Vajon kiürülnek-e a templomok Magyarországon?

A tavalyi év végén 38 plébános bevonásával hiánypótló felmérést készített az Új Város Online arról, hogy milyen hatással volt a járvány a plébániák életére.

Hogyan érintette például a helyi közösséget a pandémia, volt-e lehetőség miseközvetítésre, magányosabbá váltak-e a papok? A fő kérdés pedig: vajon kiürülnek-e a templomok Magyarországon? A felmérés főbb megállapításait az alábbiakban idézzük.

“Budapesten és a megyei jogú városokban több a rendszeresen misére járók száma. A mintába került plébániák több mint a fele megszervezte az online közvetítést a két lezárási időszakban, ahol nem, ott leginkább a közvetítéshez szükséges technikai feltételek hiánya volt a legnagyobb probléma.”

“Az internetes közvetítések során sok helyen nem követték, hogy mennyien nézik online az adott misét, így erre a kérdésre nem tudtak válaszolni. Azonban, ahol figyelték a közvetítések során bekapcsolódók számát, a mintába kerültek harmadánál többen csatlakoztak online, mint korábban személyesen. Sok helyen az élő közvetítések visszanézhetőségével tovább tudott növekedni az adott mise nézettsége.”

“Más helyeken viszont kevesebben követték az online miséket, mint amennyien a járvány előtt személyesen jártak az adott templomba. Feltehető, hogy a hívek egy része, ha volt is a saját egyházközségében közvetítés, nem feltétlenül azt nézte, hanem élve az online világ határtalanságával, „kiruccant” más városok, ismert papok vagy szerzetesrendek által celebrált misékre.”

üres templomok
Forrás: ujvarosonline.hu

“A felmérésből kiderül, hogy

a járvány azon időszakában, amikor lehetett nyilvánosan misézni, kevesebben jöttek a templomokba, mint a járvány előtt.”

“Ezek az adatok hasonlóak más országokban mért adatokhoz. Egy olaszországi felmérés szerint a lezárások után a hívek közel harmada nem tért vissza a padsorokba.

Természetesen nagyon nehéz a járvány globális hatását megfejteni a különböző plébániák esetében, mégis megállapítható, hogy a számos negatív élmény, veszteség és megpróbáltatás ellenére előfordult olyan, ahol több pozitív hatást is feljegyezhetünk az elmúlt időszakból.

A válaszadók több mint 70%-a úgy érzi, hogy a járványnak több negatív hatása volt a közösségre nézve, mint pozitív.”

“Az előnyök közül a legtöbben a Facebook csoportok létrejöttét, plébániai online imacsoportok alakulását emelték ki, mindamellett, hogy az online technológia kiépítése most már rendelkezésre áll, amit más helyzetekben is érdemes lesz majd végiggondolni és alkalmazni hosszútávon.”

“Különösen a járvány első hulláma alatt

sokan remélték, hogy ez a krízis felébreszti a vallás és a közösség iránti vágyat az emberekben

azáltal, hogy szembe kellett nézniük azzal, mi az, ami megmarad, ami fontos az életükben. A felmérés szerint ez a remény csak részben igazolódott.

Arra a kérdésre, hogy összetartóbb lett-e plébániai közösség a járvány hatására, a válaszadók fele adott inkább pozitív választ, míg a másik felük szerint ez egyáltalán nem jellemző vagy kevésbé jellemző.”

üres templomok
Forrás: ujvarosonline.hu

“A külföldi felmérések említik a járvány negatív hatását a papok és lelkészek pszichés állapotára, a híveiktől való távolság számukra is elszigetelődéshez vezethet, az újfajta kihívásokkal egyedül kellett szembenézniük, visszajelzés nélkül maradtak az online közvetítések során tartott prédikációik. Ez kiégéshez, szorongáshoz, depresszióhoz is vezethetett.”

“Természetesen az önkéntes válaszadás torzíthatja a valóságot, hiszen kiégéssel, motiválatlansággal küzdő plébános valószínűleg nem válaszol egy önkéntes kérdőívre sem.”

“Összességében elmondhatjuk, hogy

a járvány éppúgy megviselte az egyházi közösségeket, mint a társadalmunk többi szegmensét.

Sokan elbátortalanodtak, visszahúzódtak a hívek közül.”

“A most elindult szinódusi gondolkodási folyamat lehetőséget adhat arra is a közösségeknek, hogy a járvány során átélt pozitív és negatív tapasztalataikat, gyakorlataikat kiértékeljék, a kihívásokra közös válaszokat találjanak.”

A teljes írást ide kattintva lehet elolvasni.

Sokszor szeretnénk jobbra írni a másik embert anélkül, hogy igazán elolvasnánk. Hiszem, hogy minden tettünk egy firka, vagy egy szép vonás életünk pergamenjén. Azért írok, hogy minél többen és minél jobban szeressük egymást elolvasni.