A közélet és a kereszténység kapcsolata bőven adott beszédtémát 2022-ben

Felmérés, közös nyilatkozat, összefogás – nemcsak írtunk róla, tettünk is a társadalmi párbeszéd előmozdításáért.

VISSZAPILLANTÓ sorozatunkban 2022 általunk legfontosabbnak tartott témáival foglalkozó írásainkat rendeztük egybe és idézzük fel.

A cikkekben szerepelhetnek olyan eseményekre való utalások, melyek az idő múlása miatt már nem annyira aktuálisak, de úgy gondoljuk, érdemes rájuk ebből a távlatból is visszatekinteni. Reméljük, hogy a felidézett tartalmak újraolvasói éppúgy örömmel fogadják a “visszapillantás” lehetőségét, mint azok, akik most találkoznak először egy-egy gondolattal!

A Szemlélek küldetésének megfelelően minden írásunk – közvetve vagy közvetlenül – társadalmi kérdésekkel foglalkozik és párbeszédre hív. Mai válogatásunkban felidézzük azokat az idei kezdeményezéseinket is, melyek szándékunk szerint a társadalmi párbeszédet támogatják.

Veszélyes-e a liberalizmus a kereszténységre?

liberális keresztény
Részlet a The Chosen című filmből (Vidangel Studios via theatlantic.com)

“A liberalizmus és a kereszténység szembeállításán fáradozókat a közbeszédbeli említések alapján leginkább pártpolitikai motiváció mozgatja. Hiába akarná azonban megmondani bárki, melyik pártra kell egy kereszténynek szavaznia, jól tesszük, ha elfogadjuk: nincs egyetlen párt sem – a mai Magyarországon biztosan –, amelyik hitelesen képviselné a keresztény értékrendet.”

Átláthatatlan, álszent, átpolitizált – országos felmérés a magyar állam és az egyházak kapcsolatáról

Szemlélek felmérés

“2022 februárjában indítottuk el online felmérésünket, melyben arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak a magyar emberek az egyházak és az állam jelenlegi kapcsolatáról: érvényesül-e az állam és az egyház szétválasztásának elve; átlátható-e az egyházak gazdálkodása; mennyire várható el az egyházak lojalitása az állami támogatásért cserébe; igaz-e az állítás, hogy egy keresztény csak jobboldali, konzervatív politikai értékekkel azonosulhat; de azt is megkérdeztük, szabad-e egy papnak politikussal fotózkodnia.

A kérdőív kitöltőinek legerősebb üzenete a politikusoknak szól, és így hangzik: fejezzék be a kereszténységre való álszent hivatkozást! A kérdőív összes kérdése közül ebben értettek egyet a legtöbben: 83,4 százalékuk tartja problémának, hogy a kereszténység, és a keresztény erkölcsre való hivatkozás politikai kommunikációs eszközzé vált.”

Van közöd a közbeszédhez!

pixelpergamen.hu

„Sok apró kezdeményezés él, amihez megéri csatlakozni. Kicsiben, lépésenként haladva apránként vissza lehet kapni az összefogásban és az emberekben való hitet, hiszen itt új emberekkel találkozhatunk, együtt tehetünk valamit, és közben elkerülhetetlenül beszédbe elegyedünk. Ekkor máris kiderül, hogy nem is olyan harapós ez a világ, sokan mások is ugyanúgy kapcsolódásra és békés együttélésre vágynak, mint mi. Fontos az is, hogy azt érezzük, hozhatunk döntéseket, nem csak sodródunk egy általunk kontrollálhatatlannak tűnő társadalmi helyzetben. A sodródás, a bizonytalanság szorongást kelt, ami menekülésre vagy ismét támadásra buzdít.

Éreznünk kell, hogy nem vagyunk tehetetlenek!”

Összefogás indult a tisztátalan vallási nacionalizmussal szemben

keresztény Európa
Sasha Mordovets/Getty Images via rollingstone.com

“Oroszország és a szélesebb Európa a történelem során vallási, etnikai és nyelvi közösségek sokaságának adott otthont. A keresztyén tanúságtétel integritását sérti a politikai erőszak, a testi bántalmazás, a szenvedés és méltánytalanság okozása és azon közösségek jogainak és integritásának a megcsorbítása, amelyekkel együtt élünk – történjék mindez akár a keresztyén nacionalizmus, akár az úgynevezett „orosz világ” (Szent Rusz) nevében.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a keresztyénség gyakorta megkésve ismerte fel a politikai erőszakban való részvételének veszélyeit.”

Magyarország passiója

passió
acstechnologies.com

“Megyünk tovább együtt, nem hagyva szekértáborokra szabdalni nemzetközösségünket. Megy az egyharmad, a kétharmad, a külhon, a szélsők, a középsők, a nemszavazók, a gyermekek, az idősek, a politikusok és az apolitikusok – a “bénák”, a “vakok”, a “leprásak” is. Ahhoz, hogy valóban előre, és remélhetőleg felfelé is haladjunk, első lépésként fontos elismerni, hogy azok vagyunk, amik: egy passióját járó ország. Ha szebbre, jobbra akarnánk magunkat maszkírozni, ha saját közösségünk egyes tagjairól úgy beszélnénk, mintha nem is közénk tartoznának, azáltal csak magunkat gáncsolnánk tovább. És ezt jó lenne abbahagyni.

Jó lenne többet beszélgetni egymással, bátran kikapcsolni a propagandát, lehalkítani a bennünket irányítani próbáló zajokat. És bizony, néha egy kis csend valóban jót tesz a léleknek.”

Ez így se nem katolikus, se nem társadalmi

Kattárs politika

“…a fókusz úgyis azokon az egyházi és civil szervezeteken van, akik ott megmutathatják a tevékenységüket. Igen. Én sem gondolom, hogy Karácsony vagy Botka ötpercesétől adnák el mindenüket az emberek, osztanák szét az árát a szegények között, és kezdenék követni Jézust, de azt igenis gondolom, hogy ha pártpolitikai szempontok alapján teszünk különbséget ember és ember között, akkor elveszítettünk valamit katolikusságunkból.

“Az Egyház, mely feladatánál és illetékességénél fogva semmiképpen sem keveredik össze a politikai közösséggel, s nem is kötődik semmiféle politikai rendszerhez, egyszerre jele és oltalma az emberi személy transzcendenciájának.” (Gaudium et Spes zsinati konstitúció, 76. pont)”

Nem hagyhatjuk szó nélkül! – Közös nyilatkozat az emberséges közbeszédért

emberséges közbeszéd
pixabay.com

“A magyar társadalom polgáraira egy sokszínű család tagjaiként tekintünk –

olyan közösséget alkotunk, amelyben az örömnek és a bánatnak, az egyetértésnek és a vitának, a szólásnak és a hallgatásnak egyaránt helye van.

Ebben a családban viszont nincs helye az embertelenségnek – ez különösen igaz a médiában tevékenykedőkre. Az újságírás szakma, az újságírás hivatás, amelynek etikai alapelvei támpontot és erőt adnak minden újságírónak.”