlandóak beoltatni magukat. Emiatt úgy látják, hogy a nyájimmunitás csak álom marad – legalábbis belátható időn belül biztosan nem elérhető. A reális cél inkább az lehet, hogy a vírus kezelhető fenyegetéssé váljon, ami azt jelentené, hogy a következő években is betegednének és halnának meg miatta emberek, de jóval kisebb számban.
A Magyar Orvosi Kamara szerint „csupán látszat-konzultációnak, felelősség-áthárításnak tekinthető”, hogy az Emmi négynapos határidővel kért javaslatot az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatvezetőitől arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség. A két munkanapos határidő a MOK szerint a kérés komolytalanságát is jelzi.
Nem a pártok helyett, hanem a pártok mellett szeretné építeni az országot az a mozgalom, amely konzervatívokat, liberálisokat, baloldaliakat egyaránt alapítói között tud. A 99Mozgalom elnevezésű formáció létrejöttét Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnökjelölt-jelölt azzal indokolta, hogy minden polgárra és minden közösségre szükség van ahhoz, hogy újra egyesíteni lehessen az országot, mert „nincs kormánypárti és ellenzéki Magyarország, egyetlen Magyarország van”.
A lakástörvény módosításának visszavonását kéri a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, viszont az elmélyülő hazai lakhatási válság felszámolása érdekében szorgalmazzák, hogy a kormány mielőbb indítson be egy nemzeti bérlakásépítési programot az önkormányzatok bevonásával. Közleményük szerint a megfelelő körültekintés, előkészítés, egyeztetés nélkül most benyújtott törvényjavaslat nemhogy nem segíti a lakhatási válság felszámolását, hanem ellenkezőleg, elmélyíti azt, sőt újabb problémákat állít elő.
Sok magyar fiatal pénztárcája megsínylette a pandémiát. Tízből négy fiatal bevételei csökkentek a koronavírus-járvány tavalyi megjelenése óta: a keleti országrészben élők átlagban havi 55 ezer forintos kiesést tapasztaltak, az ország többi részében ugyanaz 83 ezer forint volt. A 19–29 éves korosztály tagjainak 41 százaléka nem érzékelt változást, velük szemben a fiatalok majdnem hatoda a bevételek növekedéséről számolt be.
A Kék Madár Alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy segítse a hátrányos helyzetű emberek munkavállalását. 2007-ben létrehozták az Ízlelő nevű szekszárdi éttermet, amely az első olyan vendéglő volt Magyarországon, ahol a vezetőségen kívül kizárólag fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű, illetve tanulásban akadályozott emberek dolgoznak, tavaly júliusban pedig megnyitották a beszédes nevű BeSweet Csokoládémanufaktúrát, ahol nem csak munkát, de önbecsülést is adnak szellemileg/testileg sérült munkatársaiknak.
Híd egy kisujjeltartósnak titulált műfaj és a kamasz nézők között – erre tesz kísérletet a Te művészeTED címet viselő sorozat. Az eddig leforgatott négy epizódban az irodalom, a filozófia, a zenetörténet és az animáció témaköreiben elért kutatási eredményeket „fordították le” a fiatalok számára. Ezekkel a humort sem nélkülöző formabontó kisfilmekkel szeretné segíteni a művészeti oktatást a magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete.
Mennyivel emelkedtek az árak az elmúlt 20 évben? Az érdekes táblázatból kiderül, hogy 2000 és 2020 között a legnagyobb mértékben a múzeumi belépőjegyek ára nőtt, de nem maradt le sokkal a cigaretta és a paradicsom áremelkedése sem, és mára az iskolai ebéd ára is megháromszorozódott.
Közben kiderült, hogy tényleg medve jár a Börzsönyben:
